Az LMP látványos jobbratolódása már több mint nyilvánvaló. Sőt, valami rosszabb indult el. Politikai kokettálás a szélsőjobboldallal.
Mikor a felelős demokraták minden téren megpróbálják politikai karanténba zárni a fasiszta szervezeteket, különösképp annak pártját, a Jobbikot, az LMP rendszeresen együtt mutatkozik a szélsőséges jobboldallal. A magát zöldnek valló párt ezzel szégyent hoz a valóban zöld szervezetekre és az Európai Zöldpártra is.
Schiffer migránsokat érintő nyilatkozata is megmutatta, hogy a föld és az emberek kizsákmányolása közepette nem szolidárisak a háború elől menekülő szegények iránt. Ők inkább azt a pártot választották, amely borzalmas nyilatkozatokat tesz és embertelen, agymosó propagandával uszít a legszerencsétlenebb sorsú embertársaink ellen, miközben ők a valódi bűnösökkel karöltve részt vesznek a kizsákmányoló rezsim konzerválásában.
A Jobbik rájött, hogy fasiszta színekben nem nyerhet annyi pénzt és hatalmat, amely kielégíthetné, ezért a szavazatmaximalizálás legpofátlanabb módját választva cukikampányba kezdtek.
Ezen a rutinos demokraták átláttak, hiszen már ezerszer láttunk ilyet a történelemben és a képmutató hétköznapokban.
Sajnálatos módon az LMP asszisztált ehhez a cukisághoz. A Fidesz után az LMP volt a második párt, amely leginkább hozzájárult a Jobbik elfogadtatásához. És ezt mind aközben, hogy lelkes antifasiszta szervezetek és aktivisták naponta gyűjtik a Jobbik képviselői, polgármesterei, prominensei és aktivistái rasszista, antiszemita, migránsellenes, embergyűlölő, szegényellenes és fasiszta megnyilvánulásait. Sajnos a Jobbik ezen információk által megalkotott igazi arca sosem kaphat akkora nyilvánosságot, mint azok a cukifórumok, amelyen az LMP asszisztál Vonáéknak.
És ami a legmegdöbbentőbb: a sajtójelentések szerint ezeken a fórumokon többségében nem viták vannak, hanem egymáshoz közelítenek az álláspontok.
A történelem sajnos úgy alakult, hogy a Jobbik előtt most óriási lehetőség van. A Fidesz-Simicska háborút kihasználta a Jobbik. Hátba szúrták legfőbb szövetségesüket, a Fideszt. A kormánypárt eddig ugyanis teljesen kiszolgálta a Jobbikot és vissza. A Fidesz lényegében a Jobbik fasisztoid programját hajtja végre, beleértve a teljesen felesleges és embertelen kerítéseket a migránsfantomok ellen. A Fidesz a Jobbik goebbelsi propagandáját is átvette, gondoljunk csak a milliárdos plakátkampányokra, a nemzeti konzultációra, az antikommunista-fasiszta agymosásra.
Most, hogy a Fideszt támogató (a kormánypártot a parlamentbe befizető) egyik milliárdos tőkés oligarcha összeveszett Orbánnal, a Jobbik egyszerűen urat váltott.
Most már nem a Fidesz csicskapártja, hanem Simicskáé. Rendkívüli veszélyekkel jár, ha a Simicska birodalom felajánlja a Jobbiknak a kampányfelületeket, a médiáját és majd esetleges egyéb kampánytámogatásokat.
Miközben a szegényeket, a diákokat, a munkásokat, a betegeket és a nyugdíjasokat képviselő valóban valódi baloldali szervezetek és pártok alig képesek magukat is eltartani a kormány vegzálása közepette, nemhogy még milliárdokat szórjanak ki az ablakon plakátokra, reklámokra és kampányanyagokra, amelyből a választók értesülhetnének róla, hogy létezik alternatíva a fősodrú politika borzalma helyett.
Miközben a neohorthysta Fidesz mellett egy neonáci Jobbik lehet a második erő, megteremtve a nemzethalál egyik következő történelmi fázisát, minden antifasiszta demokratának össze kellene fogni – történelmi felelősségük teljes tudatában!
Az LMP láthatólag nem kíván része lenni az antifasiszta harcnak. Sem a Jobbik, sem a Fidesz ellen. Miközben Bőnyben egy náci fegyvere meggyilkolt egy magyar rendőrt, miközben áramot vezetnek a déli határzár kerítéseibe, miközben ezrével fulladnak emberek a Földközi-tengerbe, miközben a nyugdíjasoknak választaniuk kell, hogy fűtést vagy gyógyszert fizetnek, miközben gyermekek tízezrei éheznek, miközben a fasizmus nem csak Magyarországon, de Lengyelországban, a balti államokban és Törökországban is megveti a lábát, az LMP (Szél Bernadett) egyik legfontosabb dolga, hogy a fasizmus feletti győzelmet szimbolizáló vörös zászlót vivő megemlékezőket feljelenti „önkényuralmi jelkép” használatáért.
Mindezt úgy, hogy az LMP korábban azt nyilatkozta a jelképtörvény kapcsán, hogy társadalmi párbeszédre van szükség, nem pedig törvényi tiltásra! Most mégis a törvényi tiltás eszközével élnének. Szél Bernadett azon képviselők között volt, akik 2013 áprilisában nem szavazták meg a jelképtörvény módosítását, most mégis ugyanazzal a törvénnyel él, amellyel korábban nem értett egyet.
Miközben fasiszták kisebbségeket vernek, rendőrt ölnek, terrorakciókat hajtanak végre, az LMP a fasizmus elleni harc, a náci Németország felett aratott győzelem szimbólumát támadja.
Ez a történelmi zászló vörös alapon sarló-kalapács, azaz majdnem a Szovjetunió hivatalos lobogója, csak más színekkel és elrendezéssel, rajta a Berlin ostromában részt vett alakulatok számai és nevei. Ezt a frontkörülmények között született zászlót május elsején tűzték ki a Reichstagra.
Aztán Bernadett LMP-s politikusként kijelenti, hogy ők „mindennek az ellentétét jelentik, ami az elmúlt 27 évben történt. Az MSZP-nek és a Fidesznek is.” A Jobbikot nem említik.
Természetesen a győzelmi zászló meggyalázását nem hagyjuk. Nem hagyjuk az antifasiszta harc meggyalázását és elbagatellizálását sem.