Az „Európa újrafelfegyverzése” (Rearm Europe) irányába tartó verseny nem mutatta a lassulás jeleit kedden az Európai Parlamentben zajló vitában, hiszen a politikai képviselők széles skálája mögé állt az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen és az Európai Tanács elnöke, António Costa a katonai fejlesztési tervek terén.
Az egyetlen, időnként felhangzó kritika a centristák és a jobboldali pártok részéről az volt, hogy a javaslat nem megy elég messzire Donald Trump Fehér Házba való visszatérése, valamint az európai kormányok közötti egyre szélesedő szakadék fényében.
Von der Leyen nemrégiben egy olyan tervet javasolt, amely akár 850 milliárd eurót (929 milliárd dollárt) is pumpálhat az európai katonai kapacitásokba, amelyet nemzeti költségvetésekből, uniós forrásokból és magánszektori hozzájárulásokból finanszíroznának.
További információk: „Költeni, költseni, költeni” – Európa milliárdokat rakbele a fegyverkezésbe
Az egyetlen valódi ellenállás a Baloldal frakció részéről érkezett, amelynek képviselői elutasították azt a felfogást, hogy a biztonság csak militarizációval érhető el. Martin Schirdewan, a Die Linke képviselője figyelmeztetett, hogy a „Rearm Europe” végül az amerikai fegyvergyártók javát szolgálná, nem pedig az európai polgárok biztonságát. Arra hivatkozott, hogy az EU kizárása az ukrajnai béketárgyalásokból közvetlen következménye az Egyesült Államoktól való függésének és annak, hogy nem helyezte előtérbe a diplomáciát a katonai megoldásokkal szemben. Schirdewan, aki kijelentette, hogy „a NATO már a történelem”, azt javasolta, hogy ha Európa komolyan gondolja a biztonságosabb geopolitikai környezet kialakítását, akkor államosítania kellene a fegyveriparát, hogy senki ne profitálhasson a háborúból.
Schirdewan csoporttársa, Marc Botenga, a Belgiumi Munkáspárt (PTB-PVDA) képviselője szintén elítélte a javaslatot, és kritizálta a több száz milliárd euró katonai kiadásokra történő elkülönítését, ahelyett, hogy a szociális védelmet vagy a munkavállalók jogait erősítenék.
Botenga rámutatott, hogy miközben az európai hivatalnokok azt állítják, hogy az Oroszország elleni fegyverkezés szükséges, az EU tagállamai már így is többet költenek védelmi kiadásokra, mint az állítólagos ellenségük. „A héten a német sajtó arról számolt be, hogy négyszer annyi hadihajónk, háromszor annyi harckocsink, háromszor annyi tüzérségi fegyverünk és kétszer annyi vadászrepülőgépünk van, mint Oroszországnak” – mondta Botenga. „Közben Oroszország – szerencsére – még Ukrajna egynegyedét sem foglalta el. Tehát nem, az orosz harckocsik nem fognak hamarosan bevonulni Brüsszel főterére.”
E kritikákon túl von der Leyen terve széles körű támogatásban részesült, a legtöbb párt csak kisebb módosításokat javasolt. A „Zöldek” ragaszkodtak ahhoz, hogy az európai biztonsági aggodalmak ne akadályozzák a zöld átmenetet, de nem vitatták a megnövekedett fegyverkiadások alapvetését. A szociáldemokraták óvatosan jelezték, hogy a szociális védelem nem lehet áldozata a megnövekedett katonai költségvetésnek, és azt javasolták, hogy ezt további uniós források felhasználásával oldják meg, hogy ne terheljék túl a nemzeti költségvetéseket. A jobboldali pártok is támogatták az általános tervet: az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) blokk hangsúlyozta, hogy Európának közel kell maradnia a NATO-hoz, míg a szélsőjobboldali Hazafiak Európáért párt a katonai függetlenséget szorgalmazta az Egyesült Államoktól, de nem a nyugati blokk lebontását. Bármilyen kétség is merült fel arról, hogy ezek a frakciók végül összefognak-e ebben a kérdésben, az eloszlott, amikor mindkét oldal valamilyen módon Giorgia Meloni olasz szélsőjobboldali miniszterelnököt említette, mint az európai diplomáciai erőfeszítések vezető alakját, miközben a kontinens újrafelfegyverkezik.
Keddi parlamenti vita során több, még ambiciózusabb javaslat is felmerült. Az Európai Néppárt (EPP) felvetette a „megfélemlítő” rakétarendszerek kelet-európai határok mentén történő elhelyezésének ötletét, míg mások Emmanuel Macron ötletét támogatták, miszerint Franciaország nukleáris arzenálját közös európai védelmi eszközként kezeljék. Hogy ezek a lehetőségek hogyan fordulhatnak katasztrofálisan rosszra, azt látszólag csak nagyjából 50 európai parlamenti képviselő számára nyilvánvaló, aki a 720-ból eddig kifejezetten ellenezte von der Leyen újrafelfegyverzési szándékait.
forrás: Peoples Dispatch