Évekig tartó politikai küzdelem után a francia parlamenti képviselők jelentős előrelépést értek el az ország egészségügyi sivatagokkal (medical deserts) jellemezhető problémájának kezelésében, azzal, hogy támogatták az orvosok praxisának helyszínét szabályozó javaslatot.
A szocialista képviselő, Guillaume Garot által vezetett javaslat pártokon átívelő támogatást kapott – a jobboldali Republikánusoktól a baloldali LFI-ig (Engedetlen Franciaország) –, és csak a macronista tábor egy része, valamint a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés ellenezte.

A javaslat szerint a regionális egészségügyi ügynökségek kapják meg a jogot, hogy engedélyezzék az orvosok – mind háziorvosok, mind szakorvosok – letelepedését egy adott területen. Ha egy terület eléri az „elfogadható ellátási szintet”, csak akkor kaphatnak engedélyt új orvosok, ha egy meglévő orvos távozik, például nyugdíjba megy. A javaslat támogatói szerint ez a szabályozás csak Franciaország területének 13%-ára vonatkozna: a maradék 87%-on, amelyet ellátási hiánynak tekintenek, az engedélyek automatikusan megadásra kerülnének.
Franciaország régóta küzd az egészségügyi sivatagosodással, amelyet a klinikák bezárása és a jól felszerelt egészségügyi központokon kívüli egészségügyi dolgozók túlterheltsége jellemez. A válság egybeesett az orvostanhallgatók érdeklődésének csökkenésével az alapvető szakterületek, például a háziorvosi gyakorlat vagy a munkaegészségügy iránt – olyan trendekkel, amelyeket még a kormányzati szerveknek is el kellett ismerniük jelentéseikben.
A javaslat kritikusai, köztük Yannick Neuder egészségügyi miniszter, „kényszerítőnek” nevezték a javaslatot. A miniszter azt hangsúlyozta, hogy az orvoshiányt inkább a képzés bővítésével és a kevésbé népszerű régiókban való gyakorlás ösztönzésével kellene kezelni – olyan intézkedésekkel, amelyeket az elmúlt években már kipróbáltak, de legjobb esetben is csekély sikerrel. „A kényszer semmiképpen sem oldja meg az orvoshiányt” – mondta Neuder, megismételve az orvosi szakma egyes részeinek reakcióit. Az április 2-i vita előestéjén azt is javasolta, hogy több külföldi orvost kellene toborozni, és el kellene halasztani a szavazást, hogy további konzultációkat lehessen folytatni a szakmával és a közvéleménnyel.
Más képviselők azonban elutasították ezt a halogató taktikát. „Ne állítsuk egymás ellen a betegeket és az orvosokat” – írta X-en (korábban Twitter) az LFI képviselője, Damien Maudet. „Ez a szabályozás enyhíti az egészségügyi sivatagokban dolgozó túlterhelt orvosok terheit, és jobb ellátást biztosít a betegeknek. Ez egy történelmi győzelem.”
A vita május elején folytatódik, amikor az Nemzetgyűlés várhatóan olyan kapcsolódó kérdéseket is tárgyal, mint a háziorvos nélküli betegek felára, vagy a folyamatos ellátás szabályozása. Bár számos kihívás maradt a piacorientált egészségügyi politikák évtizedeinek megfordításában, amely elhanyagolta a vidéki és munkásosztálybeli területeket, ez a kezdeti győzelem reményt ad a javulásra.
forrás: Peoples Dispatch