Volt egyszer egy szélsőjobboldali párt.
A kapitalizmus válságából erősödött meg, mert a tőkések féltették hatalmukat a baloldaltól, ezért segítettek annak megerősödésében. Populáris jelszavakkal balról előzve próbálták átverni az embereket, és sikerült is nekik. A párt felduzzadt. Voltak benne tőkéspárti elemek, akik az elit és az arisztokrácia után ácsingóztak, de volt benne munkáslumpen is, amely csak a jó kis balhéra, sörözésre vágyott, meg hogy bosszút álljanak a vélt külső és belső ellenségeken. A pártvezetés számára ez kellemetlenné vált, ezért megtisztították tőlük a szervezetet. Ezzel persze az elmebeteg agresszió nem tűnt el. Sőt, fokozódott. Tisztább egyenruhát kapott szép fehér gallérral.
Hogy a történet a német náci pártra vonatkozott-e vagy a Jobbikra? Nyilván mindkettőre. A történelmi helyzet ismét megszülte ugyanazt a párhuzamot. Most nem Ernst Röhm lett kigolyózva, hanem Novák Előd és brancsa.
Novák Elődnek – elődjével szemben – annyi szerencséje van, hogy a Jobbik most nincs hatalmon. Röhm ugyanis golyót kapott, Novák pedig csak golyózást.
És a reakció ugyanaz volt, mint amikor az SA tiszteket vitték a vesztőhelyre. A „derék” barnaingesek közül ugyanis rengetegen „Heil Hitler!” köszöntéssel fejezték be életüket a kivégzőosztag előtt. Novák is hasonlóképpen reagált. Tudomásul vette a dolgot, mert nem akart ártani a pártjának, amelyet gyermekének tekint.
A Jobbikban mindenesetre nem volt nagy tisztogatás, néhány vezető elhullott és ennyi. A feszültség azonban érezhető a nácik és a nácizmusukat titkolni próbálók között. És ez a tendencia nem ma kezdődött. Már 6-7 éve feltűnt a neten a Jobbik „kuruc” szárnyának felhívása, amely erős zsidózás közepette ostorozta az európai parlamentben dőzsölő jobbikos képviselőket, miközben a párt „megoszlik”.
Nem az a kérdés, hogy lesz-e Jobbikszakadás? A Jobbik már megalakulása óta szakadt párt volt, amely így-úgy elmismásolta a kérdést. Megtanulták szőnyeg alá söpörni a különbséget, de immár nagy a göröngy azon a szőnyegen. Már vált ki a Jobbikból nyílt náci társaság, a Magyar Hajnal. Nem ők az elsők, és nem is az utolsók.
És ne legyenek illúzióink. Novákot sem azért zárták ki, mert túl szélsőséges volt. Akkor csomó zsidózó-cigányozó-cipőbeköpő, elítélt képviselőjüket is kizárhatták volna. Ez csak a politikai intrikáról szól. A hatalomról.