A Fidesz fasisztoid rezsimje nem épülhetett volna ki más szélsőjobboldai szervezetek támogatása és az általuk végzett propaganda nélkül.
Akár tetszik, akár nem, a hazai neoliberális kapitalizmus az első válságára a szélsőjobboldallal reagált. Nem véletlen, hogy a hazai, az orosz, de vélhetően a nyugati tőke is szépen megtömte pénzzel azokat a szervezeteket, amelyek furcsa mód, szinte a semmiből, tagság és tagdíjak nélkül váltak országos méretekben ismertté.
A Gyurcsány-kormány ideje alatt már gombamódra szaporodtak az újnyilas szervezetek, kihasználva a társadalmi elégedetlenséget, amelyet sikerült teljesen rossz mederbe terelniük. A fasizmus végül teljesítette a történelmi küldetését, és megakadályozta, hogy ez a szociális feszültség a valódi bűnösök (a tőkések, multik, bankok és kizsákmányolók) ellen irányuljon. Ehelyett köztudatba került a nem létező cigánybűnözés, erőre kapott a zsidózás, amelytől egyenes volt az út a gyűlölet átcsatornázásához, hogy a kapitalizmus által okozott konfliktusok és klímaváltozás elől menekülőket gyűlöljük.
Ennek szerves része (és akkor még főszereplője) volt mind a Jobbik, mind a hozzá kötődő szatellitszervezetek. Azonban a főszerepet más vette át, mikor a Fidesz egy elegáns mozdulattal bekanyarodott a szélsőjobboldali sávba, kiszorítva a gyűlölet teréből a parlamenti párttá váló jobbiknácikat. A Fidesz fasisztoid rezsimje pedig rákezdett a rasszista migránsozással, kinevezett főmumusnak egy zsidó származású milliárdost (Sorost), kamu szabadságharcot kezdet a brüsszeli „külső ellenségek” ellen, akik mind „belső ellenségeket” (kommunistákat, civileket) „pénzelnek”. Aztán jött a hiszti az LMBTQ közösség és az ateisták ellen is. Végül minden épeszű ember sorra fog kerülni. Nem illúzió, Erdogan török fasisztái ugyanezt csinálják ugyanezen receptek alapján, és tagjai a NATO-nak, valamint lassan felveszik őket az EU-ba is, senkit nem zavar a kurd területek illegális megszállása vagy hogy a fél ellenzék börtönben ül.
A hazai fasisztoid rezsim kiépülése is klasszikus történelmi példákat és recepteket követ.
Mivel a jobbiknácik képtelenek voltak számottevő hatalmat összekaparni, néppártosodási propagandába kezdtek. Ez nem jelenti persze a náci múlttól való megszabadulást, hiszen nácibotrányt megélt politikusok ingek alá rejtett náci tetoválásokkal parádéznak a mainstream neoliberális ellenzék tagjai mellett. Néha persze előkerül egy-egy karlendítgetős fotó, amely megint csak kétharmadot jelent a Fidesz-kormány számára. A nácikkal kollaboráló neoliberális ellenzék ugyanis nem demokratizálta az újnyilas gárdistákat – fordítva történt: a neoliberálisok fasizálódtak, így már ezen pártok oldalán is megy a migránsozás és ugyanúgy nemzeti mázba csomagolják magukat, mint politikai ellenfeleik… vagyis eltartóik, hiszen mégiscsak biodíszletként szolgálnak a Fidesz-állam parlamentjében, a Fidesz-állam pénzén.
A neoliberális ellenzék fasizálódása miatt nem tudott szociális, szolidáris, humánus, zöld és baloldali alternatívát adni erre a rezsimre, így a választásokon rendre alulmaradt. (Ezt kompenzálandó most az MSZP és a DK is elkezdett szocdemet játszani, ami édeskevés lesz bármire is.)
Az „exnácik” pedig már elhagyták a Jobbik süllyedő hajóját, és kezdik az olyan új pártok alapítását, mint a röhejes Nép Pártján, és a Második Reformkor, amely utóbbi iránt érthetetlen szimpátiát kezd gerjeszteni a Puzsér-féle kamuértelmiség vagy a Partizán nevet bitorló csatorna, óriási károkat okozva ezzel a magyarországi demokrácia maradékának. Az azért minden 20-as IQ-nál többel rendelkező számára nyilvánvaló, hogy a magyarországi demokráciát nem azok a nácik fogják megmenteni, akik elévülhetetlen bűnöket szereztek annak a gyűlöletpolitikának a köztudatba emelésével és csúcsra járatásával, amely a NER első számú okozója.
Nehogy már a gárdát alapító, de most demokratát játszó kriptonácik akarják leváltani a rendszert és visszaépíteni a jogállamot.
Nehogy már azok akarjanak tisztességes politizálásról beszélni, akik most második reformkort akarnak, de 5-10 évvel ezelőtt még úgy cigányoztak, buziztak és zsidóztak, hogy a hitlerista Németország is megemelte volna a kalapját.
Nehogy már azok akarjanak szavahihető politikusoknak látszani, akik azon a kurucinfón reklámozták magukat, amelyről kiderült, hogy hazugsággyárként a leggusztustalanabb kamuhíreket hamisította nem létező „cigány bűncselekményekről” és uszított teljes társadalmi csoportok ellen.
Ezek pont ugyanazok a nácik, akik voltak, csak másból most nem tudnak megélni, mint az ellenzékit játszásból.
Természetesen létezik bűnbocsánat. Ha ezek a politikusok jelentkeznek a Wiesenthal Központnál vagy bármely antifasiszta szervezetnél, eljárnak iskolákba elmesélni a gyermekeknek, miért rossz náculni, napi 8 órában horogkeresztes falfirkákat mosnak le falakról, előadásokat tartanak a holokausztról, és aktív antifasiszta tevékenységet fejtenek ki, akkor elhisszük, hogy megbánták azokat a történelmi bűncselekményeket, amelyeket elkövettek a hazájuk és nemzetük (és más országok és népek) ellen. De addig kicsit sem vesszük be, hogy a nép pártján állnak, sem azt, hogy második reformkort akarnak.
Erre a rendszerre jelenleg csak egyetlen gyógyír van. Az Európai Baloldal és szövetségesei által képviselt szociális, humánus, szolidáris és zöld baloldali program. Az sem érdekes, ha ez nem váltja le a kormányt, az sem érdekes, ha csak 1%-ot kap valamelyik választáson. Mi 1%-osan is ezerszer többet tehetünk a hazai dolgozók jólétéért, biztonságáért és jogaiért, mint bármely más kriptonáci vagy velük kollaboráló álellenzéki szervezet.