Óceán lehet a Halálcsillagon

Számos külső naprendszeri holdat gondoltak egykor tömörnek, de kiderült, hogy belső tengereik vannak. Most egy újabb kerülhet a listára.

A Szaturnusz belső gyűrűjének holdja, a Mimas két okból is híres volt. 400 km-es átmérőjével a legkisebb égitest a naprendszerben, amelynek gravitációja folytán közel gömb alakja lett. A második ok, a Herschel nevű óriáskráter, amely miatt úgy néz ki, mint a Csillagok háborúja moziból elhíresült Halálcsillag.

A legtöbb holdhoz hasonlóan, a Mimas is mindig egyik arcát mutatja a bolygója felé. Bár, a mi Holdunkhoz hasonlóan, az orientációja némileg változik, mivel a pályája inkább elliptikus, mint tökéletes kör. Ezt a mozgást hívják librációnak.

„A libráció megfigyelésével hasznos betekintést nyerhetünk, mi is történik a test belsejében,” – mondja Dr. Radwan Tajjedine. Itt egy libráció 6 km-es, kétszer olyan nagy, mint azt várták.

„Ebben az esetben, ez azt mondja nekünk, hogy ez a kráteres kis hold sokkal komplexebb, mint gondoltuk,” – mondja Tajjedine. A munkáját ahhoz hasonlította, mint amikor „egy kisgyerek rázza a becsomagolt ajándékot, hogy kitalálja, mi is lehet benne.”

A Science-ben megjelent cikkében Tajjedine két lehetséges magyarázatot ad. Az egyik, hogy a Mimas belül folyékony, vagy pedig megnyúlt magja van.

Tajjedine szerint egyik magyarázat sem teljesen kielégítő, és számára is váratlanok voltak ezek a körülmények, amikor megvizsgálta a Mimas pályáját. Egy furcsán megnyúlt mag esetén azt várnánk, hogy lassan alakul kerekké, és a Mimas négy milliárd éve elég időt szolgáltat ahhoz gömbölyű formát vegyen fel. De az óceán ugyanolyan furcsa – egy ilyen kicsi objektum már régen elvesztette volna a kialakulásából származó hőjét és a radioaktivitását, amely melegen tarthatná, hogy folyékony vizet tartalmazzon. A Mimas pályája túl körkörös ahhoz az árapály-görbülethez, amely elegendő hőt biztosítana a folyékony jég megolvasztásához. Továbbá, az olyan holdakon lévő óceánok, mint az Enceladus és az Európa, legalább a felszín egy részén leradírozzák a rajta elhelyezkedő krátereket.

Egy lehetséges magyarázat szerint a Mimas pályája korábban sokkal elnyúltabb volt, amely annyi hőforrást biztosított, amely nem oszlott el teljes egészében. Egy egyszerű magyarázattal álltak elő az Enceladus esetében, amely látszólag több hőt bocsát ki, mint amennyit a jelenlegi pályája miatt produkálnia kellene.

Tajjedine reméli, hogy több adat majd megoldja a kérdést. A jövőben nagyobb figyelmet fordítanak a Mimas furcsa hőtérképére, és arra, hogyan is élhette túl a Herschel krátert okozó becsapódást, amely a naprendszerben a relatíve legnagyobb kráter az égitest méretéhez viszonyítva. Egy ilyen becsapódás, könnyen az egész holdat elpusztíthatta volna.

Forrás: IFLScience