Bár már vannak szobrai és plakettjei hazánkban a fasiszta diktátornak, ez az első, amely egy település közterületén foglal helyet.
A hajdúbagosi szoboravatáson olyan fasiszta szervezetek vettek részt, mint a Magyarok Világszövetsége, a Trianon Társaság és a Horthy Miklós Társaság.
A förmedvény a polgármesteri hivatal elé került.
A település polgármestere beszédet is tartott, amelyen olyan történelem-hamisító állításokat tett, hogy Horthy demokrata volt, aki egyformán küzdött a fasizmus és a kommunizmus ellen.
Horthy fasiszta diktátor volt, aki már akkor zsidókat mészároltatott le tömegesen az orgoványi erdőben, amikor a náci párt még meg sem alakult.
Horthy már akkor meghozta az első zsidótörvényt, amikor a náci párt még törpepárt volt Németországban.
Horthy volt az első Hitler-lakáj, aki bevezette a zsidó munkaszolgálatot. A nürnbergi per tanúságai szerint pontosan tudta, mi történik a náci haláltáborokban, illetve személyesen is felelős a Szovjetunió területén elkövetett háborús és emberiség elleni bűncselekményekért, valamint a második magyar hadsereg értelmetlen és bűnös feláldozásáért.
Horthyt a nürnbergi per során bűnei miatt fel kellett volna akasztani. Vélhetően a Sztálinnal kötött különalku mentette meg a hóhértól, amely szerint a kiugrási kísérlet során szembeszáll a megszálló német erőkkel.
Büszkék vagyunk azon antifasiszta demokratákra, akik az avatás előtt olajjal öntötték le a szobrot. A “mű” mellesleg esztétikailag is borzalom.
Mivel hazánk a jelenleg is hatályos párizsi békeszerződés szerint tiltja a fasiszta propagandát, az Európai Baloldal követeli a szobor lebontását.