Mint ismeretes, a fasiszták célja a munkások szervezeteinek szétverése és a dolgozó osztályok megosztása, a szabadságért és a jólétért való küzdelmének aláaknázása.
Ha másra nem is, akkor erre megfelel a Jobbik legújabb ultrademagóg kampánya, amelyben a fővárost állítják szembe a vidékkel.
„Ha a benzin meg a kenyér ugyanannyiba kerül vidéken, mint a fővárosban, akkor a fizetés se legyen kevesebb. … Egy xxx megyei is ér annyit, mint egy fővárosi.”
Az xxx részre természetesen Magyarország összes megyéjét kell odaképzelni, amelyet a közösségi média reklámszolgáltatásával az adott megyék felhasználóihoz juttatnak el.
A Jobbiknak nem ez az első ultrademagóg kampánya, amelyben ismét nem jelenik meg a beígért fizetésemelés forrása. Míg a valódi baloldal megnevezi, hogy a gazdagokat, a korrupt elitet, a multikat és a nagyvállalatokat kell megszorítani, hogy az általuk okozott szociális nyomort felszámoljuk, addig a szélsőjobboldal forrásokat sosem nevez meg, csak üresen ígérget. A Simicska tőkés oligarcha pénzén hízott Jobbiktól nem is várhatjuk, hogy hitelesen képviselheti a szegények érdekeit.
Miközben teljesen nyilvánvaló, hogy a társadalmunk súlyos társadalmi problémáit és katasztrófáit NEM a vidéki-fővárosi, hanem a kizsákmányolt-kizsákmányoló osztályellentét okozza, a Jobbik ezt figyelmen kívül hagyva másik mederbe tereli az elégedetlenséget.
Vidéken nem azért szegények az emberek, mert a fővárosban jobbak a fizetések. Felhívjuk a Jobbik-fasiszták figyelmét, hogy vidéken is vannak gazdagok és a fővárosban is élnek szegények.
A Jobbik célja az osztályellentétek valódi problémája helyett kamuproblémákat kitalálni arra, miért is élnek rosszul az emberek: cigányok, kisebbségek, melegek, menekültek, zsidók, Soros és kommunisták voltak már terítéken, ugyanazok, mint a hitlerizmus gyűlöletkeltő eszköztárában.
A Jobbikkal kollaboráló neoliberális ellenzék szalonképesebb kisebbségeket próbál keresni, meg is találták az ukrán nyugdíjasokat, az ukrán vendégmunkásokat, Oroszországot ámblokk, valamint a határon túli magyarokat.
A Jobbik most szintén szalonképesebben a fővárosiak és a vidékiek között próbált árkot ásni és ellentétet szítani; elérni, hogy a szegény kisemmizett, alulfizetett honfitársaink ne proletariátusként, vagy kizsákmányolt dolgozóként definiálják önmagukat, hanem „nem fővárosi, vidékinek”.
Ez a hamis és teljesen rossz öndefiníció pedig ahhoz vezet, hogy az önmagát nem kizsákmányoltként, hanem vidékiként meghatározó munkás nem a kizsákmányoló kormány, vállalatok, bankok és multik ellen fog fellázadni és harcolni, hanem senki ellen, esetleg rossz szájízzel fog tekinteni a fővárosi népességre. Ergo a tőke érintetlen marad ebben a küzdelemben, és tovább folytathatja a társadalmunkat romboló tevékenységét.
A fasizmus ismét teljesíti történelmi küldetését. Ilyen „ellenzékkel” nem lehet kormányt váltani.