Az űrhajósok és a tudósok egyetértenek, hogy hamarosan képesek leszünk a Marsra utazni.
Az oknak, hogy még nem hódítottuk meg a Vörös Bolygót, semmi köze a technológiához vagy a politikai akarathoz – egyszerűen a gyenge emberi testünk ezt nem viselné el.
Valójában bármely Marssal kapcsolatos küldetés egyszerűen túl sokáig tart a bolygóközi utazók számára, hogy karcolás nélkül megússzák. Az évekig tartó utazás során az asztronauták bélrendszere elpusztulna, az agyuk károsodna, a sejtjeik öregendének, és ez még semmi a pszichológiai hatáshoz, ha olyan sokáig lennének távol a világtól.
De talán lehet megoldás – legalábbis, ha hihetünk az Oroszországból érkező új jelentéseknek. Az állami Russzijszkaja Gazeta interjújában Vlagyimir Koslakov, a moszkvai Keldis Kutató Központ igazgatója felfedett egy új, nukleáris meghajtású rendszert, amely szerinte néhány hónap alatt képes rakétát juttatni a Marsra.
A Koslakov által „egyedinek” leírt technika már 2009 óta fejlesztés alatt áll és csak felszíni teszteken van túl.
A Keldis mérnökei nem az elsők, akik a nukleáris energiát egy potenciális Mars küldetéshez akarják felhasználni. Az év elején a NASA porolt le néhány hidegháborús korszakbeli „atomrakéta” tervet, amelyek csökkenthetik az utazási időt, és a múlt évben Kína jelentette be, hogy űrhajókból álló „nukleáris flottát” fejleszt, amely 2040-re készülne el.
Koslakov szerint a rakéták lényegében ugyanúgy működnének, mint bármely atomerőmű. Az energiaforrás folyadékot melegítene, ez esetben kriogén metánt, hogy gázt termeljen, ami aztán meghajt egy turbinát, amely elektromos energiát termel. A keletkező áram pedig meghajtaná az űrhajó rendszereit és hajtóműveit.
A módszernek van néhány előnye a bolygóközi küldetésekkel kapcsolatban. Akárcsak Elon Musk és a történelmet író Falcon 9 rakéták, a keldisi mérnökök is azt akarják, hogy az úrhajójuk újrahasznosítható legyen. A nukleáris energia felhasználása a szénalapú alternatívák helyett, mint a kerozin, azt eredményezi, hogy a rakéták nem igényelnek tisztítást a kilövések között. A metán használata különösképp ígéretes, mivel az űrhajó könnyebb és kevésbé költséges is lenne.
A legfőbb előny természetesen a sebesség.
„A mai rendszerekkel sokáig tart a Marsra repülni. A személyzetes repülések számára ez rossz: egy egyén nem lehet az űrben egy vagy két évnél tovább,” – magyarázta Koslakov. „A nukleáris energia rendszerek képesek lesznek elég gyorsan repülni… néhány nap a Holdig, igen, aztán repülés a Marsra hét vagy nyolc hónapig.”
Bár ezen nukleáris meghajtású űrutazásokat úgy jellemezték, mint ami „elérhető a közeljövőben”, nem kell még azért túlságosan izgalomba esnünk. Még némi időt várnunk kell, amíg láthatjuk a nukleáris hajtóművel felszerelt rakétákat, mivel Koslakov megerősítette, hogy a technológiát nem a Szojuz-5 rakétákhoz használnák, amelyek elkészültét 2022-re tervezik, még csak nem is a 2028-ban fellövendő Szojuz-5 szupernehéz rakétához.
„Az új hajtóműveket új, jövőbeni rakétákra szerelik,” – magyarázta Koslakov, amely „még folyamatban van.”
forrás: IFLScience