amerikai puccs

ENRIQUE SANTIAGO ROMERO szerint a kolumbiai szélsőjobboldal választási győzelme mélyen gyanús – és az Egyesült Államok ujjlenyomatai mindenhol megtalálhatók.

Bármely választási megfigyelési folyamat négy alapvető összetevője: helyszíni megfigyelés, strukturális problémák azonosítása, az észlelt problémákra adott intézményi válaszok rögzítése, valamint kontextuselemzés vagy a megfigyelések helyes értelmezése.

Jogos aggodalom övezi azt a kontextust, amelyben a közelmúltban az elnöki és törvényhozási választásokat tartották a világ különböző országaiban, és különösen Latin-Amerikában, amelyet a Trump-kormányzat az Egyesült Államok kiterjesztésének tekint, amint azt 2025-ös Nemzetbiztonsági Stratégiája is jelzi.

Ezt az aggodalmat erősítették meg a 2026-os kolumbiai elnökválasztások, mind a május 31-én tartott első fordulóban, mind a június 21-én tartott második és egyben utolsó fordulóban.

A külföldi beavatkozás a választási folyamatokba az utóbbi években megszokottá vált. Külföldi hatalmak, különösen az Egyesült Államok Trump elnökön keresztüli beavatkozásai gyakoriak Latin-Amerikában. A 2026-os kolumbiai elnökválasztásokon Ecuador és Argentína elnökeinek explicit beavatkozásai is voltak, mindketten a szélsőjobboldali jelölt támogatására szólították fel a választókat, és megtorlással fenyegetőztek, ha nem ő nyer.

A választási beavatkozás másik fontos eszköze a mesterséges intelligencia (MI), amelyet a valóságnak nem megfelelő, manipulált képekkel ellátott videók létrehozására és terjesztésére használnak, meghatározott narratívák terjesztése céljából. A választási folyamatokba való beavatkozás másik módja a közösségi médiában működő, több ezer hamis fiók létrehozása, amelyek a legyőzni kívánt jelölt hiteltelenítését célzó eszméket terjesztenek. Mindkét technika egyértelműen sérti a kampánykiadások ellenőrzésére vonatkozó választási jogszabályokat.

2024. december 6-án a Romániai Alkotmánybíróság súlyos döntést hozott, megsemmisítve az országban tartott elnökválasztások eredményét. A bíróság a következő indokokat nevezte meg: a választópolgárok manipulálása a közösségi médián keresztül; illegális kampányfinanszírozás, szintén a közösségi média felhasználásával; külföldről érkező kibertámadások elterjedése; és egy külföldi hatalom, jelen esetben Oroszország állítólagos beavatkozása. A bíróság érvelése szerint ezek a tényezők illegitim választási eredményhez vezettek, amelyet ezért az Alkotmánybíróság nem ismert el. A teljes nemzetközi közösség, kezdve az Európai Unióval, elfogadta ezt a vitatott intézkedést.

Feltűnő, hogy amit a konzervatív erők által kormányzott vagy az Egyesült Államoknak alárendelt országok alkalmaznak Románia esetében, azt nem állítják vagy védik egyformán, amikor Latin-Amerika országairól van szó, mint ahogy az a kolumbiai elnökválasztások legutóbbi esetében is történt.

Donald Trump második ciklusának kezdete és az új amerikai Nemzetbiztonsági Stratégia jóváhagyása után a Fehér Ház közvetlen beavatkozása a választási folyamatokba megszokottá vált, különösen Latin-Amerikában.

2025 áprilisában Trump elnök nyíltan kommentálta az ecuadori elnökválasztásokat, megfenyegetve az ecuadori népet, ha nem Daniel Noboa nyer. 2025 októberében, az argentin félidős választások során Trump explicit beavatkozása felborította a közvélemény-kutatásokat, ami Javier Milei pártjának győzelmével végződött.

2025 decemberében, a hondurasi elnökválasztási eredmények újraszámlálása során a Hondurasi Nemzeti Választási Tanácsban Trump Nasry Asfurát, a Hondurasi Nemzeti Párt jelöltjét kiáltotta ki győztesnek. A Nemzeti Választási Tanács azonnal Asfurát kiáltotta ki győztesnek, anélkül, hogy az újraszámlálást befejezte volna.

2026 májusában Trump elnök elindította a brazíliai közelgő elnökválasztások kampányát, amelyeket még az idén tartanak, azzal, hogy közzétett egy fényképet, amelyen Flavio Bolsonaróval, a jobboldali elnökjelölttel pózol az Ovális Iroda íróasztalánál a Fehér Házban.

Az Trump által 2025-ben jóváhagyott Nemzetbiztonsági Stratégia Latin-Amerikát az Egyesült Államok kizárólagos stratégiai hatáskörébe tartozó területnek tekinti. Az egész kontinensnek Washington döntéseihez való stratégiai alárendelése a latin-amerikai nemzetek szuverenitása iránti megvetés megnyilvánulása.

Az idei kolumbiai elnökválasztásokat számos beavatkozási jelentés jellemezte, mind a május 31-én tartott első fordulóban, mind a június 21-i második fordulóban.

Ezek a jelentések magukban foglalják az Ivan Cepeda jelölt ellen manipulált üzenetekkel és képekkel ellátott, MI által generált videók tömeges közzétételét; és a hamis fiókok elterjedését minden közösségi média platformon, amelyek Cepeda hiteltelenítésére és Abelardo de la Espriella – Washington által kreált populista és autoriter jelölt, egy miami székhelyű kolumbiai ügyvéd és Marco Rubio ismerőse – melletti kampányolásra szolgáltak. Ezek a hamis fiókok olyan tömeges digitális kampányokat képviselnek, amelyeket nem jelentettek kampánykiadásként, megsértve a kolumbiai kampányfinanszírozási törvényt.

Washington techno-oligarchái régóta cégeik szolgálatába állították Donald Trump külpolitikáját, így a nagyszabású digitális manipuláció más országok választási folyamataiba történő amerikai beavatkozás modelljévé vált – egy olyan technika, amelyet széles körben alkalmaztak Kolumbiában ezeken a választásokon. Kolumbiában bőségesen ismétlődtek a választási folyamatokba való beavatkozás mintái a mesterséges intelligencia felhasználásával, amelyet az utóbbi években gyakran alkalmaztak Latin-Amerikában.

Továbbá, ezen az elnökválasztási kampány során dokumentálták Trump explicit kijelentéseit három különböző alkalommal – június 3-án, 11-én és 19-én –, amelyekben szavazatokat kért Abelardo de la Espriellának, és megfenyegette Kolumbiát, ha ez utóbbi nem nyer.

Mind az első, mind a második választási forduló során az Egyesült Államok republikánus politikusokból álló küldöttséget küldött Kolumbiába, élén Bernie Moreno ohio-i szenátorral, aki kolumbiai származású. Moreno szavazatokat kért de la Espriellának, és figyelmeztetett, hogy Washington nem ismer el semmilyen választási eredményt, amelyben de la Espriellát nem nyilvánítják győztesnek.

Ecuador elnöke, Daniel Noboa is explicit beavatkozási cselekményeket folytatott, az első fordulóban felajánlva, hogy eltörli a Kolumbiára korábban kivetett vámokat, ha a baloldali jelöltet, Ivan Cepedát legyőzik.

Végül, a választások előtt egy héttel Beto Coral-t – egy kolumbiai influenszert, aki menekültként él az Egyesült Államokban – elfogták, egy bevándorlási fogdába helyezték, és az igazságszolgáltatás rendelkezésére bocsátották. Letartóztatását közvetlenül Marco Rubio amerikai külügyminiszter rendelte el, aki – mint már jeleztük – személyes és szakmai kapcsolatokat ápol de la Espriella jelölttel.

De a kolumbiai választási kampányt a klasszikus választási beavatkozás és manipuláció is jellemezte a jelölt, de la Espriella javára.

Dokumentálták a politikai erők – amelyeket a törvényes és illegális gazdaságokban egyaránt érdekelt kolumbiai gazdasági csoportok támogatnak – azon megszokott gyakorlatát, hogy az ország különböző megyéiben szavazatokat vásárolnak. Történt csalás különböző fokozatokban a külföldi szavazás során, valamint elterjedt gyakorlat volt az idős, másoktól függő emberek szállítása a szavazóhelyiségekhez, ahol a kísérők adták le szavazataikat.

Ebben az elnökválasztási folyamatban könnyen megfigyelhető a választási beavatkozás azon három eleme közül legalább három, amelyeket a Romániai Alkotmánybíróság a 2024-ben tartott elnökválasztások eredményének megsemmisítésére használt. Először, manipuláció a közösségi médián keresztül; másodszor, illegális kampányfinanszírozás a közösségi médián keresztül történő tömeges üzenetküldéssel; harmadszor pedig egy külföldi hatalom, jelen esetben az Egyesült Államok beavatkozása a választási folyamatba.

Ez a választási manipuláció tovább növeli Ivan Cepeda baloldali jelölt tekintélyét, aki az országban zajló erőszakhullám elkerülése érdekében elismerte ellenfele győzelmét mindössze 250 000 szavazatos különbséggel, ami a legszorosabb eredmény az elnökválasztások második fordulójának történelmében.

A választási folyamatért felelős intézményi hatóságoknak konkrét tervvel kellett volna rendelkezniük ezen beavatkozások felszámolására, legalábbis a második fordulóra, tekintettel arra, ami a múlt májusi választások első fordulójában történt.

De la Espriella megválasztott elnök kijelentette, hogy ha Kolumbia problémái megoldatlanok maradnak, vagy ha vonakodnak azok kezelésétől, akkor kérni fogja Trump elnököt, hogy jöjjön Kolumbiába azok megoldására.

Ez egyértelmű szándéknyilatkozat az elnökségével kapcsolatban: függő szerep felvállalása, a Fehér Ház szolgálatában. A szélsőjobboldal képviselői, akik kapcsolatban állnak a kábítószer-kereskedelemmel és a szervezett bűnözéssel, és szerves kapcsolatban állnak az Egyesült Államok szélsőjobboldalával, visszatértek a kolumbiai elnökségbe.

A valóság az, hogy Kolumbia problémái az igazságszolgáltatás, a kábítószer-kereskedelem, a gazdasági és társadalmi fejlődés, valamint az erőszak terén összetettek, és együttes fellépést igényelnek a két elnökjelölt részéről, mivel mindketten az ország pontosan felét képviselik.

A megválasztott elnök azonban fenyegetésekkel tört be a választás utáni politikai vitába, nem ismerve el, hogy a baloldali Történelmi Paktum egy olyan politikai erő, amelyet emberek milliói építettek, támaszkodva az erőszakkal, mészárlásokkal és akár politikai népirtással szembeni ellenállás felhalmozott történelmére.

Valóban, közvetlenül azután, hogy Ivan Cepeda elismerte a szélsőjobboldali jelölt győzelmét, erőszakos cselekmények kezdődtek a munkásosztálybeli közösségek ellen. Azokat a parasztgazdákat, akik a 2016-os békeegyezmény értelmében földosztásban részesültek, a paramilitáris erők megtámadták és megfenyegették, hogy kényszerítsék őket közösségeik elhagyására. A biztonsági erők erőszakot alkalmaztak etnikai csoportok ellen, azzal a gyanúval, hogy Cepedára szavaztak.

Egy rágalomkampány terjeszti azt a rágalmazó állítást, hogy a Történelmi Paktum kapta a baloldal legnagyobb szavazatszámát Kolumbia történelmében a fegyveres csoportok választókkal szembeni fenyegetései miatt. A szélsőjobboldali politikai vezetők felszólították a hadsereget, hogy bombázzák azokat a közösségeket, amelyek túlnyomórészt Ivan Cepedára szavaztak.

A Történelmi Paktum most azzal a feladattal szembesül, hogy megakadályozza a progresszív baloldali szavazók elleni támadások hullámát. Azoknak, akik ösztönzik ezt a kényszerítő és erőszakos politikát Kolumbia azon fele ellen, amely Ivan Cepedára szavazott, szem előtt kell tartaniuk, hogy a fenyegetések hatástalanok a kolumbiai néppel szemben; sőt, nem kívánt reakciót válthatnak ki, amely az erőszak új korszakát szabadíthatja el.

Az a történelmi hiba ismétlődne, hogy megtagadják a második esélyt a földön azoktól a nemzetségektől, amelyek száz év magányra voltak ítélve.

Írta: Enrique Santiago Romero, az Izquierda Unida (Egyesült Baloldal) szóvivője a spanyol parlamentben és a Spanyol Kommunista Párt (PCE) főtitkára. Ez a cikk a PCE Mundo Obrero folyóiratában megjelent cikk enyhén rövidített fordítása.