Ismét eljött augusztus 20-a, amely elvileg hazánk születésnapja, de a Fidesz-rezsim elintézi, hogy ünnepeljük meg saját elnyomatásunkat.
Augusztus 20-a az államalapítás ünnepe. István király felvette a keresztény vallást és betagozódott Európa nyugati felébe… magyarul eladta az országot nagyobb hatalmi érdekeknek, amely talán még meg is magyarázható az akkori geopolitikai-nagyhatalmi helyzettel, hiszen nyilvánvaló, hogy egy Európába tévedt új nemzet nem igazán rúghatott akkor labdába és akár a megsemmisülés kockázatát is viselnie kellett. A nyugat persze mindig ügyelt rá, hogy Magyarország jó perifériás csatlós legyen – és ez a politika a mai napig tartja magát.
De ha már augusztus 20: az államalapítás után a magyarság többsége egyből rájött, mit is jelent az állam. Elnyomó hatalmat a saját nemzet felett (később a kisebbségek felett is), amely szövetségben a katolikus egyházzal sanyargatja, adóztatja a népet, és nem csak a hadsereg, az apparátus, a vallás fenntartására, hanem saját fényűző luxusára is. A magyar állam alkotmány és emberi jogok nélkül kezdte a pályafutását, és egészen 1919-ig nem is volt ezeket garantáló alkotmányunk, amikor is a Tanácsköztársaság megalkotott egyet, ám ez kérészéletű volt. A népirtó Horthy-rezsim szintén nem törődött holmi alkotmánnyal és emberi jogokkal, így egészen a felszabadulásig kellett várni, mire 1946-ban sikerült úgy nevezett kisalkotmányt bevezetni, amelyet 1949. augusztus 20-án felváltott a Magyar Népköztársaság Alkotmánya. Ezt szokták sztálini alkotmánynak nevezni, de helyesebb a Sztálin által kivégzett Buharin után, buharini alkotmánynak hívni.
A 2012-es fideszes fasiszta alaptörvény rehabilitálta a Horthy-rezsimet, és számos fontos szociális alapjogot és vívmányt kivett az alkotmányból. A megcsonkított verzió ráadásul illegitimen szerzett kétharmados többséggel került megszavazásra, tehát maga is illegitim (körzethatárok átrajzolása, aránytalan médiatúlsúly, gyűlöletpropaganda, közpénzből folytatott pártpropaganda, határon túli szavazatvásárlás stb.).
Az 1000 évig alkotmány nélkül elnyomó és kizsákmányoló magyar állam ünneplése távol áll a valódi baloldaltól.
A Fidesz-rezsim azonban rátesz még pár lapáttal.
Vallási ünnepet is kreál belőle. István király immár „Szent” István, amely a katolikus egyház hazugságokon alapuló „rangja”. Augusztus 20-a pedig már Szent István ünnepe, aki ezreket mészároltatott le a nyugat-Európához való csatlakozás áraként. Ráadásul Koppányt brutálisan fel is négyelték és végtagjait különböző városok kapuira tűzték. Ha valamin nincs mit ünnepelni, akkor ezen a nemzeti tragédián.
A legutóbbi népszámláláson kiderült, hogy a keresztények száma nem éri el hazánk lakosságának felét. Ezt egy olyan manipulált népszámláláson sikerült kihozni, amelyet óriási, több milliárdos kampány előzött meg, hogy mindenki, aki csak él és mozog, vallja magát kereszténynek. Még az ateizmust is a vallások között sorolták fel, hogy az emberek ne találják meg. Nem sikerült csalással sem 50% fölé tornászni a keresztények számát, a hivatalos adatok szerint. A kormány mégis úgy tesz, mintha a lakosság nagy része keresztény lenne, és még a Szabadság szoborra is keresztet akar applikálni. Mint ahogy minden fideszes politikus közösségi médiakampányában az „Isten éltessen Magyarország” szlogent erőltették, megfeledkezve arról a társadalmi többségről, amely nem hisz istenben. Még akkor is megfeledkeztek a többségről, mikor kereszteket fényjátékoztak drónokkal a tűzijáték során a levegőbe.
De nem is a kereszténység túlreprezentálása a probléma, hanem a kereszténység mint agymosó, szellemi elnyomó vallás jelenléte a társadalomban és az államban (!).
És ha ez még mindig nem lenne elég. Székesfehérvár városa az augusztusi időszakot a „Királyi napok” ünneplésével tölti, azaz nem csak Szent Istvánt, de más tömeggyilkos önkényurakat is piedesztálra emelnek, a sötét középkort romantizáló történelem-hamisítással, miközben a szegényekről, a jobbágyokról, a pórnépről egyszerűen elfeledkezünk.
És ha még mindig nem lenne elég: országszerte rendezvények vannak augusztus 20-a alkalmából, és minden egyes falunapon ott pózol egy katonai sátor vagy egy harcjármű, ahol fegyvereket mutogatnak a kisgyerekeknek, toboroznak fiatalokat és feléled az ocsmány militarizmus.
Összevetve augusztus 20-án megünnepelhetjük a kizsákmányolt osztályok uralkodók, egyházak, nacionalizmus és militarizmus általi elnyomását. Önként. Belemámorodva Európa legnagyobb tűzijátékába, amely párosul a világ legnagyobb áfájával és a legrosszabb népességarányos COVID-halálozásával. Ha már nem örülhetünk anyagi biztonságunknak, az elvett sztrájkjogunknak, romló életszínvonalunknak és forintunknak, akkor örüljünk, hogy magyarok vagyunk. Mint ahogy legyünk is rá büszkék, ha már másra nem lehet. És aki nem büszke, az hazaáruló, ezért ellenzéki politikusok is úgy osztják gyávaságukban a szentistvánt, a keresztet és a koronát, mintha nem lenne holnap. Beállnak a magyarkodó önreklámozók sorába, és demózzák, hogy ők bizony magyarok és büszkék. Csak az a baj, hogy nem munkások és nincs munkás öntudatuk. Ezért nem is várható komolyabb javulás sem az ország jólétében, sem a biztonságában, sem az egészségügyében és az oktatásában.
A nacionalista igát megünnepelte az istenadta nép. De mi inkább maradunk a Népköztársaság Alkotmányánál és az új kenyérnél. Kereszt nélkül.