Le Pen

Lejáratókampány indult a francia baloldal ellen egy neonáci halála után

Az Engedetlen Franciaország és antifasiszta csoportok figyelmeztetnek a lejáratókampányra, amely egy szélsőjobboldali aktivista lyoni halálát követően indult.

Antifasiszta csoportok és az Engedetlen Franciaország (La France Insoumise, LFI) nevű baloldali párt a jobboldali és konzervatív erők célkeresztjébe került, miután egy szélsőjobboldali aktivista belehalt a február 12-én Lyonban történt összecsapás során szerzett sérüléseibe. Az incidens nem messze attól a helyszíntől történt, ahol Rima Hassan, az LFI európai parlamenti képviselőjének megjelenését várták. Ezt az információt most a párt politikai ellenfelei és a mainstream média arra használják fel, hogy azt sugallják: az LFI és az azt támogató csoportok erőszakra buzdítanak.

A lejáratókampány következtében több tucat helyszínt – köztük az LFI országos és helyi központjait, valamint több, a közelgő önkormányzati választásokon induló jelölt irodáját – ért szélsőjobboldali támadás. A párt párizsi központját szerdán bombafenyegetés miatt ki kellett üríteni, más irodákat pedig festékkel rongáltak meg. Több LFI-tag nyílt fenyegetéseket jelentett a rendőrségen.

Az összecsapásra február 12-én került sor Lyonban szélsőjobboldali aktivisták, akik az idegengyűlölő Némésis női csoport tiltakozó akcióját „védték”, és feltételezések szerint antifasiszta aktivisták között. A dulakodás során Quentin Deranque, aki a neonáci Allobroges Bourgoin csoport aktivistája volt, súlyos fejsérülést szenvedett, és néhány nappal később meghalt. A hírt a jobboldal – Marion Maréchal politikustól a Némésishez hasonló csoportokig – gyorsan elferdítette, hogy megtorlásra szólítson fel a haladó erők ellen.

A Mediapart szerint az LFI-n kívül diákszervezeteket, a Jeune Garde csoportot és hasonló hálózatokat is megvádoltak szélsőjobboldali személyiségek Deranque halálának okozásával. Az incidens után nem sokkal jobboldali politikusok és aktivisták egy kártékony, nyilvános vádaskodási kampányt indítottak, még azoknak a nevét és személyes adatait is terjesztve, akikről azt állították, hogy részt vettek az esetben.

Ezek az állítások hamarosan nagyrészt hamisnak bizonyultak. Az egyik esetben a jobboldal által a támadásban való részvétellel vádolt diákról kiderült, hogy az incidens idején Latin-Amerikában tartózkodott. Az ilyen vádak cáfolata azonban nem állította meg a fenyegetéseket azokkal szemben, akiknek személyes adatait nyilvánosságra hozták.

Míg gyakorlatilag a teljes francia politikai spektrum elítélte a lyoni összecsapás halálos kimenetelét, a baloldali és progresszív személyiségek figyelmeztettek arra, hogy Deranque halálát egy hosszabb ideje tartó, az LFI gyengítésére irányuló kampányban használják fel eszközként. „A szélsőjobboldal, amely sietve akarja kihasználni a tragédiát, csak egy célt követ” – írta az LFI-s Paul Vannier a közösségi médiában. „Hogy igazolja az LFI, fő politikai ellenfele elleni erőszakot, azáltal, hogy botrányos összefüggést teremt egy LFI-képviselő lyoni jelenléte és Quentin halála között.”

Kísérletek történtek egy másik LFI-képviselő, Raphaël Arnault besározására is, aki korábban a tavaly feloszlatott Jeune Garde antifasiszta csoport tagja volt, mert állítólag erőszakra uszított szélsőjobboldali szervezetek ellen. Ezeket az állításokat többször is cáfolták. Számos helyi aktivista és társadalomkutató rámutatott, hogy Franciaországban – különösen Lyonban, ahol a szélsőjobboldali szervezetek 2010 és 2025 között több mint 100 erőszakos incidenshez kapcsolódtak – az antifasiszta önvédelmi csoportok a már meglévő fenyegetésekre válaszul jelentek meg.

Sébastien Bourdon újságíró a L’Humanitének nyilatkozva elmagyarázta, hogy „az olyan antifa csoportok, mint a Jeune Garde – amely 2018-ban alakult Lyonban, a találkozók, anarchista könyvtárak, tüntetések elleni többszörös támadásokat követően – elsősorban az önvédelem igényéből születtek.”

Bourdon arra is figyelmeztetett, hogy Deranque szélsőjobboldali körökben zajló folyamatos mártírrá avatása növelheti a csoportok lendületét és fokozottabb jelenlétükhöz vezethet a köztereken. A baloldali szervezeteket érő támadások és fenyegetések, valamint a szélsőjobboldali menetekről és gyűlésekről szóló jelentések Párizs történelmileg antifasiszta negyedeiben Deranque halálát követően alátámasztani látszanak ezt az aggodalmat.

A baloldal elleni támadások a nemzetgyűlést is elérték: kedden egyperces néma csenddel emlékeztek Deranque-ra, amelyet ismét az LFI elleni vádaskodás követett.

A támadásokra válaszul az LFI megerősítette elkötelezettségét az erőszakmentesség mellett. Számos pártvezető, köztük Jean-Luc Mélenchon és Manuel Bompard hangsúlyozta, hogy a végső felelősség Deranque haláláért az állami hatóságokat terheli, amelyeket ugyan értesítettek a szélsőjobboldali tiltakozásról, de nem vezényeltek ki erőket a lehetséges összecsapások megakadályozására. Ők és más baloldali személyiségek bírálták a jobb- és centrumoldalt is, amiért kényelmesen figyelmen kívül hagyják a szélsőjobboldali erőszak tágabb kontextusát.

„2022 óta 12 embert gyilkolt meg a szélsőjobb” – mondta Mélenchon egy közelmúltbeli szereplése során. „Federico Martín Aramburú, Mahmadou Cissé, Aboubakar Cissé, Hichem Miraoui, hogy csak néhányat említsek. Zaklatóink egy szót sem szóltak róluk.”

forrás: Peoples Dispatch

Fasizmus és korrupció jegyesek: Folytatódik Le Pen pere

A francia szélsőjobboldali politikus, Marine Le Pen ma visszatért a bíróságra, hogy fellebbezzen egy sikkasztási ítélet ellen, amelynek kimenetele 2027-es elnöki ambícióit is meghatározhatja.

Le Pen arra törekszik, hogy megfellebbezzen egy március ítéletet, amely bűnösnek találta az Európai Parlament forrásaival való visszaélésében.

Öt évre eltiltották politikai tisztség betöltésétől, továbbá két év házi őrizetet kapott elektronikus karszalaggal, további két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, és 100 000 eurós (87 000 font) bírságot szabtak ki rá.

Le Pen nem beszélt a sajtóval, mikor megérkezett az törvényszékre.

A tárgyalás kezdetén csendben állt a három bíróból álló tanács előtt, miközben a bíróság elnöke felolvasta a per okait.

„Remélem, sikerül meggyőznöm a bírókat ártatlanságomról” – mondta Le Pen hírlapíróknak hétfőn. – „Ez egy új bíróság, új bírókkal.”

Le Pent tartották a lehetséges esélyesnek Emmanuel Macron elnök 2027-es utódjaként, egészen a tavalyi ítéletig, amely hullámokat vert a francia politikában. A politikus „demokratikus botránynak” bélyegezte a döntést.

A Nemzeti Tömörülés szélsőjobboldali pártja vezet a közvélemény-kutatásokat, és Le Pen azzal vádolta a bírói rendszert, hogy „atombombát” hozott elő, hogy megakadályozza őt abban, hogy Franciaország elnöke legyen.

A Transparency France érdekvédelmi csoport megjegyezte, hogy az ítélet évekig tartó vizsgálat és egy hosszú tárgyalás után született meg, amelyen Le Pen és más párttagok szabadon védhették álláspontjukat.

Márciusban Le Pen és más párt tisztségviselők bűnösnek találták abban, hogy olyan pénzt használtak fel, amelyet az európai parlamenti asszisztenseknek szántak, de akik más feladatokat láttak el 2004 és 2016 között, az EU-szabályok megsértésével. Az asszisztensek közül néhányan a francia belpolitikában dolgoztak a pártnak, amely akkor a Nemzeti Front nevet viselte – mondta a bíróság.

Az összes vádlott tagadta a vádakat, Le Pen pedig azzal érvelt, hogy a pénzt jogszerűen használták fel.

forrás: Morning Star

Baloldali nyomásra, a szélsőjobb ellenállásával, megkezdődik a francia egészségügy rendbehozása

Évekig tartó politikai küzdelem után a francia parlamenti képviselők jelentős előrelépést értek el az ország egészségügyi sivatagokkal (medical deserts) jellemezhető problémájának kezelésében, azzal, hogy támogatták az orvosok praxisának helyszínét szabályozó javaslatot.