Suella Braverman hajléktalanok elleni kirohanásával még mélyebbre ássa magát, mivel a minisztert már korábban úgy ismertük, hogy a társadalmi lejtőn lévők ellen lép fel.
Idegengyűlölő szóhasználatot párosít bevállalt áldozathibáztatással, abszurd módon a hajléktalanságot “életmód választásnak” nevezi, noha a hajléktalanság növekedése egyértelműen a Konzervatív kormány hibája.
A Belügyminiszter tudja, hogy a hajléktalansági válságot nem lehet szőnyeg alá söpörni.
A hajléktalanság 74 százalékkal nőtt 2010 óta, a kormány saját adatai szerint. A járvány idején a hajléktalan emberek számára biztonságos szálláshelyek gyors biztosítása bebizonyította, hogy a hajléktalanságot szinte azonnal meg lehet szüntetni, ha politikai akarat van rá: de amint a zárlatok elmúltak, az akarat eltűnt, és az elmúlt évben egyedül a hajléktalanság 26 százalékos növekedése a megélhetési költségek emelkedésének pusztító hatására utal. Rick Henderson, a Homeless Link vezérigazgatója az év elején rámutatott az okokra: “Az elérhető árú lakások hiánya, egy gyakran büntető jellegű jóléti rendszer és egyre jobban leterhelt egészségügyi szolgáltatások.”
Az eredmények mindenhol láthatók. Ma már ritka, hogy az ember ne találkozzon koldusokkal az egyik nagyobb városunkban tett utazásai során. Ez 13 évnyi konzervatív kormányzás eredménye.
Ez választási felelősséget jelent a kormány számára – de valószínűleg a helyzet csak még rosszabb lesz. A Konzervatívok 2019-es ígérete, hogy a ciklus végére megszüntetik a hajléktalanságot, romokban hever, figyelmeztetett a Homeless & Rough Sleeping Kerslake Bizottság, rámutatva arra is, hogy Braverman saját illegális bevándorlási törvénye további 200 000 menedékkérő hajléktalanná válását kockáztatja.
Amikor “sok külföldi [hajléktalan]” ellen cikkez, még akkor sem feledhetjük el a tálibok hatalomra kerülése után az afgán menekülteknek tett és megszegett ígéreteket, akiket 2021-ben veszélyeztetett a december 15-i határidő miatt, amelyet Braverman saját Belügyminisztériuma szabott meg, hogy a tanácsoknak el kell távolítaniuk őket a szállodai szállásokról.
Az otthonok elárverezései növekednek, mivel a Bank of England ismétlődő kamatemelései miatt nőnek a lakásköltségek, és az energia- és élelmiszerköltségek emelkedése miatt egyre több ember marad le a lakáskölcsön vagy a bérleti díj fizetéséről. A Konzervatív Párt – amelynek parlamenti frakciója tele van bérlakásokkal rendelkező tulajdonosokkal – elhalasztotta a kilakoltatási moratórium tilalmának tervezett bevezetését, amely a magánlakások hatalmas szektorában élő bérlőket azzal veszélyezteti, hogy hirtelen otthontalanná válnak.
A hajléktalanság emberi költsége szörnyű. A legszélsőségesebb formájában szenvedők, az utcán alvók, valószínűbb, hogy bűncselekmények áldozatai lesznek, és meglepően 17-szer valószínűbb, hogy erőszak áldozatai lesznek, mint a lakosság általánosságban. És mivel “életmódválasztás”, így Braverman nyelvezete növeli az ilyen támadások valószínűségét, ahogyan a fogyatékkal élők elleni gyűlöletbűncselekmények is folyamatosan növekedtek a Konzervatívok támogatási csalásokról szóló retorikája mellett eltelt 13 év alatt.
A hajléktalanok többsége nem az utcán alszik, hanem az önkormányzatok költségén ideiglenes szálláshelyeken helyezik el őket.
Azokat az önkormányzatokat, amelyeknek költségvetését ugyanez a konzervatív kormány drasztikusan megvágta, az országosan egyenlőtlen lakáshivatalok hiányának következtében arra kényszeríti, hogy hotelben vagy magánbérlakásokban helyezze el őket.
Bármilyen helyi szolgáltatás szűkülését egyértelműen a Konzervatív Párt számlájára kell írni, nem pedig ezeknek a elégtelen szállások használóinak szerencsétlen helyzetét hibáztatni.
Láttuk már, hogyan próbálja felkorbácsolni az ellenszenvet a szélsőjobboldal – több konzervatív képviselő támogatásával – az ilyen szállásokban elhelyezett menekültek ellen.
Braverman kísérlete a hajléktalanok számára sátrak biztosításának tiltására csak felhívást jelent a rasszista erőszakos csoportoknak, hogy bántalmazzák és zaklassák az embereket, akiknek nincs hova menniük. Ez egy undorító politika egy olyan kormánytól, amelynek nincsenek tervei a hajléktalansági válság megoldására – egy olyan kormánytól, amely ellen azonnal munkálkodnunk kell a hivatalból való eltávolítás érdekében.
forrás: Morning Star