puccs

Itt a „rendszerváltás”: 7 megye élére állított a Tisza főispánokat

Aki rendszeres olvasónk, pontosan tudja, miért állított a Fidesz annak idején főispánokat a megyék élére.

A NER nem nézte jó szemmel az önkormányzati rendszert, ahol az ő elképzeléseivel ellentétes dolgokat képviselő emberek ültek. Egy olyan hivatalt akart megalkotni, amely ezeket felülírja lokálisan.

Ebből lett a vármegyés feudálfétises baromság, majd a nagyon vicces ispánok kinevezése, amely évek után is röhejesen hangzott, és mosolyt csalt az ezt használni kénytelen alkalmazottak és tisztviselők szájára.

A példa egyértelmű volt. Erdogan fasiszta Törökországának kurd többségű területein az emberek (nem csak a kurdok) baloldali politikusokat választottak meg polgármesteri tisztségekre. A török állam gyorsan megoldotta a dolgot, pl. terroristává nyilvánította vagy csak egyszerűen kirúgta és letartóztatta őket. Helyükre pedig a központi hatalom által kijelölt káder került, aki Erdogan felé viseltetett feltétlen hűséggel.

Magyarországon – mint EU-s tagállamban – bár sok mocskosság elkövethető volt, és el is vitte a NER a dolgot a falon túlra (az uniós pénzek megvonása sem érdekelte), de azt már nem merte bevállalni, hogy letartóztassák Karácsony Gergelyt vagy Botka Lászlót.

Sokkal egyszerűbb volt egy alternatív önkormányzatiságot bevezetni, amelynek élén egy kinevezett, senki által meg nem választott ispán áll, és ezt berakni a kormányzati szervek élére.

A cél nyilván az volt, hogy lassan az önkormányzatok átadják a hatáskörüket az ispánságoknak. Ez nem jött össze, mivel a Fidesz áprilisban nagyot bukott.

Nem csak igazgatási jellege van. A fasisztoid politikai szervezetek jellegzetesen fetisizálják a történelmi múltat, még azt a mocskos ispáni rendszert is, amely a néptömegek számára a Ludas Matyiból ismert, és a rossz oldalon állt.

A NER bukása után minden Tisza szavazó, az ország többsége azt várta – és furcsa mód meg is kapta ezt ígéretként -, hogy a röhejes vármegye elnevezést visszaállítják megyére. Nos, több mint 50 nap telt el a kormány felállása óta, de ez a reakciós fasiszta ostobaság még mindig érvényben van.

A Baloldal pont erre számított. NER 1.0 helyett NER 2.0-át. A vármegyerendszert nemhogy nem szüntették meg, de 7 megye élére neveztek ki most 7 főispánt. A maradék 12 megye és a főváros vezetőiről még nincs döntés.

Hogy a dolog még pofátlanabb legyen: a nevet azért megváltoztatják vármegyéről megyére. Tehát a nép érje be azzal, hogy a barna megyetáblákat visszafestik, de a demokratikus rendszeren esett csorba nemhogy nem lesz kiigazítva, de ugyanúgy lesz tovább használva.

Szóval a Tisza-kormányzat nem csak a bevándorlók és menekültek elleni gyűlöletpropagandát tartotta meg, hanem a NER hatalmi struktúrájának egyik ellenforradalmi vívmányát is. Márpedig tűzzel nem lehet tüzet oltani. Ez nem rendszerváltás. Ez garnitúraváltás.

Cepeda követeli, hogy Kolumbia megválasztott elnöke mondjon le amerikai állampolgárságáról

Cepeda szerint De la Espriella esküje, amelyet amerikai állampolgárrá válása során tett, korlátozza elnöki tevékenységét. Emellett felszólította a megválasztott elnököt, hogy tisztázza, tagja-e valamely amerikai biztonsági szolgálatnak.

Néhány nappal ezelőtt a volt progresszív elnökjelölt, Iván Cepeda – aki már elismerte vereségét a második fordulóban – felszólította a megválasztott elnököt, a szélsőjobboldali jelöltet, Abelardo de la Espriellát, hogy mondjon le amerikai állampolgárságáról, mielőtt hivatalba lép Kolumbia elnökeként.

Felvetette annak lehetőségét is, hogy De la Espriella kapcsolatban áll valamely meghatározatlan amerikai biztonsági szolgálattal. Abelardo de la Espriella jelenleg három állampolgársággal rendelkezik: kolumbiaival, olasszal és amerikaival.

„Amíg De la Espriella nem mond le amerikai állampolgárságáról (és valószínűleg egy amerikai biztonsági szolgálatban való tagságáról), addig nem szabad hivatalba lépnie a Köztársaság elnökeként; ha mégis így tenne, beiktatását kétségtelenül törvénytelenség és jogellenesség szennyezné be” – mondta Cepeda.

Azt is követelte, hogy De la Espriella tisztázza lehetséges amerikai biztonsági szolgálatokkal való kapcsolatát: „Teljesen egyértelművé és véglegessé kell tenni, hogy De la Espriella lemond amerikai állampolgárságáról, és tisztáznia kell, hogy az amerikai biztonsági szolgálatok munkatársa vagy tagja-e.”

Emellett Cepeda szenátor felszólította a megválasztott elnököt, hogy hagyjon fel a távozó kormány, köztük a jelenlegi elnök, Gustavo Petro – Cepeda politikai szövetségesével – szembeni esetleges üldöztetéssel, és kijelentette, hogy ha a szélsőjobboldali kormány üldöző hangot üt meg, békés polgári engedetlenségbe kezdenek.

„Ha ezek a jogi feltételek nem teljesülnek… a békés polgári engedetlenség útjára lépek, ami azt jelenti, hogy megtagadom annak a tekintélyének az elismerését, aki nem áll ki a nemzeti szuverenitás védelme mellett. Legyen nagyon világos: polgári engedetlenség. Békés engedetlenség. Felhívom és kérem azokat a milliós tömegeket, akik belém vetették bizalmukat, hogy tegyék ugyanezt” – jelentette ki Cepeda.

Néhány héttel ezelőtt több mint harminc kolumbiai akadémikus, volt bíró és alkotmányjogász fejezte ki aggodalmát a megválasztott elnök amerikai állampolgársága miatt. Beszámolójuk szerint olasz állampolgársága nem jelent komoly összeütközést De la Espriella feladataival és kötelezettségeivel; az ellentmondás inkább abból az esküből ered, amelyet a megválasztott elnök tett az elnöki tisztség átvételekor.

A tudósok szerint az Egyesült Államok által megkövetelt állampolgársági eskü arra szólítja fel az egyént, hogy „teljesen és feltétel nélkül mondjon le és tagadjon meg minden hűséget és lojalitást bármely külföldi fejedelem, uralkodó, állam vagy szuverenitás iránt”, és hogy „támogassa és védje az Egyesült Államok Alkotmányát és törvényeit minden külföldi és belföldi ellenséggel szemben”.

Ezzel kapcsolatban a Telesur a következőket közölte a vizsgálatról: „A volt bírák rámutatnak, hogy ez az ünnepélyes cselekedet egyenes ellentétben áll a kolumbiai elnök alkotmányos kötelezettségeivel. Az Alkotmány 189., 192., 217. és 226. cikkei értelmében az elnök az államfő, a legfelsőbb közigazgatási hatóság és a fegyveres erők főparancsnoka, akinek elkerülhetetlen kötelessége Kolumbia szuverenitásának és területi integritásának védelme, valamint minden kolumbiai jogainak biztosítása. Ezért aki hivatalosan lemondott Kolumbiával szembeni lojalitásáról, és megesküdött, hogy megvédi az Egyesült Államokat annak ellenségeivel szemben, az ’feloldhatatlan lojalitási konfliktusba’ kerül, amikor a nemzeti érdekeket kell előtérbe helyeznie.”

Jelenleg Kolumbia Nemzeti Választási Tanácsa kijelentette, hogy nem lát problémát abban, hogy a megválasztott elnök mindhárom állampolgársággal rendelkezik, és nem gondolja, hogy ez a különleges helyzet megakadályozná abban, hogy ellássa feladatait; következésképpen a tanács elutasította az ügyvédek által benyújtott kérelmek sorozatát, amelyekben De la Espriella amerikai állampolgárságáról való lemondását követelték.

forrás: Breakthrough News

Hondurasgate: kiszivárgott hangfelvételek Asfurát, Hernándezt, Trumpot, Mileit és Netanyahut kapcsolják össze egy baloldalellenes összeesküvésben

A Hondurasgate néven ismertté vált ügyben kiszivárgott WhatsApp-, Signal- és Telegram-hangfelvételek állítólagos összeesküvést és titkos megállapodásokat tárnak fel, amelyben érintett a hondurasi elnök, Nasry Asfura, a volt hondurasi elnök, Juan Orlando Hernández (akit kábítószer-kereskedelemért ítéltek el), Javier Milei argentin elnök, valamint az amerikai és az izraeli kormány, többek között.

2024-ben a volt hondurasi elnököt, Juan Orlando Hernándezt egy amerikai szövetségi bíróság 45 év börtönbüntetésre ítélte, mivel több tonna kokain Egyesült Államokba történő behozatalában játszott szerepet. Meglepő fordulatban Hernández kegyelmet kapott, majd 2025 decemberében Donald Trump elnök szabadon is bocsátotta, aki szerint a volt elnök elleni eljárás üldöztetés és igazságtalanság volt.

A Hondurasgate keretében nemrég kiszivárgott és több médium által közzétett hangfelvételek azonban arra utalnak, hogy Trump kegyelmét a megbuktatott hondurasi volt elnöknek egészen más motivációk vezérelték.

A hangfelvételek szerint a Trump-kabinet, az izraeli tőke és Javier Milei argentin elnök finanszírozásával, a helyi hondurasi elit beleegyezésével olyan tervet szőtt, amelynek célja a volt elnök hatalomba való visszahelyezése, a baloldali ellenzék üldözése, valamint többek között Claudia Sheinbaum és Gustavo Petro progresszív kormányainak lejáratására irányuló kampányok indítása volt. A robbanásszerű felvételek törvényszéki elemzését a Phonexia Voice Inspector végezte, amely megerősítette azok valódiságát és hitelességét.

A Hondurast és egész Latin-Amerikát megrázó hangfelvételek

Az egyik felvételen maga Hernández állítja, hogy Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek „köze volt mindenhez” a szabadulása kapcsán. Sőt, ezt is mondja: „A kegyelemhez szükséges pénz még csak nem is tőled jött. Egy rabbikból álló tanácstól és Izrael támogatóitól jött.”

A hangfelvételek arra utalnak, hogy szabadulása csak egy lépés egy olyan tervben, amelynek hosszú távú célja, hogy elhárítsa azokat a hondurasi jogi akadályokat, amelyek jelenleg gátolják Hernándezt abban, hogy visszatérhessen az elnöki székbe.

A volt hondurasi elnök, aki Trumpot egyfajta logisztikai támogatásként említi, panaszos hangon ezt mondja a jelenlegi elnöknek, Asfurának: „Hinni akarok abban, hogy nem fogsz félreállítani, mert nekem köszönhetően ülsz abban a székben. Elnök úr, én leszek az. És számítok a támogatásodra. Mert ezt beszéltük meg Trump elnökkel.”

Ebben a „visszatérési” szellemben María Antonieta Mejía, hondurasi alelnök ezt mondja Hernándeznek: „Készen állunk. Még négy év – ezt most azonnal újra kell kezdenünk mondogatni. Az emberek szeretik Juan Orlando elnököt. Szükségük van rá Hondurasban.” Mejía mellett más nevek is felbukkannak a hangfelvételeken, például Tomás Zambrano, a kongresszus elnöke és Cosette López-Osorio választási tanácsnok, akik egyes szakértők szerint részesei ennek a tervnek.

Mit kapnak cserébe?

A Diario RED, az egyik olyan médium, amely közzétette a hangfelvételeket, közölte: a felvételek egyértelműen jelzik, hogy Trump politikai manőverének – bár azt Roger Stone, az amerikai elnök tanácsadója vezette – több olyan célja is van, amelyek Washington javát szolgálnák:

  • Egy új amerikai katonai bázis építése Hondurasban
  • Egy szabadkereskedelmi megállapodás
  • A Foglalkoztatási és Gazdaságfejlesztési Különleges Övezetek (ZEDE) – más néven „magánállamok” – kiterjesztése, ahol az országok területi szuverenitásuk egy részét magántőkének engedik át. Ezekben a zónákban az ország munka törvénykönyve, minimálbérre vonatkozó törvényei, környezetvédelmi törvényei és más jogszabályai nem érvényesek.
  • Az amerikai és izraeli mesterséges intelligencia-cégek hondurasi befektetéseit elősegítő jogszabályok megalkotása.

Az egyik hangfelvételen Asfura elnök, mintha csak számot adna tetteiről, ezt mondja Hernándeznek: „Elnök úr [Hernández], öröm beszélni önnel. Már volt zártkörű találkozónk befektetői körökkel, és nagyon pozitívan viszonyulnak a ZEDE bővítéséhez Roatánban és Comayaguában, valamint Palmerolában – készülünk egy újabb Palmerolára, pontosan oda Roatánba, ahol virágzik a gazdaság. Egy bázis, ööö, ezt már letárgyaltuk. Valamint az óceánok közötti projektet is. Átadjuk a General Electricnek.”

Az ellenzék üldözése

Egy másik hangfelvételen a volt elnök és elítélt Hernández, a fő hondurasi tárgyaló, nyomást gyakorol Tomás Zambranóra, a kongresszus elnökére, hogy fossza meg Asfura elnököt a döntéshozatali jogkörétől az ellenzék elleni eljárásokkal kapcsolatban.

Hernández konkrétan arra kéri Zambranót, hogy gyorsítsa fel az eljárásokat azokkal szemben, akik a választási eljárás szabálytalanságait jelentették, valamint mindazokkal szemben, akik panaszt tettek Hernández ellen, és akiknek perei akadályozzák a volt elnök politikai visszatérését.

„Vissza kell szerezned minden hatalmat. És meg is fogod tenni, mert az Elnök [Asfura] nem fogja megtenni. Az elnök elfoglalt, utazgat ide-oda. Barátokat szerez. És a segítség, amit küldök. Elküldtem neked az izraeli embereket; ők küldtek neked pénzt. Én lobbizom itt” – mondja Hernández Zambranónak egy másik hangfelvételen.

Április 16-án a törvényhozás 88 igen szavazattal eltávolította azt a választási tanácsnokot, aki a választási eljárás szabálytalanságai ellen szavazott (Marlon Ochoa), valamint a hondurasi igazságszolgáltatási bíróság (TJE) két tagját. Ezt a tisztogatást a Diario RED szerint már március 25-én megkezdték Johel Zelaya főállamügyész elbocsátásával és Rebeca Obando, a Legfelsőbb Bíróság elnökének kényszerű lemondatásával.

Ez nagy nyugtalanságot keltett az ellenzékben, nemcsak a volt elnök nyilvánvaló közvetlen befolyása miatt a törvényhozói döntésekre, hanem a „lawfare” (az igazságügyi rendszer felhasználása politikai ellenfelek megsemmisítésére) nyílt alkalmazása miatt is Hondurasban, mint az ország jobboldala által alkalmazott taktika. „Ez egy politikai lawfare-művelet, amelyben a hondurasi intézmények az ország saját jogi keretei ellenében lépnek fel, hogy kiküszöböljék politikai ellenfeleiket” – írta a Diario RED.

Ez különösen nyilvánvaló, amikor az ember hallja, ahogy Hernández szadista módon arra kéri Zambranót, hogy használja fel az állam összes erejét a hondurasiak elnyomására. Még a hírhedt kolumbiai drogbárót, Pablo Escobart is megemlíti: „Hondurasban erő kell, logisztika kell, vér kell. Ha kontroll alatt akarod tartani az embereket, el kell nyomnod őket. Szorítsd őket. Erőszakkal válaszolj az erőszakra. Ezt mondja Trump elnök, és képzeld csak el, hogy ő örökké ott lesz. Hogy hogy? Nem tudom, de képzeld csak el, és tedd azt, amit mondok. És ne légy ilyen gyenge… Különben nem tudod elvégezni a munkát. Ezt mondta Pablo Escobar.”

Egy nemzetközi összeesküvés Kolumbia és Mexikó ellen?

A hangfelvételek azonban sokkal több országot érintenek, nem csak Hondurast, az Egyesült Államokat és Izraelt. A Hondurasgate platform által kiszivárogtatott új felvételek szerint a megállapodás része Kolumbia Gustavo Petro vezette progresszív kormánya és Mexikó Claudia Sheinbaum elnök által vezetett kormány destabilizálása is.

E cél eléréséhez – ahogy a hangfelvételeken kiderül – Argentína jobboldali elnöke, Javier Milei – Trump, és így Asfura szövetségese – állítólagosan érintett. Eszerint egy hondurasi közpénzekből és a Milei-adminisztráció által finanszírozott kommunikációs csapat azt tervezte, hogy „médiatámadást” indít Petro kolumbiai és Sheinbaum mexikói kormánya ellen.

Az egyik hangfelvételen Hernández telefonon ezt mondja Asfurának: „Kérem, szükségem van arra, hogy körülbelül 150 000 dollárt utaljon Rosales számlájára, mert kibérlünk egy lakást itt, és berendezünk egy irodát, hogy létrehozzunk egy digitális újságírói egységet. Valaki más innen, az amerikai elnök csapatától intézi majd ezt nekem. Nos, ő az egyik republikánus, aki együttműködik velünk. Egy híroldalt fognak nekünk készíteni.”

Asfura válaszában ezt mondja: „Átutalom neked egy barátom számlájáról. Meglátjuk, tudnak-e készpénzben adni, de magyarázd el – mit kezdünk ezzel? Nekünk ebből mi hasznunk van?”

Mire Hernández habozás nélkül kijelenti: „Felállítunk egy sejtet, Elnök úr. Innen, az Egyesült Államokból, egy információs jellegűt, hogy ne tudjanak nyomon követni minket Hondurasban. Ez egy latin-amerikai híroldal lesz. Beszéltem telefonon Javier Milei elnökkel, és jól sikerült. Nagyon, nagyon, nagyon jól, és úgy gondolom, ezen a ponton nagyszerű dolgokat tehetünk egész Latin-Amerikáért. Vannak ügyek Mexikó ellen, ügyek Kolumbia ellen, és ami a legfontosabb, Honduras ellen – konkrétan a Zelaya család ellen.”

Egy másik hangfelvételen Hernández ezt mondja María Antonieta Mejía hondurasi alelnöknek: „Néhány republikánus támogatásával, hogy megtámadjuk és kiirtsuk a baloldal rákját Hondurasban és egész Latin-Amerikában. Mondtam Asfura elnöknek, hogy sikerült beszélnünk Javier Milei-vel, és ő is hozzájárul 350 000 dollárral. Egy másik nagyszerű barátunk Mexikóból is támogat minket, konkrétan a mexikóiakkal kapcsolatos kérdésekben. Nagyjából készen állunk, és arra várunk, hogy ez erőteljesen előrehaladhasson.”

A kiszivárgott felvételek együttesen egy nemzetközi összeesküvésre utalnak a latin-amerikai baloldal ellen, amely politikai koordinációt, pénzügyi támogatást és médiabefolyást foglal magában. A hangfelvételek felfedik, hogy ez a transznacionális hálózat már befolyásolta a térség választásait, és kísérletet tett a demokratikusan megválasztott elnökök politikai destabilizálására. Miközben Kolumbia és más országok választási eljárások elé néznek, a Hondurasgate súlyos kérdéseket vet fel a szisztematikus külföldi beavatkozással és a magántőke szerepével kapcsolatban a térség politikájának alakításában.

forrás: Peoples Dispatch

A USAid pénzelte Juan Guaido-t a venezuelai kormány gyengítésére

Szerdán, február 5-én a Bolivári Venezuela Köztársaság legfőbb ügyésze, Tarek William Saab sajtótájékoztatón jelentette be, hogy letartóztatási parancsot adott ki Juan Guaido ellen hazaárulás, a közszerepkör bitorlása, valamint az civil szervezetekből és a CITGO-ból származó pénzeszközök szabálytalan kezelése miatt.

A fasiszta Milei engedélyezte az argentin hadseregnek, hogy megszállhassák a „stratégiai célpontokat”

Ezen a csütörtökön, december 19-én Javier Milei argentin elnök aláírt egy rendeletet a védelmi és biztonsági minisztériumokkal közösen, amely engedélyezi katonai őrség küldését „stratégiai célpontokhoz” az olyan fenyegetések miatt, mint a nemzetközi terrorizmus vagy a szervezett bűnözés.