Ho Chi Minh, a vietnámi felszabadítási harc hősének cikkét közöljük, amely a demokratikus összefogásról szól. A pontjai a mai magyar viszonyokra – a trockizmust érintőt leszámítva – meglepően aktuálisak.
A Párt irányvonala a demokratikus front időszakában
Az adott pillanatban a pártnak nem szabad túlzott követelésekkel (pl. az ország függetlensége, parlament, stb.) előállnia. Ez esetben ugyanis a japán fasiszták csapdájába esnénk.
Amit követelnie kell, azok a demokratikus jogok: tehát a szervezkedés és a gyülekezés szabadsága, a sajtó- és szólásszabadság, a politikai elítéltek teljes amnesztiában részesítése; a párt legalitása megszerzéséért kell harcolni.
Ahhoz, hogy ezt a célt elérje, a pártnak teljes erejével széles demokratikus nemzeti frontot kell szerveznie.
Ennek a frontnak nemcsak az indokínaiakat kell magában foglalnia, hanem az Indokínában élő, haladó gondolkodású franciákat is, s nemcsak az ország dolgozó rétegeit, hanem a nemzeti burzsoáziát is.
Ez utóbbival szemben a pártnak rendkívüli tapintattal és hajlékonysággal kell viselkednie; mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy bevonjuk és megtartsuk a frontban, hogy tevékenységre késztessük, ha lehetséges, és szigeteljük el politikailag, ha szükséges. Semmi esetre sem szabad hagyni, hogy kívül rekedjen a fronton. Ez esetben a reakció karjaiba taszítanánk, vagyis a reakciót erősítenénk.
Semmi engedmény, semmiféle megegyezés nem engedhető meg a trockistákkal. Minden eszközzel le kell leplezni a fasizmusnak ezen ügynökeit, meg kell őket semmisíteni politikailag.
Annak érdekében, hogy kifejleszthesse és megszilárdíthassa erőit, hogy növelhesse befolyását és hatékonyabbá tehesse akcióit, Indokína Demokratikus Frontjának szoros kapcsolatot kell fenntartania a Francia Népfronttal, amely szintén a demokratikus szabadságjogokért küzd és amely értékes segítséget nyújthat neki.
A párt nem léphet fel azzal az igénnyel, hogy a Demokratikus Front vezetője legyen; annak egyik legodaadóbb, legaktívabb és legőszintébb pártjának kell mutatkoznia. Akkor jut majd vezető szerephez, ha a széles tömegek a harcban és a mindennapi munkában felismerik politikájának helyességét és a vezetésre való képességét.
Ahhoz, hogy ezeket a feladatokat megoldhassa, a pártnak kérlelhetetlenül harcolnia kell a szektásság ellen, emelnie kell a párttagok kulturális és politikai színvonalát a marxizmus-leninizmus szervezett és rendszeres oktatásával, de segítenie kell a pártonkívüli káderek fejlődését is. Szoros kapcsolatot kell fenntartania a Francia Kommunista Párttal.
A Központi Bizottságnak ellenőriznie kell a pártlapokat annak érdekében, hogy elkerüljék a technikai és politikai hibákat.
forrás: Ho Si Minh: Válogatott írások (1920-1969)