Az Egyesült Államok háborút provokál Kína ellen?
Az elmúlt évtizedekben az Egyesült Államok kereskedelmi háborút viselt Kína ellen. Két kulcsprobléma van, amely miatt az USA aggódik: elsőként a kereskedelmi egyenlőtlenség Kína javára, a második a kínai technológiai szektor növekedése. Az Egyesült Államok Kína ellen használt technikái között van: a nyomás Kínára, hogy újraértékelje valutáját a dollár ellen, a nyomás Kínára, hogy megakadályozzák a szellemi szabadalmak „megszerzését”, hogy lelassíthassák a hazai szellemi szabadalmak fejlesztését, valamint a nyomás Kínára, hogy lelassítsák az „Egy Övezet, Egy Út Kezdeményezést”.
Az Egyesült Államok most már háborút kezdett a kínai gazdaság ellen. A próbálkozás, hogy elszigeteljék a Huaweit-t és a ZTE-t az ellátóiktól és a piacaiktól, gyengítő hatással van a kínai gazdaság növekvő potenciáljára. Az Egyesült Államok durván 152 céget szankcionál, amelyek chipeket és más termékeket állítanak elő a Huawei és a ZTE számára. A növekvő tiltások – az Egyesült Államok kormányzatának Tiszta Hálózat kezdeményezésén keresztül – meggátolják az amerikai cégeket, hogy kínai felhőszolgáltatásokat és tenger alatti kábeleket használjanak, valamint tiltják, hogy a kínai applikációk megjelenjenek az alkalmazás boltokban. Az USA kormánya növeli a nyomást más országokra is, hogy csatlakozzanak ezen kampányához.
Az amerikai kormány növeli a katonai nyomást is Kína keleti peremén. Ezek között van a Négyes 2017-es újraélesztése (Ausztrália, India, Japán és az USA), az amerikaiak Indo-Csendes-óceáni Stratégiája (amelynek 2020-as kulcsdokumentumának címe: „Visszaszerezni az előnyt”), valamint az új fegyverek kifejlesztése, köztük a kiberfegyvereké. Ez a katonai erő együttjár a Kína elleni ellenséges retorika használatával, amely a figyelmet Hong Kongra, Hszincsiangra és Tajvanra fókuszálja, valamint „kínai vírusnak” nevezik a koronavírus járványt is. Ez a Kína démonizálását szolgáló, régi rasszista és antikommunista idea.
Miért helyez az USA növekvő nyomást Kínára?
Kína technológiai fejlődése egy generációs előnyt jelent a Nyugat felett. A kínai tudományos és technológiai fejlesztések azért történtek meg, mert az ország beruházott a felsőoktatásba és képes volt a technológiát átvenni az országba belépő cégektől, hogy termékeket állíthasson elő. 2018-ban a kínai tudósok első alkalommal több tudományos publikációt jelentettek meg, mint amerikai kollégáik, valamint kínai cégek több szabadalmi beadványt készítettek, mint az amerikai cégek. A kínai technikai cégek már olyan termékeket állítanak elő, amelyek lekörözik az amerikai, európai és japán termékeket. Ezek között van az 5G, a BeiDou (a GPS-nél sokkal jobb térkép technológia), a nagy sebességű vonatok és a robotok.
Az Egyesült Államok nyomásával szemben Kína független kereskedelmi és fejlesztési terveket hozott létre. A pénzügyi világválság óta Kína sokszínűsítette gazdaságát, hogy ne függjön az Egyesült Államok és Európa piacaitól, hogy felépítse saját belső piacát és növelje a kapcsolatokat a Globális Déllel. Az azonnali projektek között van az Egy Övezet, Egy Út Kezdeményezés, a Gyöngyfüzér Kezdeményezés, a Kínai-Afrikai Együttműködés Fóruma, a Sanghaji Együttműködési Szervezet, valamint a Latin-amerikai és Karibi Államok Kínai Közösségének Fóruma. A kínai kormány szintén több figyelmet kezdett szentelni a Dél-Kelet-Ázsiai Nemzetek Egyesületének (ASEAN). Ezen lépések együttjárnak egy jelentős szegénységet megszüntető programmal is.
Jelenleg Kína nagyon is függ az importált energiától – mint az ASEAN országok, Ausztrália és Katar földgázától. A kínai-orosz 6000 km-es Szibériai Erő vezeték 38 milliárd köbméter földgázt szállít, amely hozzáadódik a Kína által termelt 90 milliárd köbméterhez. 2014-ben Oroszország multinacionális energiavállalata, a Gazprom és a kínai Nemzeti Kőolaj Vállalat 400 milliárd dolláros és 30 éves szerződést írt alá.
Kína megpróbált a nyugat által kontrollált kereskedelmi és fejlesztési kereteken kívül intézményeket építeni, beleérte az Ázsiai Infrastruktúra Beruházási Bankot (alapítva 2014-ben). Ennek részeként Kína elkötelezte magát a dollártalanítás felé; Kína elhatározta, hogy a tartalékait nem dollárban fogja tartani, valamint kereskedelmét sem ezzel fizeti. Ez egy hosszútávú, de elkerülhetetlen fejlődés, és ami veszélyezteti a Wall Street-Dollár komplexum mindenek feletti szerepét. Kína Oroszországgal való együttműködése a legfejlettebb ebben az arénában: a kínai-orosz kereskedelem 50%-át Rubelben és Jüanban bonyolítják le (Oroszország birtokolja a globális jüantartalék 25%-át.) Mind Oroszország és Kína szabadul a dollárkészeleteitől. 2020 januárjában Oroszország 101 milliárd amerikai dollárt adott el, azaz a dollártartalékainak 50%-át, amelyből 44 milliárdot Euróba, 44 milliárdot Jüanba fektetett. A jüan ámbár a globális pénztartalékok 2%-át teszi ki.
A NATO kelet felé történő expanziója, valamint a Négyes feltörekvése ellen Kína és Oroszország erősíti a katonai és diplomáciai eurázsiai biztonsági blokkot. Ez egyértelműen megmutatkozik a fegyverszerződésekben és a hadgyakorlatokban, de a diplomáciai együttműködésben is. Például Maria Zaharova és Hua Csun-jing orosz és kínai katonai szóvivők júliusban közölték, hogy egyesítik erőiket a Kína és Oroszország elleni információs háborúban. A kínai diplomaták sokkal előremutatóbb attitűdöt mutattak a közleményeikben; ők ezt „farkas harcos diplomatáknak” nevezték, amely egy népszerű filmre hivatkozik, amelyben a Farkas Harcos elit osztag kínai katonája egy volt amerikai Navy Seal terrorista csoportját győzi le.
Világos, hogy az Egyesült Államok rájött, hogy a kínai vezetés nem szándékozik követni a gorbacsovi utat – nevezetesen, a kínai modell nem fogja magát megadni az Egyesült Államoknak. Nincs lehetőség arra, hogy a Kínai Kommunista Párt feloszlassa önmagát. A kínai középosztálynak – amely egy lehetséges „ellenforradalom” táptalaja lehetne – nincs szándékában a kormány megdöntése. Ez eleget tesz a kormányzati irányvonalnak, és látható, hogy a kormány növelte az életszínvonalat és képes volt – a nyugati kormányokkal ellentétben – kezelni a koronavírus járványt. A Harvard Egyetem egyik tanulmánya megmutatja, hogy a Kínai Kommunista Párt által vezetett kormány növelte az elfogadottságát 2003 és 2016 között, amely nagyrészt a szociális jóléti programoknak köszönhető, valamint a korrupció elleni harcnak, amelyhez hozzájárult mind a Kínai Kommunista Párt és a kínai kormány is. Az általános elfogadottsága jelenleg 93%-on áll.
Milyen ellentmondásokkal szembesül az Egyesült Államok háborús projektje?
A kínai gazdasági fejlődés – csakúgy, mint az ország kapacitása, hogy felülmúlják az Egyesült Államokat a fejlesztési hozzájárulásokban, hogy rálicitálhassanak a nyugati cégekre a kereskedelmi egyezményekben, szövetségeket teremtett Kína és a kulcsfontosságú kapitalista szektorok között olyan országokban, amelyek egyébként stabil szövetségben állnak az USA-val. Ezek között van például a Fülöp-szigetek és Sri Lanka tőkés osztálya, ahol üdvözlik a kínai befektetéseket.
A kínai állam növelte a beavatkozását a technikai szektorba az országon belül: 14 milliárd dollárt költöttek magán és állami alapokra, hogy támogassák a technikai fejlesztéseket. A Félvezető Előállító Nemzetközi Vállalat (SMIC), Kíne vezető chipvállalata 7,5 milliárd dolláros legelső nyilvános részvénykibocsátással jelentkezett be Sanghajban. Az ilyen alapok és a saját tudományos fejlesztései miatt Kína hamarosan képes lesz lehagyni az amerikai chip vállalatokat.
Kína gazdasági kapacitása továbbra is nyomást fejt ki a tőkére bizonyos országokban. Például az ausztráliai bányász vállalatok Kínától függnek, hogy vasércet vegyenek. Ezen vállalatok azért lobbiznak Canberrában (az ausztrál fővárosban), hogy ne foglaljanak el túl ellenséges álláspontot Kínával szemben. Az ausztrál export durván harmada Kínába megy; ezek között van szója, árpa, hús, gyümölcsök, gáz és a nyers ásványkincsek. Az ausztrál kormánynak muszáj elfogadnia ezt, még akkor is, ha hosszabbtávú perspektívája van, mint a bányászati konglomerátumok rövidtávú profitja. Kína már bebiztosította a befektetéseit, növelve a szója és hús felvásárlását Argentínából és Brazíliából, és valószínűleg több ásványkincset is fognak vásárolni Brazíliából (amely óriási hajókat használ a kibányászott javak Kínába szállításához.)
Az Egyesült Államok hadserege vékonyra nyúlt a venezuelai és iráni, valamint most a kínai konfliktusok között. Az USA haditengerészetének négy minisztere volt egy év alatt, amely része a Trump-kabinet káoszának. Ennek következményeként az Egyesült Államok haditengerészete számára probléma, hogy képtelen kezelni ennyi hadszínteret ugyanazon időben. Kína kifinomult védelmi mechanizmusokat fejlesztett ki, kezdve a műholdjaival, valamint a Dongfeng rakétáival, amelyek képesek kilőni az amerikai hadihajókat a Dél-kínai-tengeren.
forrás: Tricontinental