Bolsonaro nemzetközi támogatása főként a Trump-kormányzattól és szélsőjobboldali kormányoktól – például Milei argentínai kormányától – érkezik. Ezzel szemben Lulát olyan kormányok támogatják, mint Mexikóé és Uruguayé, valamint nemzetközi munkásszervezetek.
Brazília elnökválasztása reakciókat vált ki szerte a régióban. E dél-amerikai óriás gazdasági (és ennek következtében geopolitikai) jelentősége egyetlen regionális politikust vagy társadalmi szervezetet sem hagy közömbösen, hiszen tudják, hogy a kontinens jövőjének nagy része a brazil urnáknál dől el.
Bolsonaro támogatása Washingtonból és Mileitől
Flávio Bolsonarót, a szélsőjobboldali korábbi elnök, Jair Bolsonaro fiát (aki jelenleg börtönben van, mert összeesküvést szőtt Lula da Silva elleni államcsíny végrehajtására) nyílt támogatásban részesítette Javier Milei argentin elnök – ez a lépés diplomáciai válságba sodorta Buenos Airest Brazíliával, az argentin vezető brazil földön tett Lula-ellenes kijelentései miatt.
Hasonlóképpen, Flávio Bolsonaro élvezi Donald Trump elnök közvetlen támogatását. Az amerikai elnök nemrégiben hagyományt teremtett (amelyet sokan erősen bírálnak) abból, hogy nyilvánosan támogat ezt vagy azt a szélsőjobboldali latin-amerikai jelöltet, aki a választás megnyerése után teljes mértékben Washington külpolitikájához igazítja országát, és csatlakozik az Egyesült Államok vezette katonai szövetséghez, amely az Amerikák Pajzsa néven ismert.
Trump közvetlen kereskedelmi szankciókat is kivetett Brazíliára Jair Bolsonaro elítélése miatt, akit Trump „barátjának” nevez. Emellett az Egyesült Államok szankciókkal sújtotta azt a bírót, aki elítélte Bolsonarót, Alexandre de Moraest, ezzel világos üzenetet küldve a brazil igazságszolgáltatás elítéléséről – ezt a lépést egyes politikai elemzők a brazil igazságszolgáltatási rendszerbe való külföldi beavatkozásnak nevezték.
A szakszervezetek és a latin-amerikai baloldal támogatja Lulát
Lula támogatást kapott a régió egy másik nagyon fontos női vezetőjétől is: Claudia Sheinbaumtól. Az elmúlt hetekben Mexikó elnöke többször is kiemelte Lula kormányzásának pozitívumait: „Úgy gondolom, hogy Lula elnök nagyon jó elnök volt… Rendkívüli munkát végzett Brazília vezetésében, és a mutatók ezt mutatják.” A jelöltsége melletti kiállás nyilvánvalóan közvetett volt, de Mexikó geopolitikai jelentőségét figyelembe véve a Munkáspártban sokan biztosan értékelik azt.
Lula támogatást kapott a déli szomszédos országoktól is. Uruguayban a kormányzó koalíció, a Frente Amplio (FA) közvetlen és militáns támogatást mutatott Lula kampánya mellett. Fernando Pereira, az FA elnöke kijelentette, hogy a brazíliai választási csata „a demokrácia és a barbárság között” zajlik. Figyelmeztetett az Egyesült Államok választásokba való beavatkozására is: „Brazília nem fogadja el az Egyesült Államok beavatkozását a választásba.”
Santiago Cafiero volt argentin külügyminiszter, aki jelenleg kongresszusi tag, szintén kifejezte támogatását Lula mellett: „Ha Lula nyer, ellenáramlatot teremt azzal szemben, ami a régióban tért hódított, és bebizonyítja, hogy van ellenállás ezekkel a jobboldali szelekkel szemben.”
ENRIQUE SANTIAGO ROMERO szerint a kolumbiai szélsőjobboldal választási győzelme mélyen gyanús – és az Egyesült Államok ujjlenyomatai mindenhol megtalálhatók.
Bármely választási megfigyelési folyamat négy alapvető összetevője: helyszíni megfigyelés, strukturális problémák azonosítása, az észlelt problémákra adott intézményi válaszok rögzítése, valamint kontextuselemzés vagy a megfigyelések helyes értelmezése.
Jogos aggodalom övezi azt a kontextust, amelyben a közelmúltban az elnöki és törvényhozási választásokat tartották a világ különböző országaiban, és különösen Latin-Amerikában, amelyet a Trump-kormányzat az Egyesült Államok kiterjesztésének tekint, amint azt 2025-ös Nemzetbiztonsági Stratégiája is jelzi.
Kolumbia újonnan megválasztott szélsőjobboldali elnöke
Ezt az aggodalmat erősítették meg a 2026-os kolumbiai elnökválasztások, mind a május 31-én tartott első fordulóban, mind a június 21-én tartott második és egyben utolsó fordulóban.
A külföldi beavatkozás a választási folyamatokba az utóbbi években megszokottá vált. Külföldi hatalmak, különösen az Egyesült Államok Trump elnökön keresztüli beavatkozásai gyakoriak Latin-Amerikában. A 2026-os kolumbiai elnökválasztásokon Ecuador és Argentína elnökeinek explicit beavatkozásai is voltak, mindketten a szélsőjobboldali jelölt támogatására szólították fel a választókat, és megtorlással fenyegetőztek, ha nem ő nyer.
A választási beavatkozás másik fontos eszköze a mesterséges intelligencia (MI), amelyet a valóságnak nem megfelelő, manipulált képekkel ellátott videók létrehozására és terjesztésére használnak, meghatározott narratívák terjesztése céljából. A választási folyamatokba való beavatkozás másik módja a közösségi médiában működő, több ezer hamis fiók létrehozása, amelyek a legyőzni kívánt jelölt hiteltelenítését célzó eszméket terjesztenek. Mindkét technika egyértelműen sérti a kampánykiadások ellenőrzésére vonatkozó választási jogszabályokat.
2024. december 6-án a Romániai Alkotmánybíróság súlyos döntést hozott, megsemmisítve az országban tartott elnökválasztások eredményét. A bíróság a következő indokokat nevezte meg: a választópolgárok manipulálása a közösségi médián keresztül; illegális kampányfinanszírozás, szintén a közösségi média felhasználásával; külföldről érkező kibertámadások elterjedése; és egy külföldi hatalom, jelen esetben Oroszország állítólagos beavatkozása. A bíróság érvelése szerint ezek a tényezők illegitim választási eredményhez vezettek, amelyet ezért az Alkotmánybíróság nem ismert el. A teljes nemzetközi közösség, kezdve az Európai Unióval, elfogadta ezt a vitatott intézkedést.
Feltűnő, hogy amit a konzervatív erők által kormányzott vagy az Egyesült Államoknak alárendelt országok alkalmaznak Románia esetében, azt nem állítják vagy védik egyformán, amikor Latin-Amerika országairól van szó, mint ahogy az a kolumbiai elnökválasztások legutóbbi esetében is történt.
Donald Trump második ciklusának kezdete és az új amerikai Nemzetbiztonsági Stratégia jóváhagyása után a Fehér Ház közvetlen beavatkozása a választási folyamatokba megszokottá vált, különösen Latin-Amerikában.
2025 áprilisában Trump elnök nyíltan kommentálta az ecuadori elnökválasztásokat, megfenyegetve az ecuadori népet, ha nem Daniel Noboa nyer. 2025 októberében, az argentin félidős választások során Trump explicit beavatkozása felborította a közvélemény-kutatásokat, ami Javier Milei pártjának győzelmével végződött.
2025 decemberében, a hondurasi elnökválasztási eredmények újraszámlálása során a Hondurasi Nemzeti Választási Tanácsban Trump Nasry Asfurát, a Hondurasi Nemzeti Párt jelöltjét kiáltotta ki győztesnek. A Nemzeti Választási Tanács azonnal Asfurát kiáltotta ki győztesnek, anélkül, hogy az újraszámlálást befejezte volna.
2026 májusában Trump elnök elindította a brazíliai közelgő elnökválasztások kampányát, amelyeket még az idén tartanak, azzal, hogy közzétett egy fényképet, amelyen Flavio Bolsonaróval, a jobboldali elnökjelölttel pózol az Ovális Iroda íróasztalánál a Fehér Házban.
Az Trump által 2025-ben jóváhagyott Nemzetbiztonsági Stratégia Latin-Amerikát az Egyesült Államok kizárólagos stratégiai hatáskörébe tartozó területnek tekinti. Az egész kontinensnek Washington döntéseihez való stratégiai alárendelése a latin-amerikai nemzetek szuverenitása iránti megvetés megnyilvánulása.
Az idei kolumbiai elnökválasztásokat számos beavatkozási jelentés jellemezte, mind a május 31-én tartott első fordulóban, mind a június 21-i második fordulóban.
Ezek a jelentések magukban foglalják az Ivan Cepeda jelölt ellen manipulált üzenetekkel és képekkel ellátott, MI által generált videók tömeges közzétételét; és a hamis fiókok elterjedését minden közösségi média platformon, amelyek Cepeda hiteltelenítésére és Abelardo de la Espriella – Washington által kreált populista és autoriter jelölt, egy miami székhelyű kolumbiai ügyvéd és Marco Rubio ismerőse – melletti kampányolásra szolgáltak. Ezek a hamis fiókok olyan tömeges digitális kampányokat képviselnek, amelyeket nem jelentettek kampánykiadásként, megsértve a kolumbiai kampányfinanszírozási törvényt.
Washington techno-oligarchái régóta cégeik szolgálatába állították Donald Trump külpolitikáját, így a nagyszabású digitális manipuláció más országok választási folyamataiba történő amerikai beavatkozás modelljévé vált – egy olyan technika, amelyet széles körben alkalmaztak Kolumbiában ezeken a választásokon. Kolumbiában bőségesen ismétlődtek a választási folyamatokba való beavatkozás mintái a mesterséges intelligencia felhasználásával, amelyet az utóbbi években gyakran alkalmaztak Latin-Amerikában.
Továbbá, ezen az elnökválasztási kampány során dokumentálták Trump explicit kijelentéseit három különböző alkalommal – június 3-án, 11-én és 19-én –, amelyekben szavazatokat kért Abelardo de la Espriellának, és megfenyegette Kolumbiát, ha ez utóbbi nem nyer.
Mind az első, mind a második választási forduló során az Egyesült Államok republikánus politikusokból álló küldöttséget küldött Kolumbiába, élén Bernie Moreno ohio-i szenátorral, aki kolumbiai származású. Moreno szavazatokat kért de la Espriellának, és figyelmeztetett, hogy Washington nem ismer el semmilyen választási eredményt, amelyben de la Espriellát nem nyilvánítják győztesnek.
Ecuador elnöke, Daniel Noboa is explicit beavatkozási cselekményeket folytatott, az első fordulóban felajánlva, hogy eltörli a Kolumbiára korábban kivetett vámokat, ha a baloldali jelöltet, Ivan Cepedát legyőzik.
Végül, a választások előtt egy héttel Beto Coral-t – egy kolumbiai influenszert, aki menekültként él az Egyesült Államokban – elfogták, egy bevándorlási fogdába helyezték, és az igazságszolgáltatás rendelkezésére bocsátották. Letartóztatását közvetlenül Marco Rubio amerikai külügyminiszter rendelte el, aki – mint már jeleztük – személyes és szakmai kapcsolatokat ápol de la Espriella jelölttel.
De a kolumbiai választási kampányt a klasszikus választási beavatkozás és manipuláció is jellemezte a jelölt, de la Espriella javára.
Dokumentálták a politikai erők – amelyeket a törvényes és illegális gazdaságokban egyaránt érdekelt kolumbiai gazdasági csoportok támogatnak – azon megszokott gyakorlatát, hogy az ország különböző megyéiben szavazatokat vásárolnak. Történt csalás különböző fokozatokban a külföldi szavazás során, valamint elterjedt gyakorlat volt az idős, másoktól függő emberek szállítása a szavazóhelyiségekhez, ahol a kísérők adták le szavazataikat.
Ebben az elnökválasztási folyamatban könnyen megfigyelhető a választási beavatkozás azon három eleme közül legalább három, amelyeket a Romániai Alkotmánybíróság a 2024-ben tartott elnökválasztások eredményének megsemmisítésére használt. Először, manipuláció a közösségi médián keresztül; másodszor, illegális kampányfinanszírozás a közösségi médián keresztül történő tömeges üzenetküldéssel; harmadszor pedig egy külföldi hatalom, jelen esetben az Egyesült Államok beavatkozása a választási folyamatba.
Ez a választási manipuláció tovább növeli Ivan Cepeda baloldali jelölt tekintélyét, aki az országban zajló erőszakhullám elkerülése érdekében elismerte ellenfele győzelmét mindössze 250 000 szavazatos különbséggel, ami a legszorosabb eredmény az elnökválasztások második fordulójának történelmében.
A választási folyamatért felelős intézményi hatóságoknak konkrét tervvel kellett volna rendelkezniük ezen beavatkozások felszámolására, legalábbis a második fordulóra, tekintettel arra, ami a múlt májusi választások első fordulójában történt.
De la Espriella megválasztott elnök kijelentette, hogy ha Kolumbia problémái megoldatlanok maradnak, vagy ha vonakodnak azok kezelésétől, akkor kérni fogja Trump elnököt, hogy jöjjön Kolumbiába azok megoldására.
Ez egyértelmű szándéknyilatkozat az elnökségével kapcsolatban: függő szerep felvállalása, a Fehér Ház szolgálatában. A szélsőjobboldal képviselői, akik kapcsolatban állnak a kábítószer-kereskedelemmel és a szervezett bűnözéssel, és szerves kapcsolatban állnak az Egyesült Államok szélsőjobboldalával, visszatértek a kolumbiai elnökségbe.
A valóság az, hogy Kolumbia problémái az igazságszolgáltatás, a kábítószer-kereskedelem, a gazdasági és társadalmi fejlődés, valamint az erőszak terén összetettek, és együttes fellépést igényelnek a két elnökjelölt részéről, mivel mindketten az ország pontosan felét képviselik.
A megválasztott elnök azonban fenyegetésekkel tört be a választás utáni politikai vitába, nem ismerve el, hogy a baloldali Történelmi Paktum egy olyan politikai erő, amelyet emberek milliói építettek, támaszkodva az erőszakkal, mészárlásokkal és akár politikai népirtással szembeni ellenállás felhalmozott történelmére.
Valóban, közvetlenül azután, hogy Ivan Cepeda elismerte a szélsőjobboldali jelölt győzelmét, erőszakos cselekmények kezdődtek a munkásosztálybeli közösségek ellen. Azokat a parasztgazdákat, akik a 2016-os békeegyezmény értelmében földosztásban részesültek, a paramilitáris erők megtámadták és megfenyegették, hogy kényszerítsék őket közösségeik elhagyására. A biztonsági erők erőszakot alkalmaztak etnikai csoportok ellen, azzal a gyanúval, hogy Cepedára szavaztak.
Egy rágalomkampány terjeszti azt a rágalmazó állítást, hogy a Történelmi Paktum kapta a baloldal legnagyobb szavazatszámát Kolumbia történelmében a fegyveres csoportok választókkal szembeni fenyegetései miatt. A szélsőjobboldali politikai vezetők felszólították a hadsereget, hogy bombázzák azokat a közösségeket, amelyek túlnyomórészt Ivan Cepedára szavaztak.
A Történelmi Paktum most azzal a feladattal szembesül, hogy megakadályozza a progresszív baloldali szavazók elleni támadások hullámát. Azoknak, akik ösztönzik ezt a kényszerítő és erőszakos politikát Kolumbia azon fele ellen, amely Ivan Cepedára szavazott, szem előtt kell tartaniuk, hogy a fenyegetések hatástalanok a kolumbiai néppel szemben; sőt, nem kívánt reakciót válthatnak ki, amely az erőszak új korszakát szabadíthatja el.
Az a történelmi hiba ismétlődne, hogy megtagadják a második esélyt a földön azoktól a nemzetségektől, amelyek száz év magányra voltak ítélve.
Írta: Enrique Santiago Romero, az Izquierda Unida (Egyesült Baloldal) szóvivője a spanyol parlamentben és a Spanyol Kommunista Párt (PCE) főtitkára. Ez a cikk a PCE Mundo Obrero folyóiratában megjelent cikk enyhén rövidített fordítása.
Gustavo Petro felszólította Donald Trumpot, hogy ne avatkozzon be a kolumbiai választási folyamatba.
Bogotá. Az elnökválasztás második fordulója előtt tizenegy nappal a politikai vitában a köztársasági elnök hivatalától való felfüggesztésére irányuló kísérletek és az Egyesült Államok beavatkozása a választásokba – ezek a témák foglalkoztatják a kolumbiaiakat, akik június 21-én járulnak az urnák elé.
Donald Trump a szélsőjobboldali Abelardo de la Espriella javára történő beavatkozása mellett egy képviselőnő szerdán nyilvánosságra hozott egy tervezetet Gustavo Petro felfüggesztésére, állítólag „politikai beavatkozás” miatt, ami a kolumbiai alkotmány egyértelmű megsértése, mivel az kivételes esetekben és hosszú törvényhozási eljárás után engedélyezi (a felmentést vagy felfüggesztést).
„Ez az alkotmány egyértelmű megsértése” – reagált Petro New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) székházában tartott sajtótájékoztatón, ahol a Biztonsági Tanács ülését vezette, miután Kolumbia e nemzetközi testület tagállamaként átvette az elnökséget.
„Egy olyan parlamenti képviselőnőről van szó, akit 2022-ben segítettem megválasztani a Történelmi Paktum képviselőjeként, és ma már egy másik párthoz tartozik. Most, miután komolytalan kérésekkel próbálkozott a kormányom minisztereihez, és azok nyilvánvaló elutasításába ütköztek, zsaroláshoz akar folyamodni, ami bűncselekmény” – mutatott rá Petro.
A javaslat törvénytelensége miatt a megbízás szerinti bizottság kongresszusi képviselői, akiknek az első ember elleni esetleges vizsgálatot meg kellene nyitniuk, elutasították a kezdeményezést.
Trump kevesebb mint tizenöt napon belül másodszor avatkozott be a kolumbiai elnökválasztási kampányba, amikor kifejezte támogatását a szélsőjobboldali De la Espriella felé. „E választások eredményei döntő fontosságúak Kolumbia jövője és az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolata szempontjából. Ez az ország, ha Abelardo győz, köszönhetően hozzáértésének és hazája iránti szeretetének, számíthat az Egyesült Államok teljes támogatására és erejére” – írta a mágnás az X-en.
Kolumbia a következő, június 21-i második fordulóban választ elnököt a baloldali Történelmi Paktum szenátora, Iván Cepeda, illetve a szélsőjobboldali Abelardo de la Espriella között, akit hagyományos és regionális politikai klánok támogatnak.
Petro a Fehér Ház De la Espriellának nyújtott kifejezett támogatására reagálva kijelentette: „Alkotmányos feladatom megvédeni Kolumbia szuverenitását, szabadságát, valamint egész népe jogait és szabadságait. Kolumbia elnökeként kérem Önt, hogy ne avatkozzon be abba a kampányba, amelyről Kolumbia népe szabadon dönt, és nem Ön.”
Petro, aki Trump által támogatott jelölt kampányfinanszírozását is megkérdőjelezte, az X-en arra figyelmeztetett: „Tájékoztatom Donald Trump elnök urat, hogy Kolumbia alkotmánya tiltja a külföldi támogatásokat és pénzeket. Bűncselekmény Kolumbiában, ha külföldi pénzek megpróbálják megváltoztatni a kolumbiaiak szabad véleményét mesterséges intelligencián alapuló nagy kampányok révén, a hazugságot igazsággá alakítva, és tilos finanszírozni, ahogy sajnálatos módon Kolumbiában sajnos hagyománnyá vált a drogbűnözés és a korrupció révén: a szavazatok megvásárlását.”
Trump, aki gratulált De la Espriellának az első fordulós győzelméhez, kiemelte a szélsőjobboldali „életbeli eredményeit és az irántam tanúsított politikai támogatását, megtiszteltetés számomra, hogy Abelardónak teljes és feltétlen támogatásomat nyújtsam.”
Mindazonáltal ez a támogatás – Kolumbiában De la Espriella kétes hírű büntetőjogász, drogbárók védője, és egyes véleményvezérek szerint „a csalók csalója”.
Nézeteltérés alakult ki az ENSZ-ben Petro és az Egyesült Államok nagykövetségének egy tisztviselője között a Biztonsági Tanács rendes ülésén, amelyet Kolumbia vezet ebben a júniusi hónapban „A béke a Közel-Keleten” témában – ez egy a kolumbiai külügyminisztérium által támogatott fórum.
„Itt nem lehet azt állítani, hogy a palesztin népirtás elítélése és a konfliktusok leküzdésére irányuló párbeszéd keresése antiszemitizmus lenne” – válaszolta Petro a tisztviselőnőnek, aki Mike Walts nagykövetet helyettesítette, aki megkérdőjelezte a fórumot, és felszólalásában azzal érvelt, hogy „országa nem fogadja el, hogy ezen a fórumon antiszemitizmusról jöjjenek beszélni”, miközben gyakorlatilag igazolta a Palesztinában történteket, és egyúttal kiemelte, hogy országa ma milyen erőfeszítéseket tesz Gáza újjáépítéséért.
„Amit javaslok, az a civilizációk közötti párbeszéd, nem pedig egy etnikai csoport kiirtása, ahogy azt azok a népirtók javasolták, akik ki akarják irtani a palesztin népet. A gázai népirtásról beszélni nem antiszemitizmus” – szögezte le a kolumbiai elnök a Biztonsági Tanács ülésén.
Az, hogy a kapitalizmus monopolizálja a választási rendszereket, nem újdonság.
Itt – és minden ilyen típusú rendszerben – csak annak van esélye választási indulásra és komoly választási eredmény elérésére, akinek van pénze. Ez a magyar választási rendszerben milliárdos nagyságrendet jelent, ami a hirdetések minden formáját jelenti. Nyilvánvaló, hogy ilyen összegek csak a gazdagok pártjai számára lesznek hozzáférhetők, a kizsákmányolt osztályokat – azaz a többséget – képviselő politikai szervezetek pedig eláshatják magát. Ezek ráadásul – meglepetés! – szembesülnek a tőkés média cenzúrájával is.
Az, hogy a NER erre az abszolút igazságtalan és illegitim választási rendszerre még rápakolta a határon túliak szavazatát, a halottak szavazatait és aláírásait, az ezermilliárdos állami propagandát, a körzethatárok átrajzolását, a karaktergyilkosságokat és folyamatos médiahazugságot, csak hab a tortán.
Erre a habra még egy kis hab volt, mikor a választások előtt pár nappal JD Vance szélsőjobboldali amerikai alelnök Magyarországra érkezett, nyilvánvalóan, hogy megnyomja a Fidesz kampányát. Ez egyértelmű külföldi beavatkozás volt a választási kampányba, veszélyeztetve hazánk szuverenitását.
Ez sem volt elég. Donald Trump szélsőjobboldali amerikai elnök a közösségi médiában tette közzé, hogy Orbán Viktor és a magyar nép elég komoly amerikai pénzekre számíthat… itt már nem tette hozzá, hogy annak esetén, ha Viktor barátját újraválasztják, de ez is egyértelmű volt. Akik nem olvasnak a sorok között, azoknak a külügyminiszter és a NER média nyilvánvalóvá tette, hogy a magyar családok fognak profitálni belőle.
Ezzel Donald Trump tulajdonképpen meg akarja venni burkoltan a magyar választópolgárokat. Nem az első eset. Argentínában már megtörtént ez, csak kicsit durvábban. Ott Trump 20 milliárd dollárt ígért Argentínának, majd közölte, hogy csak akkor megy át a segítség (Milei neoliberális fasiszta gazdasági katasztrófájának elkerülése végett), ha az argentin nép oda szavaz. És oda is szavazott. Ez választónként 550 dollárnak, azaz kb. 200 000 forintnyi összegnek felelt meg.
A hazai választási kabaré illegitim és nem fog megváltoztatni semmit, különösképp azokkal a szereplőkkel, akik most labdába rúgnak ott.
Mi továbbra is József Attilát osztjuk, akinek 1 nappal a választások előtt van a születésnapja. „A munkásnak csak annyi a bére, amennyit kicsikart.” Magyarul a jólétünk nem burzsoá választási rendszerek kamudemokratikus bohózatán múlik, hanem tényleges osztályharcon.
A hatalmon lévő Szabadság és Újraalapítás Párt (LIBRE) elnökjelöltje, Rixi Moncada bejelentette, hogy „választási puccsot” követtek el a november 30-ai elnökválasztáson.
A fősodrú parlamenti pártok számára véget ért a kampányidőszak mint az életünk egy behatárolt terminusa. Kiterjedt és letaszítja a kultúrát a trónjáról.
Akár tetszik, akár nem, az Európai Baloldal rendszerkritikus szervezet, amely a puccsokkal fenntartott, piaci alapú választási komédiákból felépülő politikai rendszert nem ismeri el legitimnek.
Donald Trumpot elítélték volna választási beavatkozás miatt, ha nem választják újra az Egyesült Államok elnökének – áll az amerikai Igazságügyi Minisztérium által ma kiadott, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült új jelentésben.
Elon Musk úgy tűnik, kampányt folytat az európai szélsőjobboldali pártok támogatására, kiterjesztve befolyását az Egyesült Államok és Latin-Amerika választási folyamatai és regionális vitái mellett Európára is.
A Good Law Project mai nap felfedett vizsgálata szerint titkos csoportok, amelyek nem regisztráltak a Választási Bizottságnál, legalább félmillió fontot juttattak politikai pártoknak.
Bár a mainstream parlamenti „ellenzék” a demokratikus választási rendszerért aggódik a „szuverenitásvédelmi” törvény miatt, az már rég megszűnt létezni.
