A mai nap jelentős lépést jelent egy atomfegyverek nélküli világ számára – és a német szövetségi kormány mindenképpen kimarad ebből.
Pénteken az ENSZ tömegpusztító fegyvereket tiltó egyezménye hatályba lépett, miután több mint 50 állam ratifikálta azt. De még Berlinben is nyilvánvalóan szeretik a bombákat. Hogy ne kelljen részt vennie a tiltó szerződésben, a külügyminisztérium továbbra is azon az állásponton van, hogy az atomsorompó egyezmény a hatásos eszköz.
Az új ENSZ-szerződésből állítólag a meglévő kötelezettségek alárendelt kezelése adódik, ahogy ez a Die Linke (Baloldal) szövetségi frakciójának kérdésére adott válaszban van, amelyet csütörtökön a német sajtóügynökség is idézett. Antje Leenderste államtitkár asszony levelében világossá tette, hogy a szövetségi kormány az új szerződést akár még kontraproduktívnak is tartja. Az ott előírt atomfegyver-tilalom „a nukleáris fegyverrel rendelkező államok leszerelési kötelezettségeit nem növelte, hanem fokozatosan hozzájárult a leszerelési párbeszéd erősödéséhez.”
A tiltó egyezmény hatályba lépése legyen a „vita megváltoztatásának kezdete” – közölte viszont Anna Balzer, az Atomfegyverek Eltörlésének Nemzetközi Kampányától (ICAN) egy csütörtöki sajtókonferencián. Beatrice Fihn, az ICAN genfi nemzetközi vezetője felszólította Berlint, hogy ratifikálja a szerződést. Különben a német szövetségi köztársaság álláspontja nem fog megfelelni a nemzetközi jognak. Az atomfegyverek szövetségi területen történő állomásoztatása Németországot egy nukleáris támadás célpontjává teszi, ha háborúra kerülne a sor. Alex Rosen orvos, a Nemzetközi Orvosok az Atomháború Megakadályozásáért (IPPNW) német szekciójának vezetőségi tagja, figyelmeztetett a regionális határok közti atomháború pusztító, globális következményeire.
A szövetségi kormány magatartását, mely szerint a leszerelés az atomhatalmak közti együttműködéssel elérhető, az ICAN vezetője a klímapolitika kormányzati álláspontjához hasonlította. Mihelyt tettekre kerülne a sor, „hirtelen már nem olyan egyértelmű cselekedni,” – közölte Fihn. „Ha Németország nem mozdul, nagyon nehéz a nukleáris államokat meggyőzni.” A Stockholmi Kezdeményezés, amelyhez Németország és 15 másik ország együtt csatlakozott, mindenesetre csak álcázta az összes kormány tétlenségét. Az atomsorompó egyezményt megalapító csoport találkozója alkalmából a jordániai fővárosban Heiko Maas (SPD) német szövetségi külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Berlin kitart a NATO háborús szövetségének „nukleáris részvétele” mellett. Németország kivette részét az atomelrettentésből, „és ennél is akarunk maradni” – közölte Maas a Franfurter Allgemeine Zeitunggal január 6-án.
Eközben Oroszország Joe Biden új amerikai elnöknek a legutóbbi nagy leszerelési egyezmény meghosszabbítását ajánlotta. „Bízunk benne, hogy az új amerikai kormány a velünk folytatott párbeszédben konstruktív magatartást fog felvenni” – tudatta a moszkvai külügyminisztérium közvetlenül Biden szerdai eskütétele után. Így kellene a nukleáris arzenálok korlátozásáról szóló START egyezményt feltételek nélkül öt évre meghosszabbítani. Az „Open Skies” ellenőrzési megállapodásból azonban kiléptek.
forrás: Junge Welt