Több százezer ember fordul a „viktóriánus kori megoldáshoz”, mivel az NHS (brit egészségügyi rendszer) fogászati ellátása válságban van.
A Brit Fogászati Szövetség (BDA) ezen a héten figyelmeztetett, hogy az emberek saját maguk húzzák ki a fogukat, vagy sürgősségi műtétre van szükségük a kezeletlen fogászati fertőzések miatt.
A munkáspárti kormány ígérete szerint 700 000 további fogászati időpontot hoznak létre, de ez csak azon emberek egyharmadát fogja lefedni, akik sürgősségi ellátásra szorulnak.
Több mint kétmillió embernek van sürgősen szüksége fogászati ellátásra. Azonban a magánfogászat magas árai kiszorítják őket, és nem kaphatják meg a szükséges ellátást az NHS-en keresztül.
Samira több mint egy évtizede, 12 éves korában elesett a játszótéren. Akkor nem gondolta volna, hogy még mindig fizetnie kell az elől tört fogai miatt.
„Az elmúlt 12 évben biztosan több mint 5000 fontot költöttem” – mondta a Socialist Workernek. „Az NHS-ben közel 3000 fontba kerül egy új fog. Töméseim voltak, amelyek kiestek, és az NHS-en csak fém tömést kaphatsz. A fehér tömések esztétikai beavatkozásnak számítanak, ezért többet kell fizetni értük. A karantén alatt másfél évig nem volt elől fogam, mert nem számított sürgősségi esetnek. De én a vendéglátásban dolgoztam, így nehéz volt állást találni. Itt-ott 200-300 fontot kellett fizetnem, hogy helyrehozzák, de az egyetlen igazi megoldás egy implantátum lenne, ami körülbelül 2800 fontba kerül. Most a fogam szétesett, és az NHS-en csak egy műfogat kaphatok, amit addig kell használnom, amíg nem tudok kifizetni egy implantátumot.”
Hozzátette: „Minden NHS fogorvos, akit felkerestem, végül magánpraxisba ment. Így új fogorvost kell találnom, és mindent elölről kell kezdenem. Egyetlen fiatal sem jár annyiszor fogorvoshoz, amennyit kellene, mert egyszerűen túl drága.”
A válság gyökerei visszavezethetők az 1948-as NHS létrehozásáig. Az orvosok és fogorvosok voltak a legellenállóbbak az NHS-hez való csatlakozással szemben, attól félve, hogy elveszítik „szakmai státuszukat”, ha közszférában dolgoznak. Az akkori munkáspárti egészségügyi miniszter, Aneurin Bevan azt mondta, hogy „aranyat kellett tömnie a szájukba”, hogy megnyerje azokat a háziorvosokat és szakorvosokat, akik megfenyegették, hogy ellehetetlenítik az új egészségügyi rendszert. Lehetővé tette számukra, hogy idejüket megosszák az NHS-es munkával és a magánfinanszírozású ellátással.
A fogorvosokkal olyan megállapodást kötött, amelyben a helyi tanácsok magas díjakat fizettek a tömésekért és a fogak eltávolításáért. Ez a modell 1990-ig tartott, amikor a konzervatív kormány új NHS-szerződést vezetett be a fogorvosok számára. Ez jelentősen csökkentette az NHS fogászat finanszírozását, és csökkentette a kezelésekért járó fizetéseket. A 2010 utáni 14 évnyi konzervatív megszorítás pedig tovább rombolta a szolgáltatásokat.
A megoldás az lenne, ha a fogászatot közszféra alá vonnák, a fogászati személyzetet az NHS alkalmazná, és megfelelően finanszíroznák azt.
forrás: Socialist Worker