A Nirvana zenekar a 90-es évek elején egy egész lázadó generáció hangjaként robbant be a köztudatba.
Az Öböl-háború, a faji zavargások és a Reagan éra megtette a hatását, miközben az MTV Michael Jackson és Whitney Houston féle popot próbált letömni a fiatalok torkán. Aztán egy lelkes fiatal Seattle-ben megírta a könnyűzene történetének legjobb számát, a Smells Like Teen Spiritet, ezzel egy egész generáció hangjává vált. A Nirvana persze nem vált politikai zenekarrá, ahogy tette azt a Rage Against The Machine, a Clash és sokan mások, de erősen hozzányúltak olyan társadalmi kérdésekhez, amelyek érintették a baloldali politizálást (szexizmus, homofóbia, rasszizmus, a nemi erőszak elleni kiállás, szegénység, társadalmi elidegenedés).
A Nirvana megalkotta a Nevermind című, második nagylemezét, amely a modern zenetörténelem egyik legkedveltebb és legkelendőbb albuma lett, és nem csak a Smells Like Teen Spirit gigasláger miatt. Az albumon szerepelt még az In Bloom, a Come As You Are és a Lithium. A Nevermind borítóján egy úszó csecsemő kerget egy horogra tűzött dollárbankót. Mikor egy interjúban megkérdezték a zenekart, mit jelképez, a bandatagok elkezdték részletesen kifejteni, de Kurt csak egy szót vágott közbe: „Kapitalizmus”.
A frontember és dalszövegíró Kurt Cobain szerint a Lithium egy emberről szól, aki a barátnője halála után a valláshoz fordul, hogy „az életben tartsa. Hogy távol tartsa az öngyilkosságtól.” Kurt szerint a narratíva csupán fiktív, de még ő is elismerte, hogy valószínűleg egy Jesse Reed nevű barátja is inspirálta a dalt, akinek szülei született keresztények voltak. Azt is elismerte, hogy a szövegben a saját tapasztalatai is ötvöződtek szakításokról, rossz barátnőkről.
Michael Azerrad, az együttes életrajzírója a dal címét utalásként írta le Karl Marx híres mondására, hogy a vallás „a nép ópiuma”. A lítiumot ugyanis a mániás depresszió kezelésére alkalmazzák. A lítium azonban itt a vallást „megszemélyesítő”, metaforizáló gyógyszer/drog/”ópium”.
Marx szerint a vallás többek között azt a funkciót látja el, hogy jámborrá teszi a tömegeket (ahogy az ópium), lezülleszti szellemüket (ahogy az ópium), csökkenti igényeiket (ahogy az ópium), elnyomja forradalmi hevületüket (ahogy az ópium) és kontrollálhatóvá teszi a tömegeket (ahogy az ópium). A Nirvana dalában a főszereplő a vallás által talál hamis megnyugvást, és az tartja életben. Erre utal már rögtön az első sor: „Boldog vagyok, mert ma megtaláltam a barátaimat. Itt vannak a fejemben.”
Sajnos Kurt Cobain nem tanult saját dalából, és a zeneipar állandó nyomása miatt (új lemezek gyártása, új turnék, interjúk) kikezdték idegeit, és állandósult gyomorbántalmai miatt önmedikációba kezdett, amelynek a heroin lett a vége. A drogozás persze újabb konfliktusokat szült, amelynek még több depresszió és kilátástalanság lett az eredménye. Végül a generáció hangja önkezével vetett véget életének.