Aggódsz a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség (TTIP) miatt? Ne aggódj! Ebben a hónapban Cecilia Malmström, az EU kereskedelmi biztosa újabb támadást ígért a TTIP átláthatóságára: hogy még több dokumentum válik elérhetővé a tárgyalásokról.
Az ígéretét pár nappal később próbára tették: a Corporate Europe Observatory vállalati átláthatósági fenegyerekei végül megkapták a dokumentumokat a dohánylobbi, valamint a TTIP-vel és az EU-Japán kereskedelmi tárgyalásokkal kapcsolatos brüsszeli intézmények közötti párbeszédről. A történet poénja? A dokumentumok többségét kiszerkesztették. Fekete humor a javából, a szó lehető legszorosabb értelmében. A befeketített dokumentumok képei több ezer megosztást és lájkot kaptak a szociális médiában.
Ez az inkább mulatságos epizód jól demonstrálja a titokzatosságot, amely még mindig övezi a kereskedelmi egyezményeket. Bizonyára az EU bizottság reagált a civil társadalom TTIP ellenes kritikáinak hullámára. Dokumentumok hosszú listáját tették közzé weboldalukon, amelyeket eddig titokban tartottak. De a legfontosabb TTIP dokumentumok még mindig hozzáférhetetlenek. Senki sem tudja, hogy mit is kér valójában az Egyesült Államok kormánya Európától. Ezért van, hogy számos pozitív és negatív állítást lehetetlen alátámasztani, és a TTIP támogatóinak és híveinek túlzásai uralják a vitát. Ezért erősen üdvözlendő a Wikileaks 100.000 eurós vérdíjának ajánlata az első embernek, aki kiszivárogtatja a titkos dokumentumokat.
Ne kövessük el azt a hibát, hogy túl sokat fókuszálunk egyedül a TTIP-re, habár: még az EU tárgyalási mandátumai a következő bilaterális kereskedelmi egyezményről sem publikusak.
Sajnálatos módon az Európai Parlament sok politikusa is annyira sötétben van, mint az átlagpolgárok. Mi, EP képviselők is csak néhánnyal több dokumentumhoz férünk hozzá a parlament olvasótermében, mint azok, akik felkeresik az EU bizottság weboldalát. Mindazonáltal a legfontosabbakat, amelyek tartalmazzák az Egyesült Államok kormányának követeléseit, titokban tartják, még az EP képviselők előtt is. Még rosszabb, bár rendelkezésre áll több ezer oldal dokumentum, hogy az olvasók nem készíthetnek jegyzeteket. A nem anyanyelvi szinten angolul beszélő EP képviselők továbbá eltévedhetnek az erősen szakmai kereskedelmi-jogi zsargonban. És miközben mi olyan személyzetet alkalmazunk, amely jobban képzett dokumentumok olvasásában, számukra nem engedélyezett a belépés az olvasótermekbe. Ezért az EP képviselők dokumentumokhoz való hozzáférési joga nagymértékben csak ámítás. Hogy valóban megértsük, mi is folyik, csak az által lehetséges, hogy az aktuális dokumentumokat nyilvánosságra hozzák.
A Zöld EP képviselők következetesen követelik, hogy a kereskedelmi tárgyalások teljes átláthatóságának megvalósítása előfeltétele legyen a folyamatnak. Egyszerűen nem értem, hogyan tapsolhattak – különösképp – konzervatív, liberális és szocialista kollégák olyan tárgyalások folytatásához, amelyet hatékonyan nem is tudnak kontrollálni.
Azért, hogy visszanyerje a hitelességét és a közösség bizalmát, az Európai Bizottságnak fel kell hagynia a titkolózással a kereskedelmi tárgyalásokban, és nyilvánosságra kell hozni minden fontos dokumentumot, különösképp minden tárgyalási mandátumot.
Csábítónak tűnhet felvállalni, hogy az átláthatóság hiánya pusztán EU-s jelenség, pedig nem az. A nemzetközi egyezményeket mindig sötétségben tárgyalták. Ezért van, hogy még az olyan eurofóbiás kormányok, mint a konzervatív britek sem reklamáltak hitelesen a TTIP átláthatóságának hiánya miatt. Különben túl nyilvánvaló lett volna, hogy a saját nemzetközi tárgyalásaik is ugyanazon homályos függöny mögé vannak bújtatva. Az Európai Parlament továbbra is az egyetlen fontos politikai tér, ahol a különböző országok képviselői a nyilvánosság szeme előtt tárgyalják a törvényeket. Ez olyan történelmi vívmány a nemzetközi demokrácia felépítésében, amelyre Európa igazán büszke lehet.
Mi a TTIP, és miért kell mérgesnek lennünk miatta?
Az átláthatóság hiányán túl a valódi probléma a TTIP-vel és az EU bilaterális kereskedelmi egyezményeinek tömegével nem a módszer, hanem a veleje. Európának a súlypontját a nyílt piacon, igazságosságon, fenntarthatóságon és demokrácián alapuló multilaterális kereskedelmi rendszerre kell helyeznie. A Világkereskedelmi Szervezet (WTO) előírásainak igazságos reformja sokkal jobb az üzletnek és etikának, mint számos bilaterális kereskedelmi és befektetési egyezmény. Az csak mítosz, hogy a WTO sosem fog fejlődni. A WTO kereskedelmi tárgyalások sikerrel járhatnak, ha az EU tagállamok készek lennének véget vetni az igazságtalan előjogoknak, mint a fenntarthatatlan mezőgazdasági segélyek és a mánia szellemi tulajdonjogok felé, még a legszegényebb országokban is.
A TTIP, CETA és más kétoldali egyezmények sokkal többek, mint hagyományos kereskedelmi egyezmények. Ezek olyan egyezmények, amelynek célja harmonizálni és kölcsönösen elismerni a a javak és szolgáltatások szabályait és szabványait. Ez az európai demokráciánk szívének mélyét érinti. Bizonyára technikai szabványok nemzetközi harmonizációja növelheti a hatékonyságot és átvághatja a vörös szalagot. A technikai szabványokra és a felhasználásukra korlátozódó TTIP akár pozitív is lehet.
De mikor értékalapú választásokhoz ér, a demokráciáknak szabadon kell megválasztani a szabályozás szintjét. Sajnálatosan a TTIP és társai a társadalmunk legértékesebb szabványairól is szólnak, mint az egészséges étel, a stabil pénzügyi piacok és a kémiai biztonság. Az európai demokráciának lehetősége kell legyen, hogy növelje a környezeti, társadalmi és fogyasztói jogokat anélkül, hogy megegyezést keresne a kereskedelmi partnereivel, vagy a saját üzletét versenyhátrányba juttassa.
Európának szabadnak kell maradnia aziránt, hogy saját piacát a fogyasztók, munkások és a környezet magas szintű szabványainak terévé fejlessze. Ennek gátlása lehet a motiváció a nagy biznisz lobbi mániája mögött a TTIP és társai iránt. Európa elég nagy ahhoz, hogy a magas szintű szociális, fogyasztói és egészségügyi jogokat tartson fenn még a globalizált világban is. Egy multinacionális vállalat sem akarja az európai közös piac kiárusításának leállítását. Ezért, az európaiaknak erős szerszám van a kezében, hogy megzöldítsék a globális üzletet. Ez a demokratikus eszköz, amelyet nem adhatunk fel a titokzatosság függönye mögött tárgyalt kétoldalú kereskedelmi egyezmények kis potenciális hasznáért.
Írta: Sven Giegold
Forrás: The Guardian
A cikk szerzője Zöld Párti EP képviselő, az ATTAC Németország egyik alapító tagja