A kurd pártok elítélték a török légicsapásokat, amelyek megölték a kurd Népi Védelmi Egységek (YPG) 20 fegyveresét Szíriában és a Yazidi Shingal Ellenállási Egységek (YBS) egy tagját Irakban, de kritizálták az Egyesült Államok és Oroszország hallgatását is az ügyben.
A Kurd Munkáspárt (PKK) egyik vezetője közölte, hogy a kurdok kapcsolatai az Egyesült Államokkal és Oroszországgal a közös érdekeken alapulnak, de nincsenek kőbe vésve.
Az európai illetőségű Yeni Ozgur Politika kurd napilapnak nyilatkozva Mustafa Karasu, a PKK egyik alapítója közölte, hogy a politikai és a katonai status quo-t szétszakították a Közel-Keleten, de Ankara még mindig úgy áll ehhez, „mintha még mindig a 20. században lenne.”
„Az első világháború után Moszul és Kirkuk a briteknél maradt és Törökország megkezdhette országszerte a kurdok likvidálását. A Lausannei Egyezmény ezt is kifejezte. Törökország 1952-es NATO tagsága ezt a politikát egy újabb szintre vitte. Bár a Lausannei Egyezményen alapuló közel-keleti egyensúly már nincs meg, sem azok a körülmények, amelyek a hidegháború alatt voltak. Bár Tayyip Erdogan török elnök és Devlet Bahceli, a Nacionalista Mozgalom Párt vezetője ostobák és híján vannak a képességnek, hogy lássák, hogy a 20. századi egyensúlyok és paraméterek megváltoztak.”
A Kurd Munkáspárt prominense kifejtette, hogy Ankara a támadás végrehajtásával arra akarta kényszeríteni Moszkvát és Washingtont, hogy a kurdok ellen foglaljanak állást, de ez elbukott.
„A Kurd Szabadságmozgalom Kurdisztán minden részén szervezkedik és erősödik politikailag és katonailag. Az ideológiai és politikai vonalainak megvan az a tulajdonsága, hogy megoldja a Közel-Kelet problémáit, mivel akkor erősítette katonai kapacitását, amikor a status quo megszűnt és kutatás folyik egy új rendszer után a harmadik világháború közepette, amely a kurdokat fontos szereplővé tette, hogy újat alkossanak a régióban.
„A török kormány, amely azt hiszi, hogy még a régi status quo releváns, olyan politikához ragaszkodik, amely külföldi hatalmak és a régió államai segítségével szétzúzza a kurd mozgalmat. Minden nagyhatalomtól azt követelik, hogy válasszanak köztük és a kurdok között. De a nemzetközi hatalmak közölték: ‘Nincs olyan politikánk, amely kizárja a kurdokat’.”
Figyelmeztetve, hogy a Shingal és Karachok régiókban történt támadások csak eszkalálják a háborút, és hogy ez folytatódni fog, hozzátette, hogy a török erők elleni megtorlás legitim és a szíriai-török határon történt összecsapások ennek jelei.
A PKK vezető azzal zárta az interjút, hogy kritizálta mind az Egyesült Államokat és Oroszországot, mondván, a támadás leleplezte mindkét hatalom politikáját.
„A kurd nép nem fogadja el az USA és Oroszország hintapolitikáját, az opportunista és engesztelő politikáját. Sem Oroszország, sem az USA, sem más hatalom nem fogja megakadályozni a kurd nép és észak-Szíria népének akaratát. Ők nem mondhatják, hogy az Iszlám Állam ellen harcolnak, aztán csendben maradnak a kurdok megtámadásával kapcsolatban, akik annyi áldozatot hoztak az Iszlám Állam ellen.”
A török légicsapásokat követően és három nappal az azt követő határ menti bombázás után mind az USA és Oroszország erői megkezdték a járőrözést a körzetben; az amerikai erők észak-keleten és az oroszok észak-nyugaton, hogy megelőzzék az összecsapásokat.
forrás: Kom News