Korunk egyik legkeményebb rendszerkritikus zenekara a System of a Down 1998-ban adta ki első albumát.
Az anyag egyszerűen csak a System of a Down nevet kapta, ahogy a debütáló albumoknál szokás.
A rendszer (System) elég keményen megkapja a kritikát az eléggé baloldali beállítottságú zenekartól. Az örmény zenészekből álló modern metál együttes egész egyedi hangzást alakított ki. Őshazájuk népzenéjét és hangsorait is felhasználják a zenéjükben, amelyet kemény, szaggatott gitárok, erős dobok, dübörgő basszus és egy rendkívül egyedi énekes jellemez. A hangzás már az első albumon kiteljesedett, és az idők során inkább csak érettebbek lettek és vesztettek az üvöltözős keménységből.
Az első album zenei szerzője jórészt a gitáros, Daron Malakian, aki nem csak hangszerével, hanem háttérvokáljaival is jól kiegészíti az énekes, Serj Tankian dallamait. Daron gitárjátéka néhol egészen egyszerű, sokszor csak félhangos váltásokkal keményít, viszont rendkívül kreatív témákat is belesző a durva játék közé. Szépen szólózik, ízlésesen nem viszi túlzásba a virtuozitást.
A banda frontembere Serj, aki a dalszövegekért és a különleges énekért felelős. Kellemes hangja van, amikor dallamosan énekel, ugyanakkor hörgésekkel, üvöltésekkel, és mindenféle fura fejhangokkal is operál. A tagok közül ő a leginkább politikailag elhivatott. Összeállt Tom Morello-val, a kommunista Rage Against The Machine zenekar gitárosával, és megalapították az Axis of Justice szervezetet, amely a koncertek alatt ad felvilágosítást a fiataloknak rasszizmusról, háborúkról és más politikai témákban.
Az albumnak van egy konkrétabb kommunista vonatkozása. A borítón látható kéz John Heartfield antifasiszta plakátja, amely a Német Kommunista Párt számára készült a hitlerista rendszer ellen. A plakát eredeti szövege szerint: „5 ujj van egy kézen. Ezzel az öttel kapd el az ellenséget! Válaszd a kommunista párt listáját!” Ez a szöveg természetesen lemaradt a borítóról, ráadásul kicsit barnított árnyalatban adták ki. A szöveg némileg módosítva rákerült az album hátoldalára: „Öt ujj van egy kézen, alkalmas és hatalmas, a képességgel, hogy pusztítson és teremtsen.” Más kiadásokra a „Nyisd ki a szemed, nyisd ki a szád, csukd be a kezed, szorítsd ökölbe!” felirat került.
A dalszövegek erősen rendszerkritikusok, háborúról, kizsákmányolásról, agymosásról, vallásról szólnak.
A mellékelt szövegkönyvecskében a dalszövegek mellett néhol politikai üzenetek is vannak:
„Akik kontrollálják a központi idegrendszert, kontrollálják a társadalmat és a világot.”
„Először a pogányok ellen küzdöttünk a vallás nevében, aztán a kommunizmus ellen, és most a drogok és a terrorizmus nevében. Kifogásaink a globális uralomra mindig változnak.”
„A CIA az 1950-es évektől agymosó technológiát alkalmazott a nem-halálos fegyver program keretein belül.”
„A System of a Down a török kormány által 1915-ben véghezvitt örmény népirtásának 1,5 millió áldozata emlékének ajánlja ezt a dalt.”
A System of a Down sikere abban rejlett, hogy könnyen megjegyezhető, dallamos, fütyülhető dalokat írtak, még ha azok brutálisan keményen is szólaltak meg, és a poposabb közönség számára is furcsamód hallgatható volt. Az első album már komoly sikert aratott szakmai körökben, de az igazi közönségsikert a 2001-es Toxicity album hozta meg. Különösképp, hogy felfokozott politikai közegben jelent meg… egy héttel a szeptember 11-es terrortámadások előtt. De ez már egy másik történet…