Ukrajna 3,9 milliárd dollár hitelt kapott a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), amely cserébe „reformokat” vár.
Az IMF által elképzelt reformok világszinten mindig ugyanazt jelentik: neoliberális megszorításokat a tőke érdekében. A „reformcsomag” egyik pontja az energiaárak 24%-os emelése.
Petro Porosenko ukrán elnök persze saját politikájának reklámozására használja ki a fejleményeket, és a stabilizálódó gazdaság jelének tekinti az IMF bizalmát.
Az ország gazdasági teljesítménye a 2014-es szélsőjobboldali majdan puccs után az ötödével csökkent.
Porosenko
Vlagyimir Grojszman miniszterelnök közölte, hogy a „polgárok örüljenek, hogy a gázárak csak 23,5 %-kal emelkednek”, hiszen az IMF eredetileg 60% emelést írt elő. Az IMF indokai is elképesztők, szerintük ugyanis a „szovjet éra óta mesterségesen alacsonyan tartják” az árakat.
A kormány az emelést szintén sikerként könyveli el, amelyet „hihetetlen tárgyalási erőfeszítésekkel” értek el.
Ennek ellenére egy 2016-os tanulmány szerint az energiafüggőség „féktelen”, és a háztartások 70%-a képtelen fizetni az energiaszámlákat, amelyeket csak tovább súlyosbít a mostani emelés.
A jövő év során Kijevnek 6 milliárd dollárt kell visszafizetnie már más hitelezőknek, ezért jól jön a további 1,4 milliárd dollár a hitel első részeként. A többit akkor kapják meg, ha az ukrán kormány biztosítja, hogy elkötelezett a gazdaság piacosítása iránt.
Porosenko természetesen az „orosz beavatkozás” rémképével riogatott, ha nem választják meg a jövő márciusi választáson. A közvélemény-kutatások szerint a szintén neoliberális Julia Timosenko után halad.
Nem véletlen, hogy a két jelölt programjának borzalmasnál borzalmasabb főbb pontjai megegyeznek: EU csatlakozás, NATO csatlakozás és az egészségügyi rendszer privatizációja.
Az Ukrán Kommunista Párt azzal ostorozta a kormányt, hogy a munkanélküliség a múlt hónapban 29,600 fővel nőtt.
„A munkanélküliség milliókat űz külföldre, a legújabb adatok szerint 7-10 millió ukrán a munka miatt kivándorló,” – közölte Petro Szimonyenko pártfőtitkár.
Ukrajna népessége a Szovjetunió 1991-es összeomlása óta 52 millióról 44 millióra csökkent.
Újra bevezették az élelmiszer-jegyrendszert, amely Ruszlan Bortnik közgazdász szerint a „neoliberális gazdaság következménye, amely élesen megosztotta a nagyon gazdagokat és a nagyon szegényeket.”
„A szocialista és demokratikus gazdaságokban ez nincs így. Az élelmiszer-jegyrendszer bevezetése azon reformok következménye, amelyet az utóbbi 5 évben tapasztaltunk, és ami miatt az ukránok 70%-a képtelen megfizetni egy lakást.”