Legalább 1,5 millió tonna nyersolajat öntöttek ki a Niger deltájába 1958 óta – áll egy ENSZ jelentésben
Nigéria több száz olajszivárgást és -szennyezést szenvedett el a Shell infrastruktúrája miatt. A földjük és vízforrásaik szennyezése miatt súlyosan érintett Bille és Ogale közösségek egy évtizedes küzdelem után végül sikerrel vitték bíróság elé az olajóriást a londoni Legfelsőbb Bíróságon.
A tiszta víz hiánya miatt a mintegy 50 000 fős, Nigériai-deltában található közösségek nem tudnak földműveléssel és halászattal foglalkozni. A Shellt azzal vádolják, hogy megsértette a tiszta és egészséges környezethez való jogukat, amelyet a nigériai alkotmány és az Afrikai Emberi és Népek Jogainak Kartája garantál.
Olajszennyezés Nigériában
„Több mint tíz évvel azután, hogy ez a két nigériai közösség először pert indított Shell ellen az Egyesült Királyságban, ügyfeleink egyszerűen csak azt szeretnék, ha a Shell megtisztítaná a szennyezést és kártérítést fizetne az elveszett megélhetésükért” – mondta Matthew Renshaw, a közösségeket képviselő Leigh Day ügyvédi iroda jogásza.
„Ehelyett azonban a Shell ismételten megpróbálta akadályozni és késleltetni a jogi eljárást” – tette hozzá.
A Shell tagadja, hogy jogilag felelős lenne a nigériai leányvállalata, a Shell Petroleum Development Company of Nigeria Ltd (SPDC) által okozott megélhetési és egészségügyi károkért, és azzal érvelt, hogy a brit bíróságoknak nincs joghatóságuk az ügyben.
Ennek ellenére az Egyesült Királyság Legfelsőbb Bírósága 2021 februárjában úgy döntött, hogy a brit Shell felelősségre vonható a nigériai leányvállalatának cselekedeteiért, így engedélyezte, hogy a nigériai földművesek és halászok angol bíróság előtt perelhessék a vállalatot.
Végül február 13-án megkezdődött az „előzetes kérdések tárgyalása” a londoni Legfelsőbb Bíróságon, amely várhatóan március 7-ig tart. Ezután a bíróság meghatározza a teljes per során eldöntendő jogi kérdések körét, amely várhatóan 2026 végén kezdődik meg.
Az angol bíróság az emberi jogokat és a vállalati felelősséget mérlegeli
A bíróság két kulcskérdést vizsgál: először azt, hogy egy magánvállalat által okozott szennyezés sérti-e az emberi jogokat, amelyeket a nigériai alkotmány és az Afrikai Emberi és Népek Jogainak Kartája rögzít, másodszor pedig azt, hogy a Shell felelősségre vonható-e az olajlopásokból eredő szivárgásokért, amelyek a vállalat szerint a kiömlések többségét okozták.
„Az olajlopás valóban hozzájárul a Nigériai-deltát elcsúfító olajszennyezéshez. Azonban annak megállapítása, hogy pontosan milyen mértékben felelős érte az olajlopás, a szabotázs, illetve az elöregedett és rozsdás vezetékek állapota, olyasmi, amihez a Deltának soha nem volt hozzáférése: valódi átláthatóság az olajinfrastruktúra állapotáról és az olajszennyezési vizsgálatok folyamatáról” – áll egy 2013-as Amnesty International (AI) jelentésben.
„Előfordultak olyan esetek, amikor a vállalat a szennyezés okát ‘üzemzavar’-ról ‘szabotázsra’ módosította – egyoldalúan, bizonyíték nélkül, sőt azután, hogy a hivatalos vizsgálat már lezárult” – tette hozzá a jelentés.
Mérföldkő lehet a környezetvédelemben
Ha a Bille és Ogale közösségek megnyerik ezt a pert, „ez lenne az első alkalom a jogtörténetben, hogy egy brit multinacionális vállalatot emberi jogsértésben marasztalnak el környezetszennyezés miatt” – áll a Leigh Day sajtóközleményében.
„Hosszú és nehéz küzdelem volt idáig eljutni, de örülünk, hogy a Shell végre bíróság elé áll a londoni Legfelsőbb Bíróságon, és reméljük, hogy igazságot szolgáltatnak. Valaha a halászatból éltünk – most, a szennyezés miatt, folyóink és vízi útjaink tönkrementek, és a halak eltűntek” – mondta Bennett Okpoki, a Bille közösség vezetője.
„Miközben beszélünk, emberek halnak meg Ogaléban, a közösségemben” – mondta Bebe Okpabi közösségi vezető egy, a bírósági tárgyalás előtti demonstráción.
A Nigériai-deltában 1958 óta legalább 1,5 millió tonna kőolaj ömlött ki – áll a 250 oldalas ENSZ Környezetvédelmi Program (UNEP) 2011-ben közzétett jelentésében. A jelentés szerint „a Nisisioken Ogale közösség tagjai olyan kutak vizét isszák, amelyek… benzollal, egy ismert rákkeltő anyaggal szennyezettek, amelynek szintje több mint 900-szorosan meghaladja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) irányelveit.”
„A helyi közösségek tisztában vannak a szennyezéssel és annak veszélyeivel, de azt állítják, hogy továbbra is ezt a vizet használják ivásra, fürdésre, mosásra és főzésre, mivel nincs más alternatívájuk” – tette hozzá a jelentés.
A közegészségügyi vészhelyzetre válaszul a nigériai kormány 2012-ben elindította a Szénhidrogén Szennyezés Eltávolítási Projektet (HYPREP), amelyet részben az állami tulajdonú Nigériai Nemzeti Kőolajvállalat (NNPC) és a Shell finanszírozott, utóbbi állítólag 350 millió dollárt fizetett be. A tisztítási műveletek csak 2016-ban kezdődtek meg.
A tisztítási munkákra olyan vállalatok kaptak szerződéseket, amelyeknek nem volt tapasztalatuk e területen. Számos helyszínt „megtisztítottnak” nyilvánítottak, miközben azok továbbra is szennyezettek maradtak. A laboratóriumi eredményeket meghamisították – derült ki a BBC vizsgálatából, amely egy bejelentőt idézett: „Köztudott, hogy amit valójában csinálunk, az egy átverés. Egy csalás, amely arra szolgál, hogy több pénzt lehessen betenni a kasszába, amely végül politikusok és hatalmi emberek zsebében landol.”
„Szomorú, hogy a Shell most egy nagyon drága, nagyon megterhelő perre kényszerít minket, miközben mindenféle jogi technikai kifogásokkal próbál védekezni” – tette hozzá Bebe Okpabi.
forrás: Peoples Dispatch