A Terminátor franchise lehet, csak sci-fi-akció csimbummnak indult Schwarzeneggerrel, de igazi kulturális relevanciája lett.
Legalábbis az első két résznek, a többit ne firtassuk.
Mint az igazi sci-fi-k, ez a széria is előrejelzett az emberiség számára valami rendkívül fontosat.
A bolygónk jelenleg legégetőbb problémái a globális szegénység, a neoliberális kapitalizmus okozta háborús konfliktusok, a globális klímakatasztrófa (és az ez miatti további elszegényedés), a tőke koncentrációja (és az ezzel járó fasizálódás és még további elszegényedés), végül a nukleáris apokalipszis.
Ez utóbbi nem csak akkor veszélyes és tragikus, amikor a világvezetők már megnyomták az indítógombokat – az ezzel járó politikai fenyegetés és fenyegetettség, a nukleáris arzenálra elköltött óriási fejlesztési és fenntartási összegek elpazarlása, valamint az emberek hétköznapjaira rárakódó rettegés további problémák kiindulópontja.
A Terminátor sorozat alapköve az emberiség jövőbeni nukleáris apokalipszise, amelyet a Skynet katonai védelmi rendszer mesterséges intelligenciájának öntudatra ébredése okoz, amely elpusztítja az ismert civilizációt. Ennek időpontja a filmben 1997. augusztus 29-e volt, amit szerencsére megúsztunk.
A tragédia, hogy a Terminátor széria három fontos figyelmeztetését hagyta teljesen figyelmen kívül az emberiség – vagyis legfőképp politikai vezetőink.
1, A nukleáris holokauszt
A 80-as évek végén és a 90-es évek elején sem legyinthettünk ezekre a filmekre, mondván „csak mese”. Akkor ugyanis már rendelkezésre állt a nukleáris arzenál a bolygónk többszöri megsemmisítésére. Már nem csak a szuperhatalmak rendelkeznek nukleáris arzenállal – a NATO Európa számos pontján tárol atomcsapásra alkalmas fegyvereket és ezek bevetésére szánt vadászbombázókat, bombázókat. Nem csak az a probléma, ha őrült politikusok végül bevetik ezeket a fegyvereket: ezek más rossz kezekbe is kerülhetnek, illetve előfordulhatnak technikai hibák és balesetek is, valamint a Terminátorban vizionált apokalipszis, amit egy szoftver vezérelt.
A mesének azonban azóta már más pontjai is valóra váltak.
2, Gyilkos gépek
A háborúk során az ember gyilkolt. Az esetek többségében nem puszta kézzel. Először szerszámokkal, majd műszerekkel, majd tömegpusztító fegyverekkel, amelynek csúcsán az atomfegyverek állnak, amelyek bevetése is megtörtént Hirosima és Nagaszaki bombázásakor. A döntésekben és a gyilkolási folyamatokban mindig ott volt az embera szerszámok, a ravaszok, a bombakioldók mögött.
Mára ez a helyzet is megváltozott. Megjelentek a drónok, amelyek mögött nem közvetlenül egy ember van, hanem csatornán keresztül történik a ravasz meghúzása. Már nincs a saját életét is veszélyeztető pilóta a fülkében, hanem akár a világ másik oldalán is lehet a kontroller egy kényelmes katonai központban. És ami még súlyosabb, most történik az átállás arra a rendszerre, hogy már ne is embernek kelljen meghúzni a ravaszt, hanem a drón maga döntse el, tüzel-e.
3, Robotok
A robotikus technika óriásit fejlődött a Terminátor széria moziba kerülése óta. A lépegető játék kiskutyáktól eljutottunk az emberszerű, emberi mozgásra képes robotokig, amelyek már futnak, ugrálnak, másznak, és kvázi majdnem minden emberi testgyakorlatra képesek.
Még súlyosabb, hogy már megtörtént, hogy ilyen robot kezébe fegyvert applikáltak, amellyel lövéseket is leadott. Egy az egyben a Terminátor kísértete.
4, Mesterséges intelligencia
Hogy mi kellett a Terminátorban vázolt apokalipszishez? A nukleáris fegyverarzenál megsemmisítette az emberi civilizációt és az emberiség jórészét, majd gyilkos robotok vadásztak a túlélőkre. Az egészet pedig nem más indította el, mint egy mindent átszövő katonai szoftver, amely öntudatra ébredt. Kvázi mesterséges intelligencia, amelynek veszélyeire már most felhívják a figyelmet komoly tudományos szakemberek. A mesterséges intelligenciával működtetett chatprogramok épp most árasztják el az internetet – ráadásul több konkurens fejlesztő által. Nyilván ez még gyerekcipőben jár, de már most veszélyt jelent például a közoktatásra, ahol programok simán megírnak házi feladatokat, sőt szakdolgozatokat a diákok helyett.
Ha a mesterséges intelligencia fejlesztése továbbra is olyan tudományos és erkölcsi kontroll nélkül halad, mint a nukleáris fegyvereké (a legnagyobb felrobbantott atombomba 1570-szer volt erősebb a hirosimai bombánál), akkor az emberiség komoly bajban van.
Lényegében már csak egy öntudatra ébredő és rosszindulatú mesterséges intelligencia választ el minket a Terminátor által vizionált pokoltól. Ez ma úgy sci-fi, mint ahogy sci-fi volt a Terminátor számos sarkallatos pontja a 90-es évek elején. Sajnálatos módon a politikusaink továbbra is olyan felelőtlenek és erkölcstelenek, mint a hidegháborús fegyverhajsza idején.