Az uralkodó média és számos kormány képviselői a jelenlegi, példa-nélküli és növekvő számú, Európába tartó menekülthullámot „menekültválságként” írják le. Véleményem szerint ez a kifejezés nem fejezi ki a valóságot, és azt sugallja, hogy a menekültek felelősek a problémákért, amelyek együtt járnak a fogadó országba való belépésükkel és letelepedésükkel.
Valójában a jelenség a nemzetközi kapcsolatok és a nemzetközi intézmények rendszerében lévő válság egy újabb megnyilvánulása, amelyeknek az lenne a célja, hogy megvédjék a nemzetközi békét és biztonságot, valamint megvédjék a népek és társadalmak jogait.
Leginkább az ENSZ-re utalok, amely – ha a szerepe nem gyengült és nincs aláaknázva – hozzájárulhatott volna az olyan válságok megelőzéséhez, megakadályozásához és rendezéséhez, mint a szíriai. Ennek eredményeképp a szíriai háború befejezésének felelőssége átkerült az Egyesült Államok és Oroszország kezébe, miközben az EU látványosan távolmarad.
A menekült-migráns kérdés szintén tükröződik az EU válságában. Mi más értelmet társíthatnánk a számos tagállam elutasításának, hogy elfogadják akár az elégtelen Juncker tervet, hogy befogadjanak menekülteket a területükre, ezzel eleget téve a nemzetközi jogban vállalt kötelezettségeiknek?
Hadd tegyem hozzá, hogy a menekült-áramlat nem az európai válság tünete, hanem inkább arra a tényre utal, hogy a menekült-migráns kérdés ürügyén számos országban megfigyelhető, hogy felüti a fejét az undorító idegengyűlölet, rasszizmus és neonácizmus jelensége. Egy demokratikus és szociális Európában ezek a jelenségek nem találnának táptalajra, mivel a kormányaik ezt elfogadhatatlannak tekintenék. Most itt a magyar kormány, amely kerítéseket épít, és elérte azt a pontot, hogy mobil bíróságokat alkalmaz, hogy megelőzzék a migránsok és menekültek Magyarországra való „illegális” belépését, amelyről meg kell jegyezni, multikulturális társadalom.
Az EU válságának másik tünete, hogy a Közös Kül- és Biztonságpolitikát (CFSP) nem léptették életbe, hogy felvázoljanak egy békeprogramot a Közel-Kelet és a Földközi-tenger térsége számára. Inkább ez lett volna a válasz Európa számára (beleértve Oroszországot) az Iszlám Állam párizsi terrorista akciójára, mintsem új háborúkat kezdeni a Közel-Keleten, vagy hogy újra felszínre lépjen a „biztonság vagy demokrácia” pszeudo-dilemmája. Ebben az irányban Görögország kormánya játszhat szerepet. Jól kezeli a menekült-migráns problémát, amelyet segít a fantasztikus menekültekkel szolidáris mozgalom, amelyet az Égei-tenger szigeteinek lakói alkotnak.
A közel-keleti és földközi-tengeri európai békeprogramról beszélve, mik a nézetei a görög Új Demokrácia és Demokratikus Koalíció (PASOK, DIMAR) pártjainak? A kérdés legfőképp Fofi Gennimatának, a PASOK elnökének van címezve, mivel gyakran idézi Andreas Papandreou hagyatékát, aki a nagyon nehéz években a nemzetközi békekezdeményezések első sorában volt, ezzel fejlesztve hazánk nemzetközi pozícióját és szerepét.
Összefoglalva, mivel a menekült-migráns helyzet szintén társul a terrorizmus fő problémájával és különösen az Iszlám Állam tevékenységével, fel kell tennem a kérdést, hogy az úgy nevezett Iszlám Állammal hatékonyan szembe lehet-e szállni a Közel-Keleten kezdett új háborúkkal, amely nézet figyelmen kívül hagyja ennek a szörnyű jelenség terjedésének mélyebb okait.
A Baloldal Görögországban és Európában elutasítja a „civilizációk összecsapásának elméletét”, rámutatva a terrorista jelenség szociális és politikai okaira. Nézzünk vele szembe, hogy a terrorista szervezetek, mint az Al-Qaida és az Iszlám Állam táptalajra találnak néhány társadalomban, köszönhetően az igazságtalan és antidemokratikus nemzetközi osztálynak, amely ma a világot uralja. Ezt a tény túlmutat hazánk konzervatív erőinek értelmén.
Írta: Panos Trigazis, a Sziriza Központi Bizottsági tagja és a Nemzetközi és Béke Kapcsolatok Intézetének koordinátora
Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.