Hogy mi történt aznap a fideszes TV2 Sztárban Sztár Leszek című műsorában, már sokan kielemezték – sajnos rosszul és elég hiányosan.
Senki sem foglalkozott ugyanis a dalokkal és zenekarokkal, amely kapcsán a NER legújabb üdvöskéje, Tóth Gabi némi botrányt okozott.
Először a Guns and Roses Welcome to the Jungle című dalának tényleg kiváló előadása után úgy mutatott a zsűri tagjaként tetszést, hogy egyszerűen felment a színpadra és ráfeküdt az előadóra. Az ízléstelen és bulvárnak tetszelgő ripacskodást egy még borzalmasabb követte. A KoRn zenekar 2011-es slágerét, a Narcissistic Cannibal-t ördöginek titulálta, majd a Jinjer zenekar dala alatt imádkozásba kezdett és letolt egy fél miatyánkot.
Az esetet talán Puzsér Róbert műsorában elemezték ki a legjobban, felhívva a figyelmet a kamukeresztény megközelítésre és a kulturális ízléstelenségekre, amelyek a bulvármédiában és a pont a fideszes TV2-n rontják meg a nézőket.
Azonban senki sem foglalkozott a dalokkal és zenekarokkal, amelyek Tóth Gabiból a két végletet jelentő ingert hozták ki. Sőt, az egész magyar sajtó lehozta, hogy a KoRn Falling away from me című száma akasztotta ki Tóth Gabit, holott nem az, hanem a Narcissistic Cannibal került előadásra.
A Guns and Roses és a KoRn korának egyöntetűen népszerű, lázadó zenekarai voltak, bár a Guns elég hamar megmerítkezett a mainstreamben olyan borzalmas popdalokkal, mint a Don’t cry és a November Rain. A KoRn esetében fordítva történt, őket felkarolta a mainstream. A KoRn nem ragadtatta magát olyanra, hogy csöpögős nyálas ódákat írjanak, megmaradtak metálzenekarnak, és ők maguk inspiráltak rengeteg más együttest, amelyeket ma már csak a nu-metál nullám tagjaiként aposztrofálunk és sokuk kikéri ezt a jelzőt. A KoRn teremtett egy stílust, a Guns pedig idomult a fősodorhoz, amiért előbbinek sokkal több respect járt akkor is és ma is a rockzenei színtér rajongói és művelői részéről.
Mindkét zenekar belefulladt kicsit a saját népszerűségébe és megmerítkeztek a posványban, azaz a drogokban, partikban, prostikban, grupikban, alkoholizmusban és önpusztításban. És akkor most jön a poén, amit Tóth Gabinak feltétlenül ajánlunk:
A KoRn öt tagja közül hárman fordultak a kereszténység felé, ketten elég nyíltan, és tisztultak meg ezáltal a kábítószeres és züllött élettől! A gitáros Brian „Head” Welch egyenesen keresztény metált kezdett el játszani, amelyben elemzi életének sötét szakaszát és a megtérését – később persze visszatért a KoRn-ba. A basszusgitáros Fieldy egy egész könyvet írt, amely magyar nyelven is megjelent Függőség, hit, gyógyulás címmel, amelyben több száz oldalon vesézi, mekkora seggfej volt egész életében, aki rosszul bánt a családjával, barátnőivel, feleségeivel, gyermekeivel, zenésztársaival, rajongóival és technikusaival, majd az utolsó fejezetekben az isteni megtérésről beszél. Jonathan Davis, a zenekar énekese sosem kérkedett megtérésével, bár erre pl. Fieldy könyvében van utalás.
És a dalok.
A Welcome to the Jungle lényegében valami Szodoma és Gomora féle nagyvárosról szól (nyilvánvalóan a kaliforniai Los Angelesről van szó), ahol a bűnözés, a kábítószerek és a szexi nők jelentik az élvezeti forrásokat, azaz a nagyvárosi dzsungelt, amelyben meg lehet merítkezni, viszont ez pusztítja is az embert, és pont ezért tök jó. Egyes elemzések szerint egy bordélyról szól, bár a szövege elég homályos és felületes, így sokan a heroinozást is beleképzelik bizonyos vérzéssel kapcsolatos dalszövegmorzsákba. Ez egy tökös, pörgős, vidám dal erről a dzsungelről, és szóba sem kerül, hogy ez bármilyen szinten rossz vagy bűn lenne, sőt, a zenekar tagjai is nyíltan ezt az életet élték. Ha ez Tóth Gabi számára nem valami „sátáni” üzenet, akkor mi?
Ellenben a KoRn dala, a Narcissistic Cannibal egy nácisztikus emberről szól, aki annyira el van telve magával, hogy ez fel is emészti. A kannibál a szövegben lényegében erre utal: egy önimádata által önmagát felemésztő ember, aki elszakad a külvilágtól és a többi embertől. Talán valaki magára ismer ebből? Ha az efajta önzőség és önpusztítás elleni felszólalás a kultúrában nem tetsző Tóth Gabi keresztény szellemének, akkor mi??
Mellesleg a sajtó által tévesen közölt Falling away from me a családon belüli erőszakról szól, és hogy ez mennyire hat az áldozatok mentális állapotára, beleértve a depressziót és az öngyilkos hajlamokat. A dal arról szól, hogy meg kell küzdeni ezekkel a démonokkal, és el kell űzni őket. Erre utal az a sor, hogy „So I pray, Go away!”, magyarul „imádkozom, hogy menj el”. TEHÁT!!! Tóth Gabi egy olyan zenekart nevezett ördöginek, amelynek egy másik dalszövegében benne van az imádság és az imádság okozta gyógyulás!!!! Az egyik legnagyobb keresztény „Bűn”, az öngyilkosság ellen emeli fel a szavát, és próbál támaszt nyújtani azon tinédzsereknek, akik családon belüli abúzust voltak kénytelenek elszenvedni, többek között a KoRn zenekar énekese maga, aki nyíltan vállalja, hogy gyermekkorában molesztálta egy családtagja, ám erről pontos részleteket – érthető módon – ő sem hajlandó elárulni. Ez a dal kb. a zenekar züllésének mélypontján született (1999), ahol a tagok már komolyan fontolgatták ezen démonokkal és függőségekkel való szembenézést, amiről nem csak a Falling away from me, hanem az Issues lemezük több dala is árulkodik. A 2011-es Narcissistic Cannibal már a zenekar azon korszaka, mikor többen is a gyógyulás útjára tértek, és Head éppen a keresztény zenekarával távol volt a KoRn-től, míg két évvel később visszatért a főzenekarába.
Tót Gabi imádkozni kezdett egy hörgősebb metáldalnál, konkrétan a Jinjer zenekar Home Back című számakor, amely brutálisan agresszív hangzása ellenére a háború ellen emeli fel a szavát, amelyet az ukrán zenekar a donyecki régióban személyesen is megtapasztalt. Ha ez sem kompatibilis a keresztényi üzenettel, akkor mi?
Tóth Gabi teljesen elhibázta a tetszésnyilvánítást és az imádságát, pont fordítva kellett volna. Dehát a kultúra mélysége nem érthető meg a felületéből, amely árulkodik a fideszes elit kulturális színvonalára. Ők csak egy elfogadható rockzenei populáris hangzást hasonlítottak össze egy sokkal mélyebb és zeneileg agresszívebb metáldallal. Szinten biztos, hogy a bulváros botrányokozás nem spontán volt, hanem előre eltervezett, és a TV2 producereinek műve. Ez az, ami a lassan az egy hónapja tartó elemzések során egy szót sem kapott. Legközelebb a Fidesz tévébe beültetett tehetségtelen és tudatlan zsűri jobb, ha utánanéz, minek tapsol és mit próbál fikázni.