Daniel Noboa nemzeti kormánya határozatot hagyott jóvá, amely lehetővé teszi amerikai hajók és legénységek számára, hogy az Ecuadorhoz tartozó Galápagos-szigeteken ellenőrzési és járőrözési tevékenységeket végezzenek.
2024. február 15-én Noboa katonai együttműködési szerződések sorozatát írta alá az amerikai kormánnyal, amelyek lehetővé teszik hajók, katonai személyzet, fegyverek, felszerelések és tengeralattjárók telepítését a természetvédelmi területen, amelyet az UNESCO 1978-ban a Világörökség részévé nyilvánított.
Ezzel Noboa megerősítette a Washingtoni Megállapodást, amelyet az előző elnök, Guillermo Lasso írt alá. A megállapodás számos kiváltságot, mentességet és immunitást biztosít az amerikai katonáknak és vállalkozóiknak Ecuador területén, hasonlóan a diplomáciai missziók tagjainak a Bécsi Egyezmény alapján biztosított jogaihoz.
A Galápagosi Tartományi Kormányzati Tanács által 2024. december 10-én elfogadott 23-CGREG-10-12-2024 számú határozat szerint jóváhagyták az úgynevezett Átfogó Biztonsági Projekt végrehajtását a Szigetvilági Régióban. Ez felhatalmazza az amerikai csapatokat arra, hogy az ecuadori szigeteken tevékenykedjenek anélkül, hogy megfizetnék azokat az adminisztratív díjakat, amelyeket más szervezeteknek kell. A hivatalos dokumentum szerint az amerikai csapatok érkezése célja a helyi drogkereskedők befolyásának csökkentése, akik transznacionális kartellekkel szövetségben komoly biztonsági válságot idéztek elő az országban.
Noboa alkotmánymódosítást szeretne
Néhány hónappal ezelőtt Noboa felvetette az Alkotmány módosításának lehetőségét, amely jelenleg tiltja külföldi katonai bázisok létesítését. Akkor egy törvényjavaslatot küldött a Nemzetgyűlésnek, amely lehetővé tenné külföldi katonai bázisok újra létesítését Ecuadorban – egy olyan országban, amely már háromszor engedte át nemzeti szuverenitását az amerikai hadseregnek (kétszer a második világháború alatt és egyszer a XXI. század elején). Ezzel a politikai manőverrel Noboa azt reméli, hogy hamarosan amerikai katonai bázist telepíthetnek Ecuadorban.
Kritika a döntéssel kapcsolatban
Noboa döntését az ország számos politikai szektora élesen bírálta. Ecuadori környezetvédők rámutattak, hogy „A Galápagos-ökorendszer a bolygó egyik legérzékenyebbje, olyan endemikus és törékeny fajok otthona, amelyeket generációk óta megőriztek. Egy katonai bázis építése és a katonai felszerelés jelenléte ezen a területen helyrehozhatatlan károkat okozhat ebben a környezetben.”
Hasonlóképpen, több baloldali politikai szereplő is gyanakvását fejezte ki a nemzeti szuverenitás külföldi hadseregnek való átengedésével kapcsolatban. „A Nemzetgyűlésnek információt kell kérnie, és ellenőriznie kell az Egyesült Államokkal kötött biztonsági együttműködési megállapodások végrehajtási protokolljait, amelyek az adott ország stratégiai érdekeit szolgálják, és külpolitikánk szégyenletes alávetettségét tükrözik. Ébredj, Ecuador!” – mondta Fernando Yépez Lasso volt külügyminiszter.
Andrés Arauz volt elnökjelölt az X-fiókjában ezt írta:
„Fáj, hogy ökológiai paradicsomot, a béke szigetét, egy világörökségi helyszínt az amerikai haditengerészet matrózainak szórakozóhelyévé akarnak változtatni, és a szigetek gazdaságát a gringók katonai költéseinek függőjévé tennék. Fáj, hogy egy magát ecuadorinak valló gringó elnök [Daniel Noboa] feladta hazám szuverenitását. Fáj, hogy nem érdekli őt, hogy legbecsesebb paradicsomunk idegen katonai bázis legyen a Csendes-óceán feletti ellenőrzéshez egy államközi háború kontextusában. A drogkereskedelem elleni küzdelemhez nem hadihajók kellenek. Arra van szükség, hogy a gringók KEVESEBB DROGOT FOGYASSZANAK agresszív közegészségügyi programokkal, amelyek megzavarják a legnagyobb amerikai városok belföldi kereskedelmi hálózatait.”
forrás: peoplesdispatch.org