BP a profitot helyezi a bolygó jövője elé. Az olaj- és gázipari óriásvállalat megerősítette, hogy évi 4 milliárd fonttal csökkenti a megújuló energiába való beruházásait.
Ehelyett bővíti az olaj- és gázkitermelési műveleteit, közel 8 milliárd fonttal növelve a fosszilis tüzelőanyagokba történő befektetéseit.
A BP 2001-ben „Beyond Petroleum” (A kőolajon túl) néven rebrandelte magát, logóját egy napraforgóra cserélve. Többet költött erre a PR-kampányra, mint amennyit valójában a megújuló energiára fordított.
Mindeközben továbbra is az olajat és a gázt részesítette előnyben, és a 2010-es Deepwater Horizon olajkatasztrófa után csendben elhagyta a zöld imázsépítést.
Most pedig a részvényesek azt követelik, hogy a BP teljesen adja fel a zöld átmenet iránti elkötelezettségét, hogy még több pénzt zsebelhessenek be.
A rivális Shell és Exxon részvényesei már megduplázták vagy akár megnégyszerezték hozamaikat, mivel ezek a cégek is visszalépnek a zöld politikától.
Mindezeket a vállalatokat felbátorítja Donald Trump „fúrj, csak fúrj” politikája, de ennél mélyebb problémáról van szó.
A botrány egy olyan rendszert leplez le, ahol a kapitalista verseny egyenesen a klímakatasztrófa felé hajt minket.
A részvényesek milliárdokat pumpálnak a fosszilis iparba, amely ezt kutatásra és fúrásra fordítja. Cserébe elvárják a befektetésük megtérülését. Ha ezt nem kapják meg, akkor a cég kockázatba kerül, mert a részvényesek a rivális vállalatokhoz pártolhatnak.
Egyes nyugdíjalapok is befektetnek a fosszilis iparba, de az átlagemberek nyugdíj-megtakarításai a BP és a Shell részvényeinek kevesebb mint 0,2 százalékát teszik ki.
A részvények többségét a leggazdagabb egy százalék birtokolja. A BP részvényeinek 5 százaléka például az Egyesült Államokban működő Elliott Management hedge fund kezében van.
A BP az utóbbi években hatalmas profitot termelt, mivel az üzemanyagárak az egekbe szöktek Oroszország ukrajnai inváziója után. De a vállalat ezt inkább a részvényeseknek osztotta ki, ahelyett, hogy csökkentette volna az üzemanyagárakat.
A BP tervei az olajipari munkásoknak sem hoznak hasznot. A multinacionális vállalat azt is bejelentette, hogy a munkaerő 5 százalékát leépíti.
A Nemzetközi Energiaügynökség 2021-ben kemény figyelmeztetést adott ki: ha a globális felmelegedést 1,5°C alatt akarjuk tartani az iparosodás előtti szinthez képest, akkor nem indulhatnak új fosszilis beruházások.
Tavaly a globális átlaghőmérséklet már elérte ezt a szintet—és ennek hatásait egyre súlyosabb tűzvészekkel, áradásokkal és viharokkal tapasztalhatjuk meg.
A BP azonban ezt figyelmen kívül hagyja. A vállalat azt tervezi, hogy 2030-ra napi 2,3–2,5 millió hordóra növeli az olajkitermelést. A vezérigazgató, Murray Auchincloss kijelentette: „Ez egy újraindított BP, amely rendíthetetlenül a hosszú távú részvényesi érték növelésére fókuszál.”
Szerdán klímavédő aktivisták tüntettek a BP londoni központjánál.
Robin Wells, a Fossil Free London szervezet képviseletében, így nyilatkozott:
„Az éghajlati válság az emberiség történetének legnagyobb fenyegetése.
Valenciától Pakisztánig ezeknek a klímabűnözőknek a tevékenysége ölni fog minket. Szabályozni kell őket, felelősségre kell vonni őket, és meg kell állítani őket.”
forrás: Socialist Worker