A járványhelyzet továbbra is nehezedik a Globális Délen
Libanon népe számára a 2020-as év az „amortizáció” éve volt. A szíriai menekültcsoportok után az év elején jött a koronavírus, aztán augusztusban a bejruti kikötőben történt óriásrobbanás, amely a fél várost elsivatagosította és több százezer lakost hajléktalanná tett, valamint a már akkor törékeny politikai rendszert teljesen elhiteltelenítette. Az akkori katasztrófa csak a már javában tartó hanyatlás mélypontja volt, amelyet az ország már jó három éve szenvedett. A példa nélküli gazdasági és pénzügyi válság következtében a bruttó nemzeti termék a 2018-as 55 milliárd amerikai dollárról végül 22 milliárdra feleződött. Az eredmény: tömeges munkanélküliség, növekvő szegénység és reménytelenség. A lakosság több mint fele függ élelmiszersegélyektől.
A 2021-es „Hibajelentést” közzétevő katolikus Misereor segélyszervezet és az Erlassjahr.de adósságcsökkentésért kampányoló szervezet kedden egy digitális sajtókonferenciát tartott, amelyen bemutatták, hogy Libanon azon államok közé tartozik, amelyeknek a legnagyobb az adósságuk világszerte. Az államadósság a becslések szerint az év végére a GDP 171%-ára nőtt. Összességében csupán Eritrea és Szudán áll rosszabbul. Zambia mellett csak a közel-keleti ország az egyike azon kettőnek, amelyek a tanulmányban lefektetett mind az öt adósságkritérium szerint a „nagyon kritikus” kategóriába esnek. Az afrikai ország az első, amelynek fizetésképtelenséget kellett bejelentenie a járvány okozta válság miatt.
Az egészségügyi válság miatt helyzet tulajdonképpen sok helyütt „drámaian nehezedett” az úgy nevezett Globális Délen – közölte Kristina Rehbein, az Erlassjahr.de politikai szóvivője. „Sok szegény országnak kevés mozgástere van, hogy a járvány következményei ellen küzdjön. Az adóssághelyzet tovább korlátozza a cselekvőképességet.” A Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) előrejelzései alapján bemutatott számok szerint a 148 vizsgált ország közül 132 „kritikusan eladósodott”, amely nyolcszor akkora, mint a legutóbbi csúcs, miközben Chile, Thaiföld és a Fülöp-szigetek is nagy, iparosodott országok közé tartoznak. Novemberben 21 állam volt részlegesen fizetésképtelen a külföldi hitelezőinek, amely kettővel több, mint az azelőtti évben. További jelöltek is vannak a jelentés szerint „kicsivel az államcsőd előtt”.
„Azt látjuk, hogy a járvány bizonyos országokat tovább gyengít, amelyek anélkül is már gazdaságilag instabilak voltak, például Angola, Ecuador vagy Suriname” – jegyezte meg Klaus Schilder, a Miseror fejlődésfinanszírozási szakértője. Így volt súlyos vesztesége olyan nyersanyagexportőröknek, mint Mozambik, Zambia és Mongólia a világméretű ellátási lánc összeomlása miatt. Sok esetben a turizmus mint fontos bevételi forrás a mai napig lényegében teljes egészében kiesett – mondja a tanulmány. A külföldön dolgozó és a hazájukban élő családjukat onnan támogató munkások pénzügyi átutalásai is visszaestek, és a nagymértékű kieséseket hitelfelvétellel kompenzálnák.
A világ rászoruló országainak rekordméretű nyomorúsága megváltoztatta a G-20 vezető ipari államok tempóját is, amely a szegény országoknak 2020 áprilisától a tervek szerint 2021. június 31-ig hitelmoratóriumot vezetett be. A Hitelszolgáltatás Felfüggesztésének Kezdeményezése (DSSI) kereteiben Németország 135 millió euró hitelt felfüggesztett, amelynek fizetési kötelezettségeit csak elodázták a jövőbe. Az IMF eljárása még az a jelzálog, amely a közel 30 ország számára kb. fél milliárd dollár adósságot elenged. A pénz a kérdéses Katasztrófa Elkerülő és Segély Alapban (CCRT) az IMF tagokról származik és a jelentés szerint azzal számolnak, hogy a hozzájárulást azon fejlesztési alapokból irányítják át, amelyek más fejlesztési projektek finanszírozásából hiányoznak.
Ehelyett „valódi adósságcsökkentésre” lenne sürgősen szükség – erősítette meg Rehbein. „Csak így lehet megakadályozni, hogy a járvány miatt a Globális Dél egy fejlődési évtizedet elveszítsen.” Egy megfelelő megoldási folyamatot már terveznek. A „DSSI-n túli Hitelkezelési Közös Keretnek” azonban nem csak szándéknyilatkozatokra és egyedi esetekre kell korlátozódnia – figyelmeztetett Rehbein. A privát hitelezőket is az adósságválság megoldásában való részvételre kellene kötelezni – egészítette ki Schilder. A német szövetségi kormányhoz folyamodott, hogy a G20-ak között végre vezessék be az „igazságos és átlátható állami fizetésképtelenségi eljárást a nagymértékben eladósodott országok számára”.
forrás: Junge Welt