A Blikk szennylap Kádár Jánost vette célba, és megpróbálja lerombolni, amit mindenki tud, hogy Kádár „a nép szerény gyermeke” volt.
A komoly cikk minden forrást nélkülöz, egyetlen linknek, az archiv.hu van megjelölve, amely oldal jelenleg nem elérhető. A közölt adatokat pedig kénye kedve szerint csavargatja.
A cikk szerint az a „szóbeszéd” jártja, hogy „hogy nem is vesz fel fizetést a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára.” Ez nem csak szóbeszéd volt, hiszen igazolható, hogy Kádár János jótékonysági szervezeteknek, főként gyermekekkel foglalkozóknak adta a fizetését.
A cikk hüledezik, hogy Kádár 1963-tól valójában felvette a 13 ezer 500 forintos fizetését, ami akkoriban szerinte „nyugati színvonalúnak” számított. Ez mai értéken kb. 850 ezer forint, ami 4 millióval kevesebb, mint amit ma Orbán Viktor – hivatalosan – keres! Utánanéztünk annak is, hogy az USA elnökének 1963-as éves fizetése 100 ezer dollár volt, ami ma 917 ezer dollárnak számít, ami havonta 30 millió forint. Ezt mellesleg 1969-ben duplájára emelték Nixon alatt. Tehát 1963-ban az USA elnöke 40-szer annyit keresett, mint Kádár János. Ennyit a nyugati színvonalú Kádár bérről.
A cikk bele próbál rúgni a szocializmusba, hogy „nehéz elképzelni, hogy mire is mehetett el ez a pénz, hiszen túlságosan komoly kínálatról idehaza nem beszélhettünk. Plázáknak nyoma nem volt, nyugati termékket is csak elvétve találtunk.” (A helyesírási hibákat meghagytuk.) Ez nettó ostobaság, pont amennyire a következő mondat: „Utazni is csak a szocialista országokba lehetett,..”, ami viszont nettó hazugság. Mindenki tudja, hogy a szocializmusban lényegében minden termék hozzáférhető volt, még akkor is, ha autókra, telefonra bizonyos években várni kellett. Viszont a munkásosztály megengedhette ezeket magának, nem hitelre vették, miközben az emberek többsége saját ingatlannal rendelkezett! Ha a cikk azt próbálja belénkbeszélni, hogy a Kádár-rendszer életszínvonala alatta volt a mainak, akkor nagyon el van tévedve.
Aztán a szerzemény “luxus pártüdülőnek” festi le vélhetően az aligai üdülőt, amely fényévekre állt a luxus fogalmától.
A szerző szerint Kádár halálakor „állítólag közel kétmillió forint megtakarítása volt”, és a budai „villáját… komoly festmény- és fegyvergyűjtemény díszítette”, amelyre megint csak nincs sem forrás, sem bizonyíték. Mellesleg, ha a vádak igazak is, mi egy festmény- és fegyvergyűjtemény a mai kapitalista politikusok által összeharácsolt korrupt vagyon, fűthető medencék, helikopterek, luxusautó flották, 16 milliárd forintos irodák, vadászkastélyok mellett?
A cikk ocsmány módon valami korrupt politikusként próbálja lefesteni a hazai történelem legnagyobb alakjának életét, mintha semmiben sem különbözne a mai korrupt NER-lovagoktól. Persze ezt az összehasonlítást nem merték meglépni.
Mint ismeretes a szocializmus legnagyobb korrupciós botránya az volt, mikor Czinege Lajos honvédelmi miniszter egy kisebb villát építetett magának (nem vadászkastélyt rabolt, mint az manapság divat), Kádár pedig személyesen gratulált, hogy milyen szép házat építetett a mindenkori honvédelmi miniszternek. Czinegét később innen ki is költöztették, mert a szocializmus semmiféle korrupciót nem tűrt el.
Moldova György könyve szerint Kádár halála után nem maradt hátra semmilyen vagyon, sem svájci bankszámla, csak könyvek, egy vadászpuska, egy sakk készlet és más apróságok. A halála után vagyonát elárverezték, abból folyt be másfél millió forint, amely nyilvánvalóan nem a tárgyak eredeti értéke, hanem eszmei értékkel ruházódtak fel, mivel Kádár János tulajdonát képezték!!
A cikk címe, hogy “Kádár ingyen élvezte az édes életet“. A munkásosztály azon alakjáról beszélnek, aki Budapesten harcolt és szervezte a pártot a fasiszta Horthy-rezsim, majd a náci megszállók ellen. Arról az emberről, akit Rákosi börtönében kínoztak, és akinek sorsa a legtávolabb áll attól, amit „édes életként” jellemzünk.