El Niño katasztrófával fenyeget
El Niño-jelenségek kétévente-hétévente fordulnak elő, de az utóbbi években erősebbé és gyakoribbá váltak
A világ a valaha mért legerősebb El Niño-időjárási jelenséggel néz szembe.
Az időjárási hatás a globális élelmiszer-ellátást fogja pusztítani. A Világbank becslése szerint az érintett területeken a rizstermelés akár 50 százalékkal is visszaeshet.
James Hansen klímakutató egy hírlevélben ezt írta: „Ez minden eddigi mértéket meghaladja. Az El Niño szokásos mérőszámai messze túlszárnyalták a korábbi rekordokat a jó adatokkal rendelkező időszakban.”
Az El Niño-Déli Oszcilláció (ENSO) a Csendes-óceán felmelegedésének és lehűlésének mintázata. Az El Niño kifejezés kifejezetten e folyamat felmelegedési fázisára utal.
Ezek a jelenségek óriási hatással vannak a globális időjárási mintákra, mivel megzavarják a forró levegő bolygó körüli áramlását.
Ázsiában, Ausztráliában és az Amazonas térségében az El Niño aszályokat és tüzeket okozhat. Amerikában árvizeket és viharokat idézhet elő. Afrikában és Európában mindkettőt okozhatja.
Az ENSO természetes ciklus. El Niño-jelenségek kétévente-hétévente fordulnak elő, de az utóbbi években erősebbé és gyakoribbá váltak.
Az El Niño pontos hatásait nehéz előre jelezni.
A tudósok bizonytalanok abban, hogy a felmelegedő éghajlat súlyosbította-e magát az El Niñót, mivel az ENSO-t nehéz tanulmányozni. Ami világos, hogy az éghajlatváltozás súlyosbítja az El Niño hatásait, és az El Niño viszont az éghajlati összeomlást erősíti.
A Leeds-i Nemzeti Légkörkutató Központ (National Centre for Atmospheric Science) figyelmeztet: „Az ember által okozott éghajlatváltozás miatt emelkedő alap-hőmérsékletek azt jelentik, hogy amikor El Niño következik be, az hozzájárulhat intenzívebb hőséghez és szélsőségesebb körülményekhez.”
Az El Niño az Amazonas esőerdőjét egy „fordulóponthoz” – az ökoszisztéma összeomlásának visszafordíthatatlan kaszkádjához – juttathatja.
A Nature tudományos folyóiratban megjelent cikk szerint: „Az esőerdő évtizedek alatt szavannának és leromlott erdőségeknek adná át a helyét.”
Ez tönkreteheti a globális időjárási rendszereket. A globális ökoszisztéma egyre instabilabbá és kiszámíthatatlanabbá válik.
A természetes időjárási ingadozások felboríthatnak egy már amúgy is kényes egyensúlyt, ami katasztrofális hatással lehet a bolygóra és ránk nézve.
forrás: Socialist Worker