Az Új Fejlesztési Bank (NDB) elnöke, Dilma Rousseff november 6-án azt mondta, hogy az általa vezetett intézmény készen áll a technológiai újításra, környezetvédelemre és társadalmi fejlődésre összpontosító igazságos átmenetet elősegítő projektek finanszírozására.
Nyilatkozatát az észak-brazíliai Belémben megrendezett ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciája (COP) Állam- és Kormányfői Csúcstalálkozójának nyitó ülésén tette közzé.
A nyitó plenáris ülés záró előadójaként Dilma emlékeztette a résztvevőket arra, hogy a találkozót rendező amazonasi város „erőteljesen emlékeztet minket arra, hogy a természet védelme és az emberi jólét előmozdítása elválaszthatatlan feladatok.” Az ő szavaival: „az emberiség jövője közvetlenül összefügg a ma hozott döntésekkel.”
A klímaválság által már okozott hatásokra – mint az áradások, a mezőgazdasági veszteségek és az élelmiszer-biztonság – utalva Dilma hangsúlyozta, hogy a fejlődő országokat érintik a legsúlyosabban ezek a problémák. „Tudjuk, hogy a legszegényebbek szenvednek a legtöbbet” – mondta.
Klímatámogatás helyi pénznemben
Dilma kijelentette, hogy a klímacselekvésnek a társadalmi haladás szélesebb stratégiájához kell kapcsolódnia, amely magában foglalja a munkahelyteremtést, az újításokat és a legkiszolgáltatottabbak védelmét. Elmondta, hogy az NDB elkötelezett abban, hogy kedvezőbb feltételekkel támogassa tagországait.
„Minden finanszírozott tiszta energia megawattjáért, minden helyreállított hektárért, minden a környezeti sebezhetőségből kiemelt közösségért kifejezzük elkötelezettségünket az igazságos átmenet mellett” – mondta. Dilma hangsúlyozta, hogy a bank többoldalú partnerként fog fellépni azáltal, hogy bővíti a klímatámogatást, ösztönzi a zöld technológiák elterjedését, és helyi pénznemben kínál megoldásokat.
A nemzeti pénznemek dollár helyett történő használatának hangsúlyozása állandó téma Dilma beszédeiben. Júliusban kijelentette, hogy „a helyi pénznemben denominált finanszírozás segít enyhíteni a devizaárfolyam-kockázatot”, és hozzáférhetőbbé teszi a hitelt a fejlődő országok számára.
A javaslat része a bank azon stratégiájának, amely a globális déli országok autonómiáját kívánja megerősíteni a geopolitikai instabilitás közepette. Dilma elmondta, hogy a „geopolitikai konfliktusok, háborúk, protekcionizmus és pénzügyi instabilitás” aláásták a globális bizalmat és gátolták az erőforrások és technológiák áramlását éppen akkor, amikor a nemzetközi együttműködésre a legnagyobb szükség lenne.
Ebben a kontextusban kijelentette, hogy az NDB „készen áll többoldalú partnerként fellépni – bővítve a klímatámogatást, elősegítve a zöld technológiák elterjedését, helyi pénznemben megoldásokat kínálva, és mobilizálva a Párizsi Egyezmény kritériumaihoz igazodó infrastruktúrához szükséges beruházásokat és kapacitásokat.”
A Párizsi Egyezmény és a világrend forog kockán
Dilma szerint a Párizsi Egyezmény védelme „egy civilizációs egyezmény”. Figyelmeztetett, hogy a 1,5°C-os globális felmelegedési cél veszélyben van, és a világ számíthat arra, hogy visszafordíthatatlan célok csúsznak el. „A szakadék nemcsak számokban mérhető – egzisztenciális” – figyelmeztetett.
Bírálta a befolyásos nemzetek azon magatartását, amellyel a fejlődő országok szuverenitását nem tisztelik, és emlékeztetett arra, hogy a klimaterveknek el kell ismerniük a különböző nemzeti környezeteket. „Néhányan még mindig úgy tűnik, azt hiszik, hogy a legerősebb joga kell, hogy érvényesüljön” – mondta, miközben egy közös értékeken és a nemzetközi jog tiszteletén alapuló rendet védett.
„A klímaváltozás nem vár senkire és nem tisztel határokat” – nyilatkozta Dilma, hangsúlyozva, hogy az együttműködés az egyetlen életképes út a hatékony kollektív cselekvés felé.
„A történelem nem azon nyilatkozatok alapján fogja megítélni nemzedékünket, amelyeket teszünk, hanem az eltökéltség alapján, amellyel cselekszünk” – zárta.
BRICS Bank
Az Új Fejlesztési Bankot 2014-ben hozták létre, és ez a BRICS fő pénzügyi struktúrája, amely a Bretton Woods-modell alternatívájaként kíván konszolidálódni. Dilma 2023-as vezetése alatt a bank nemzetközi jelenlétét erősítette projektbővítéssel, kötvénykibocsátással és a fenntartható fejlődésre összpontosítva.
Jelenleg 11 tagország csatlakozott az NDB-hez, és több mint 120 projektet támogatott, összesen mintegy 40 milliárd amerikai dollár értékben. Ebből Brazíliára 29 projekt jut, amelyek kifizetései elérik a 4 milliárd dollárt.