választás 2026

Donald Trump (is) beavatkozott a magyar választásokba (is)

Az, hogy a kapitalizmus monopolizálja a választási rendszereket, nem újdonság.

Itt – és minden ilyen típusú rendszerben – csak annak van esélye választási indulásra és komoly választási eredmény elérésére, akinek van pénze. Ez a magyar választási rendszerben milliárdos nagyságrendet jelent, ami a hirdetések minden formáját jelenti. Nyilvánvaló, hogy ilyen összegek csak a gazdagok pártjai számára lesznek hozzáférhetők, a kizsákmányolt osztályokat – azaz a többséget – képviselő politikai szervezetek pedig eláshatják magát. Ezek ráadásul – meglepetés! – szembesülnek a tőkés média cenzúrájával is.

Az, hogy a NER erre az abszolút igazságtalan és illegitim választási rendszerre még rápakolta a határon túliak szavazatát, a halottak szavazatait és aláírásait, az ezermilliárdos állami propagandát, a körzethatárok átrajzolását, a karaktergyilkosságokat és folyamatos médiahazugságot, csak hab a tortán.

Erre a habra még egy kis hab volt, mikor a választások előtt pár nappal JD Vance szélsőjobboldali amerikai alelnök Magyarországra érkezett, nyilvánvalóan, hogy megnyomja a Fidesz kampányát. Ez egyértelmű külföldi beavatkozás volt a választási kampányba, veszélyeztetve hazánk szuverenitását.

Ez sem volt elég. Donald Trump szélsőjobboldali amerikai elnök a közösségi médiában tette közzé, hogy Orbán Viktor és a magyar nép elég komoly amerikai pénzekre számíthat… itt már nem tette hozzá, hogy annak esetén, ha Viktor barátját újraválasztják, de ez is egyértelmű volt. Akik nem olvasnak a sorok között, azoknak a külügyminiszter és a NER média nyilvánvalóvá tette, hogy a magyar családok fognak profitálni belőle.

Ezzel Donald Trump tulajdonképpen meg akarja venni burkoltan a magyar választópolgárokat. Nem az első eset. Argentínában már megtörtént ez, csak kicsit durvábban. Ott Trump 20 milliárd dollárt ígért Argentínának, majd közölte, hogy csak akkor megy át a segítség (Milei neoliberális fasiszta gazdasági katasztrófájának elkerülése végett), ha az argentin nép oda szavaz. És oda is szavazott. Ez választónként 550 dollárnak, azaz kb. 200 000 forintnyi összegnek felelt meg.

A hazai választási kabaré illegitim és nem fog megváltoztatni semmit, különösképp azokkal a szereplőkkel, akik most labdába rúgnak ott.

Mi továbbra is József Attilát osztjuk, akinek 1 nappal a választások előtt van a születésnapja. „A munkásnak csak annyi a bére, amennyit kicsikart.” Magyarul a jólétünk nem burzsoá választási rendszerek kamudemokratikus bohózatán múlik, hanem tényleges osztályharcon.

Az MSZP bukása megmutatja a kapitalista választási demokrácia csődjét

Az MSZP bejelentette, hogy nincsenek lehetőségei, hogy induljon a választásokon.

A párt a rendszerváltás (tőkés restaurációja) során alakult nem a legtisztességesebb módszerekkel. Az MSZMP pártvagyonát átörökölve kezdtek tőkés politikába, miközben vörösbe burkolóztak. A jobboldali-szélsőjobboldali Antall-kormány elég hamar megbukott, az emberek 4 év alatt csalódtak a kapitalizmusban, ezért a „szocialista” nevű pártra szavaztak, amely képtelen volt tőkés keretek között még a jószándékú szociális intézkedéseit is véghezvinni, ráadásul soha meg nem bocsátható módon akkor emelte 5% fölé a parlamentbe jutás küszöbét, amikor azt a Munkáspárt alulról súrolta, kicsinálva ezzel a baloldali ideológiát akkor még valló pártot. A Horn-kormány tevékenysége végül a Bokros-csomaghoz vezetett, azaz az első igazi neoliberális típusú megszorításokhoz.

Bukás lett a vége, valamint óriási társadalmi nyomor, és az első Orbán-kormány, amit az MSZP némi baloldalisággal próbált kompenzálni, amelyet Medgyessy Péter személyesített meg Száznapos programjával, amelynek valóban jó szociális intézkedéseit ismét nem lehetett tőkés keretek közt végrehajtani, és a nagytőke úgy döntött, hogy ez neki nem jó, ezért a D-209-es botránnyal megbuktatták, hogy a brit munkáspárti marketinggel megküldött Blair-klón Gyurcsány kerülhessen a helyére, újabb neoliberális megszorító politikával kerülve még távolabb a „szocialista” jelzőtől.

A Magyar Szocialista Párt nemhogy szocialista, de szociáldemokrata sem volt. Neoliberális pártként működött, amelynek rengeteg baloldali tagja és alapszervezete volt. Így fordult elő, hogy ezidőtájt pártunk, az Európai Baloldal  – Munkáspárt 2006 helyi szinteken képes volt együttműködni az MSZP tagságával, akik nyíltan gyűlölték saját pártjukat. A Munkáspárt 2006 pedig rengeteg közleményben kritizálta a kormányaik tevékenységét, előrevetítve, hogy az MSZP vagy szocialista (vagy legalább baloldali) lesz, vagy nem lesz. Mire Komjáthi Imre, a munkásból lett pártelnök bejött a képbe és azzal kampányolt, hogy ő olyan, mint a hegyes paprika, azaz csípős és vörös, már legalább 10 éve késő volt.

A történetnek azonban nem csak ez a tanulsága.

Az MSZP végre baloldali lett, legalábbis biztosan annak látszik. Komjáthi Imre személye abszolút vállalható, a közleményeik rendben vannak, a rendszerkritika végre megjelent. Miért nem lett ennek ellenére az MSZP tömegpárt?

A válasz sajnos a jelenlegi, „demokratikusnak” nevezett rendszer teljesen demokratikus deficitje.

Az MSZP-nek azért nincs népszerűsége, mert már nem áll mögötte a milliárdosok pénze, sajtója és befolyása.

Nem is állhat, a hazai tőkének nem érdeke egy valóban szocialista / baloldali párt támogatása. Márpedig ez olyan rendszer, hogy ha nincs pénz, akkor nincs választási indulás sem. Egy tisztességes választási kampány lebonyolítása Magyarországon minimum több 100 millió forintos nagyságrendű biznisz. A tőkés pártok lakájai milliárdos költségvetéssel csinálják ezeket. Hogy honnan, azt mindenki sejti, és egy baloldali forradalom utáni kormány majd ki is fogja bogozni, addig a piszkos fantáziára bízzuk. A kormánypárt szintet lépett és permanens propagandát nyom közpénzekből, több ezermilliárdos költségvetéssel.

Nyilvánvaló, hogy ilyen szintű agymosással nehéz felvenni a versenyt. Tagdíjból élő demokratikus pártoknak pedig lehetetlen. Már a kopogtatócédulák gyűjtését sem pártszimpatizáns aktivisták végzik, hanem fizetett alkalmi munkások.

Nincs pénz, nincs választási indulás. Egy kis párt sem lesz képes fizikailag annyi pénzt szerezni legálisan, ami versenyezhet a strómanok és nagyvállalkozók „adományaival”, amelyek tulajdonképpen befektetések, mert ezek többszörösét fogja közbeszerzések és egyéb korrupció során visszaszolgáltatatni a támogatott politikai lakáj. Csak képzeljük el, hogy ha az összes 18. életévét betöltő, azaz 8 millió magyar belép egy pártba és befizet havi 1000 forint tagdíjat, az összesen 8 milliárd forint, ami még sehol sincs a NER propagandamédiájának költségvetéséhez. Ez a jelenlegi választási rendszer demokratikussága és igazságossága. Ennyit a népképviseletről.