A Blikk közölt május 11-én cikket Kádár János „villájáról”.
A lap online verziója néhány képet közölt Kádár János dolgozószobájáról, nem éppen tisztességes körítéssel.
A Cserje u. 21. szám alatti ingatlant az utókor rendre villának nevezi, holott a maga 173 négyzetméterével manapság csak egy felső középosztálybeli család otthona lehetne, rendre eltörpül a mai vezérigazgatók, jobboldali-fideszes pártvezetők magáningatlanjai, vagy akár hivatali luxusa mellett. (Hatvanpusztáról és a vadászkastélyokról nem is beszélve.)
Ráadásul a Kádár-„villának” nem az egészét használták, csupán a felét, az alsó szinten az őrség volt berendezve. Ráadásul az épület nem is Kádár János tulajdona volt, hanem állami ingatlan, amelyet a pártfőtitkár csak használt. A házaspárnak nem volt ingatlanvagyona.
A cikk kiemeli Kádár János és felesége luxusát, mivel 4200 kötetes könyvtáruk volt. Manapság inkább szorgalmaznánk, hogy a jobboldali politikusoknak akárcsak tizedekkora könyvtáruk legyen, és abból olvassanak is el valamit.
A Blikk szerint a házaspár „elképesztő luxusban élt, a falakat csupa értékes festmény díszítette, még Rippl-Rónai- és Picasso-alkotásuk is volt.” Ez némileg csúsztatás, hiszen a „Picasso-alkotás”, azért nem egy csillagászati értékű festmény, hanem egy nyomat volt.
Nem újkeletű a jobboldali, antikommunista propaganda részéről, hogy kétségbe vonják Kádár János puritán életmódját, amely példát mutatott minden egyes politikusnak. Az interneten fellelhető még írás, amely Majtényi György: Vezércsel című művét próbálja felhasználni Kádár ellen. Ez a cikk pl. azon lamentál, hogy Kádár fizetése nagyobb volt az átlag munkásénál (micsoda meglepetés), és hogy vadászott. Arról már szó nincs, hogy Kádár a fizetése jó részét gyermekalapítványoknak adta (pedig akkoriban nem volt gyermekszegénység).
Üzenjük a Blikknek, hogy inkább Lázár János vadászkastélyát szeretnénk belülről látni vagy Szijjártó Péter fűtött medencéjét.