A biztosítótársaságok segítenek finanszírozni a klímakatasztrófa középpontjában álló vállalatokat. Ezért tért vissza az Extinction Rebellion hétfőn az utcára, és ezért irányítja rájuk akcióit.
A biztosítás nem egy semleges iparág. Kezdeteitől fogva segítette a kapitalizmus és a gyarmatosítás kerekének olajozását, lehetővé téve a vezetőknek, hogy továbbra is profitot termeljenek.
Úgy tartják, hogy a modern biztosítási iparág a 17. századi brit kereskedők és hajótulajdonosok körében kezdődött.
Gazdag egyének megállapodtak a hajótulajdonosokkal, hogy megosztják a kockázatot, ha a zsákmánnyal megrakott hajók nem térnének vissza a kikötőbe.
Ha a hajóút sikeres volt, a befektetők részesedést kaptak a nyereségből. Ezek az üzletemberek aláírták nevüket a biztosítási kötvény alatt, innen ered a „kockázatvállaló” (underwriter) kifejezés.
A biztosítás lehetővé tette a hajózás terjeszkedését. Elősegítette az atlanti-óceáni rabszolga-kereskedelem növekedését, és ipari méretűvé tette, amely során fekete afrikaiak millióit rabolták el.
A rabszolgákat a hajó rakományának részének tekintették. Ha vihar miatt meghaltak, a hajó kapitánya kártérítést követelhetett az „áru” elvesztéséért.
A biztosítás gyors profitot hozott azoknak a kockázatvállalóknak, akik a legjobban tudták felmérni egy hajó kockázatát. Ez lényegében egyfajta szerencsejáték volt.
Idővel az iparág professzionálisabbá vált, statisztikai módszerekkel számolták a kockázatot, és létrejöttek azok a cégek, amelyek biztosítási kötvényeket adnak el vállalkozásoknak és egyéneknek.
Ma a biztosítás egy hatalmas, befolyásos és globálisan összekapcsolt iparág. Azonban egyre inkább látszik, hogy a biztosítók visszalépnek a klímaváltozáshoz leginkább hozzájáruló ágazatok kockázatvállalásától.
Miért lépnek vissza a nagy biztosítók? Mert aggódnak a bevételeik miatt. Attól tartanak, hogy elveszítik az üzletet a környezettudatos hazai fogyasztók körében. Emellett aggódnak, hogy a klímaválsághoz való hozzájárulás hogyan rontja hírnevüket.
Ez problémát jelent a kitermelő iparágak számára. A bányászat kockázatos vállalkozás, amelynek jövedelmezőségéhez átfogó biztosításra van szükség. A kötvények fedezik a kitermelési helyen lévő felszerelést és ingatlant, valamint környezeti felelősségbiztosítást is nyújtanak ritka, de katasztrofális események esetére.
A Deepwater Horizon olajkatasztrófa után 2010-ben a kártérítési költségek elérték a 47 milliárd fontot, és évekig tartó harc folyt arról, melyik biztosítótársaságnak kell fedeznie a számlát.
Néhány bányászati cég még azt is fontolgatja, hogy önbiztosítást alkalmaz, azaz több millió fontot tart a bankban saját kockázatai fedezésére.
A biztosítási vezetőket az a lehetőség is nyugtalanítja, hogy törvényi szabályozás gátolja az új létesítményeket. Mi van, ha egy szénerőművet jóváhagynak, de később egy új törvény betiltja a szénbányászatot az adott országban?
Ekkor a bánya infrastruktúrája megrekedt eszközzé válik, és a biztosítási vezetők veszteséget szenvednének.
Úgy tűnik, hogy a biztosítók inkább a megújuló iparágakat támogatják, amelyek terjeszkednek, mint a múlt iparágait. A biztosítási vezetők az eszközök megőrzésére törekszenek.
Őket is érinti a klímaváltozás hatása, hiszen a szélsőséges időjárási események, mint a tűzvészek vagy a hurrikánok, elpusztítják ügyfeleik tulajdonát.
De sok dolgozó osztálybeli ember vagyona nincs védve. Miután a Helene hurrikán sújtotta Észak-Karolina nyugati részét az Egyesült Államokban idén, ottani háztartások kevesebb mint egy százaléka rendelkezett árvízbiztosítással. Sokukat nem figyelmeztették, hogy ilyen típusú biztosítást kellene kötniük, mivel biztonságos területnek tekintették a környéket.
A biztosítási iparág azok tulajdonának védelmére jött létre, akik rendelkeznek ilyenekkel. Ez a kapitalista rendszer kulcsfontosságú eleme, amelyre az Extinction Rebellion-szerű csoportok nyomást gyakorolhatnak.
A biztosítók megcélzása és követelés, hogy hagyjanak fel a fosszilis tüzelőanyag-ipar támogatásával, hozzájárulhat ahhoz, hogy a fosszilis tüzelőanyag-ipar páriává váljon.
XR akciók: október 28., hétfőtől október 30., szerdáig. Találkozási idő Londonban minden nap 11:00, Trinity Square Gardens, London EC3N
forrás: Socialist Worker