A neolibeárlis-fasiszta koalíció borzalmas választási vereségével ismét a Fidesz diktatúraépítésének kétharmados többségét hozta a fejünkre.
Az Európai Baloldal elemzői már évekkel a választás előtt figyelmeztettek, hogy kétharmados bukta várható. A kamuellenzéki politika számos alkalommal már ezelőtt is megbukott, pl. az EP választáson és az önkormányzatin is. Mindez csak arra sarkallta őket, hogy irányváltás helyett még mélyebbre süllyedjenek, többek között antikommunista propagandával, a NATO nyílt támogatásával és a Jobbik-nácikkal való bűnös kollaborációval.
Az Európai Baloldal korábban 12 pontban szedte össze, mit kell tennie egy ellenzéknek, ha le akarja győzni a Fideszt, mindennek a szöges ellentéte történt. Az eredmény a kétharmad, és a NER rezsim további diktatúraépítése.
Az MSZP már nem az első súlyos zakót szenvedi el. Az egykor a legnagyobb Fidesz ellenfélnek számító párt Gyurcsány alatt tért a Blair- (valójában Thatcher-)féle neoliberalizmus útjára. Ahogy a brit neoliberálisok kollaboráltak Pinochettel, úgy lett ezen történet vége is a Jobbikkal való összeborulás.
A pártban közismert anekdota, hogy valaki megjegyezte, hogy „jó lenne, ha lenne egy 10%-os liberális párt”. Erre válasz, hogy „azt nem gondoltuk, hogy ez végül az MSZP lesz.”
És megtörtént. Ahelyett, hogy a baloldali hagyományt követve nekiment volna a szélsőjobbnak és kicsinálta volna, inkább teret engedett neki, majd végignézte, ahogy a demokratát játszó nácik átveszik a helyét. (Megtörtént már párszor a történelemben, sőt, Macron is most ezzel szenved Franciaországban – megérdemelten persze.)
Most az MSZP bejelentette megújulását. Csak hát az a baj, hogy történt már ilyen nem is egyszer. Legutóbb például fogták a logójukat, átfestették fehérre, adtak neki egy piros hátteret és kicsit meggörbítették a virág szirmait. És ennyi!
Ujhelyi István, a legújabb újító azonban többet ígér egy új névnél és logócserénél. Felesleges, mert már nem hisszük el. A legutóbbi MSZP megújulás is csak a logóra terjedt ki, illetve minden matricára és propaganda-anyagra ráfirkantották, hogy „Új MSZP”. Tartalmilag azonban ugyanaz a párt maradt, amely támogatta a neoliberális megszorításokat belföldön, illetve az EP keretein belül is. Valamint sokkal súlyosabb szintre süllyedtek, mikor nem csak nem zárták politikai karanténba a Jobbikot, hanem egy közös listán szerepeltek végül annak karlendítős jelöltjével, valamint egy frakcióban ülnek még mindig Ózdon is a másik karlendítgetőssel.
Megvoltak mindig azon kamubalos politikusok az MSZP-ben, akik játszották a népbarátot. Az ISZOMM alapítói ahogy kiestek a zsíros pozícióikból, megcsinálták a pártot, bedobtak egy balosnak tűnő, de komolytalan populista programot (annak a Kádár Jánosnak a nevével, akit évtizedek óta nem mertek a szájukra venni), majd összefogtak a Fidesz szekerét toló Thürmer-párttal, akiknek szintén nem volt gyomoridegük, mikor hungaristákkal tüntiztek együtt. Ott volt Botka, aki kijelentette, hogy „Fizessenek a gazdagok!” – lenyúlva ezzel az Európai Baloldal egyik fő jelszavát -, de szegedi polgármesterként nem törtetett, hogy befolyását arra használja, hogy például luxusadót vessen ki a több százmilliós lakóingatlanokra. Az MSZP számára ráadásul még ez a látszatbalosság is annyira kellemetlen volt, hogy Botka országos politikai törekvéseit meg is fúrták, csakhogy visszatérjenek a neoliberális útra. Pedig, ha bedőltek volna neki az emberek, a Fidesznek most nem lenne kétharmada. (Csak négy év múlva, mikor kiderül a turpisság, mint Hornnál és Gyurcsánynál.)
Vélheően a legújabb megújulás is csak a külsőségekre fog kiterjedni, majd fellépnek ugyanazon bukott szereplők, ugyanazon populista hazugságokkal.