Yanis Varoufakis a kormány határidejének letelte előtt 45 perccel levelet küldött az Európai Bizottságnak, az Európai Központi Banknak és az IMF-nek, amelyben egy pont radikálisan megváltoztathatja az ország szociális jóléti rendszerét.
Ha sikerrel jár, újradefiniálhatjuk, mit is jelent a modern jóléti állam.
A javaslat, amelyet a jelentések szerint már elfogadott az Eurocsoport, és átadták a nemzeti kormányoknak, hogy szavazzanak Görögország mentőcsomagjának kiterjesztéséről, számos előre várt intézkedést tartalmazott, köztük az adócsalás elleni küzdelmet és az adóbegyűjtés fejlesztését. De volt még egy javaslat, amely kicsit többet mutat a szokásos gondolkozásnál.
Tulajdonképpen csak egy technikai kitételnek tűnik, de a fejlett világ jóléti rendszerének jövőjének egyik kulcskérdéséről szól. Görögország megpróbál olyan rendszert teremteni, amelyben az 50 és 65 év közötti emberek csatolva maradnának a munkaerőpiachoz, még a (potenciálisan megnyújtott) munkanélküliségi periódusokban is.
A megoldás? Garantált Alapjövedelem.
Itt van, hogy is működik. Az alapjövedelem egy fizetés attól az államtó, amely garantálja azt minden egyéni polgárnak, feltétel vagy munkakövetelmények nélkül. A támogatói számára ez az alapvető létfeltételek biztosítása minden polgár számára, nem-bürokratikus és direkt módon.
Míg a támogatói inkább baloldaliak, még a liberális jobboldaliak között is akad támogatja, akik számára ez a kormányok szociális kiadásának mikromenedzselésének problémáit oldja meg . Ahogy Sam Bowman, az Adam Smith Intézet igazgató-helyettese írta tavaly:
„Az ideális jóléti rendszer az alapjövedelem, helyettesíti a létező nyomorellenes programokat, amelyeket a kormányok folytatnak. Mint a jelenlegi segély rendszerek, ez is biztosítaná a szociális hálót.”
A koncepció a szövevényes jóléti rendszer helyettesítése, amelyet fokozatosan építettek fel évtizedek alatt, egy egyszerű, havi fizetéssel, amely egyenesen az emberek számlájára menne. Biztosítaná az egyének számára jövőbeni bevételbe vetett bizalmat, és csillapítaná a Görögország által jelenleg is elszenvedett humanitárius válságot.
A levél állítása szerint, a Syriza kormány terveinek egyik kulcspontja, amely megoldja a humanitárius válságot az országban, a „felértékeljék a Minimum Garantált Jövedelem tervét az országos szintre való kiterjesztés kilátásaival.”
Nem ez lenne az első ország, amely ilyen ötlettel flörtöl. Tavaly Ciprus fogadott el olyan törvényt, amely az alacsony jövedelmű családok számára havonta 480 eurós Garantált Minimum Jövedelmet biztosít a saját gazdasági válságát követően, bár a rendszert technikai problémák szegélyezik. Máshol, egy sokkal ambiciózusabb svájci népi mozgalom, amely havi 2500 svájci frankot követelt az államtól, több mint 100,000 aláírást gyűjtött össze, hogy kikényszerítse a javaslat népszavazását.
Ez lényegében annak a koncepciónak az újradefiniálása, amely a modern jóléti államok születésénél uralkodott, amelyeknél a jóléti jövedelmek célja az volt, hogy az embereket „munkakészen” tartsák.
De a munkába álláshoz való fitten tartás többé már nem elég.
Görögország esetében úgy tűnik, hogy a terv először azokat célozza meg, akik nyugdíj közeli korban vannak, hogy megelőzzék a korai nyugdíjazást, biztosítva számukra jövedelmet, amelyet egyébként lehívnának az állam nyugdíjalapjából.
Ez egy kis lépés lenne aszerint, amelyet az alapjövedelem támogatói elérni remélnek, de újabb fontos lépés lehet, hogy az ötletet bedobják a mainstream vitába.
Írta: Tomas Hirst
forrás: http://www.businessinsider.com/