A MI IDŐNK
  • Főoldal
  • Bemutatkozás
  • Impresszum
  • Manifesto of the European Left
  • English

A MI IDŐNK

AZ EURÓPAI BALOLDAL PORTÁLJA

Menu
  • Hírek
    • Belföld
    • Külföld
  • Forradalom
  • Antiimperializmus
  • Antifasizmus
  • Elemzés
  • Programok
  • Tudomány
  • Kultúra
  • Történelem
  • Európai Baloldal
  • EP Baloldal
  • Környezetvédelem
  • Ateizmus
  • Kurdisztán
  • Koronavírus

Csak mi szállhatunk szembe a szélsőjobbal!

2022. április 13.

A Morning Star megfontolandó cikket közölt a francia választásokkal kapcsolatban. Ennek elemzése szerint csak a baloldal szállhat szembe a szélsőjobboldallal, mert Macron nem hogy nem fogja ezt meg tenni, de ő is ezt az oldalt erősíti.

Liberális fasizmus???!!?

Már vagy 20 éve annak, hogy egy Subcomandante Marcos fedőnevű mexikói forradalmár, az EZLN szervezet egyik vezetője komoly elemző cikket tett közzé a neoliberalizmus és a fasizmus kapcsolatáról-egybefonódásáról. A „liberális fasizmus” kifejezést pártunk, az Európai Baloldal régóta használja, nem kevés megrökönyödést keltve a hazai neoliberális-centrista erőkből, akik élből elutasították ezt az oxymoronnak tűnő bélyeget.

Mindenhol felhívtuk a figyelmet, hogy a neoliberális kapitalista megszorító politika és az azzal szervesen összefonódott antikommunizmus hozzá fog járulni a fasizmus megerősödéséhez, amely nem csak globálisan mutatkozott meg, de hazánkban is tapasztaltuk eme kórság minden tünetét.

Magyarország az állatorvosi ló

Magyarországon a Bokros-féle megszorító neoliberalizmus alapította meg a MIÉP-et, majd később a Gyurcsány-Bajnai-féle neoliberalizmus a Jobbikot. A rendszer fenntarthatatlansága, a folyamatos elszegényedés és szociális erózió és egyenlőtlenségek pedig fasizálódásra sarkallták a szintén neoliberális gazdaságpolitikát alkalmazó Fideszt.

Várakozásaink és figyelmeztetésünk, hogy a neoliberalizmus megszüli a fasizmust, túlmutatott rajtunk. Nem csak igazunk lett, de kiderült, még enyhén is fogalmaztunk. A neoliberalizmus nem csak hozzájárult a fasiszta gyűlöleteszmék megerősödéséhez, hanem eggyé is olvadt. „Csak az lehet hiteles antifasiszta, aki antikommunista is,” – jelentette ki az a Gyurcsány Ferenc, aki az előválasztáson már egy nácibotrányokat elszenvedett jobbikos jelölttel kampányolt Szegeden. Felesége, Dobrev Klára pedig szintén a nácibotrányokat elszenvedett jobbikos jelöltet támogatta Veszprémben. A hatpárti ellenzék bűnös kollaborációba bonyolódott a Jobbikkal, amelynek tragédiáját (az újabb kétharmadot) már egy 2018-as elemzésünkben előre megjósoltuk.

A szellemi tér békéje

A neoliberalizmus nem csak az „ellenzékben” kollaborált a fasizmussal, hanem kormányon is. Ideje korán megjelentek a menekültellenes rasszista és a Soros-ellenes antiszemita felhangú óriásplakátok, kiegészülve az ezermilliárdokat felemésztő, diktatórikus „köz”média propagandájával, amely szélsőségesen antikommunista jelleget is magára vett. Egy olyan helyzet állt elő, ahol a Fidesz-kormány és annak „ellenzéke” (érthetően rengeteg idézőjellel) ugyanazt képviselte!

A választási küzdelem nem csak a valós térben zajlott különféle pártok és pártcsoportok között. Eszmei síkon is zajlott, vagyis sajnos épphogy nem zajlott. Mint kiderült, a szellemi összecsapás elmaradt. Neoliberális megszorító kapitalisták fasisztoid eszméi álltak szemben neoliberális megszorító kapitalisták fasisztoid eszméivel. Még óriásplakátra is kiírták: “Orbán megy, a kerítés marad!” Ugyanaz a gondolati kör, ugyanazok az ideák, csak éppen a két cég volt más. Márpedig ez hozzásegítette a Fideszt a kétharmadhoz!

Mit kellett volna tenni?

Az ellenzéknek keményen antifasiszta és baloldali álláspontot kellett volna felvennie, szembe kellett volna szállni a menekültválság és a Soros-babonák ostobaságaival, lerántani a leplet a fasisztoid diktatúraépítésről és az ezzel járó demokratikus deficitről, korrupcióról, de legfőképp szociális válságról. A haldokló Jobbikot nem kellett volna lélegeztetőgépre rakni és megmenteni. Hozzá kellett volna segíteni a politikai megsemmisüléshez, majd a kijózanított választóit megnyerni. Ezzel a Mi Hazánk is sebet kapott volna. Ehelyett azt kaptuk, hogy fasisztoid módon ukrán nyugdíjasok és bevándorlók ellen hergeltek (ez a háború kitörésével tragikusan megváltozott), az oroszok ellen hergeltek russzofób kultúrrasszizmussal, valamint a kínaiakat támadták nyíltabb rasszizmussal. Egy szót sem szóltak a szélsőjobb őrült vakcina-ellenes összeesküvés-elméleteiről, és semmi dorgálást nem kaptak a náci jobbikos karlendítgetők. Mindennek tetejében minden fronton kommunistázták a fasiszta Fideszt!

Az eredmény az újabb kétharmad…

Mivel ideológiai síkon semmiféle szembenállás nem volt, a választóknak nem is volt szükségük az „ellenzékre” és nem találták meg bennük az alternatívát, mert nem is képviseltek semmilyen alternatívát. A fasisztoid jobboldalt erősítő propagandával álltak elő. Ugyanazzal a taktikával, mint a Fidesz. Lángszóróval akartak tüzet oltani, gyűlöletet sorakoztattak fel a gyűlölet ellen, nem pedig szolidáris humanizmust. Nem is tudják, az mit jelent. Nem ez az eszmei terük, idegen a társadalmi tudatuktól. Ezzel nem csak megágyaztak a rezsim kétharmadának, de bejuttatták a parlamentbe a Mi Hazánk náci pártot is, akik azért váltak ki a Jobbikból, mert nem értették meg az anyapárt néppártosósdit játszó, szavazatmaximalizálási trükkjét.

Sajnos kicsit sántít a francia párhuzam…

Elemzésünk alapja a francia választás, ahol most a fasiszta eszméket erősítő, munkásellenes, neoliberális Macron kéri a radikálisan baloldali szavazók támogatását a nyíltabban fasiszta Le Pen-nel szemben. A helyzet abban ugyanaz, hogy a neoliberális Macron a most lejáró elnöki ciklusa során SEMMIT nem tett a francia szélsőjobboldal leverésére, politikai karanténba helyezésére, ideológiai és politikai megsemmisítésére. Sőt, erősítette azt, mikor brutális állami erőszakkal verte le a munkások tüntetéseit (szerencsére sokukat a baloldal nyerte meg), valamint iszlamofób és rasszista politikával próbálta Le Pent jobbról előzni. Csak ezen előzés a szellemi síkon megint csak a fasiszta tendenciákat erősítette, így egyben Le Pent, valamint a másik fasiszta Eric Zemmour kispártját. Eddig hasonló, mint a magyar helyzet, de a tragikus különbség, hogy Franciaországban közben a radikális baloldal több mint 20%-on áll, hazánkban meg kvázi egyetlen pártszövetségként az Európai Baloldal és az MSZDP képvisel csak konzekvensen antifasiszta nézeteket, mi pedig kispártok vagyunk. Ez a hazai baloldal történelmi tragédiája, amely tükröződik is a társadalmi nyomorban is.

Mi a teendő?

Ebben a küzdelemben a NER-t csak egy valóban baloldali, humánus, szolidáris, zöld és antifasiszta szociális válságkezelő program tudja leváltani, amelyet az Európai Baloldal képvisel. A mi pártunkat kell erősíteni, antifasiszta egységfrontot kell kialakítani a sokadszorra bukott neoliberális gárda nélkül.

europaibaloldal

Antifasizmus, Belföld, Elemzés, Forradalom, Külföld, Történelem, európai baloldal, kollaboráció, választás 2022
Facebook Pagelike Widget

RSS | Atom

Hirdetés

Hirdetés

Copyright © 2023 A MI IDŐNK.

Magazine WordPress Theme by themehall.com