Az Egyesült Államok emellett feloldotta az ukrajnai katonai segélyek és a hírszerzési együttműködés ideiglenes felfüggesztését, amelyet a Fehér Házban történt jelenet után vezettek be.
Március 11-én, az Egyesült Államok és Ukrajna Szaúd-Arábiai tárgyalásait követően Ukrajna beleegyezett egy 30 napos fegyverszünetbe a folyamatban lévő orosz-ukrán háborúban, az Egyesült Államok pedig vállalta, hogy megszünteti az ideiglenes felfüggesztést Ukrajna katonai segélyezésén és a két ország közötti hírszerzési együttműködésén.
A Trump-kormányzat azért függesztette fel a segélyeket, mert a két ország vezetői között kaotikus nyilvános konfrontáció zajlott az Ovális Irodában.
Ez a bejelentés mindössze néhány órával azután érkezett, hogy az ukrán erők a legnagyobb hatótávolságú drónbombázást hajtották végre Moszkva ellen az orosz-ukrán háború kitörése óta.
Az Egyesült Államok irányítani fogja Ukrajna ásványi kincseit?
Az ukrán-amerikai közleményben a két ország abban is megállapodott, hogy „a lehető leghamarabb” megkötik azt a megállapodást, amely lehetővé teszi az Egyesült Államok számára Ukrajna hatalmas ásványkincseinek irányítását. Egyes elemzések szerint egy ilyen megállapodás gyakorlatilag az Egyesült Államok „gyarmatává” tenné Ukrajnát. A Trump-kormányzat által javasolt kezdeti megállapodás szerint Ukrajnának az ásványkincseit kellett volna felhasználnia az Egyesült Államoktól kapott 500 milliárd dolláros katonai segély visszafizetésére. Azonban a legújabb megállapodás enyhítette a feltételeket: egy „befektetési alap” létrehozását írja elő, amelynek az Egyesült Államok és Ukrajna közös tulajdonában kell lennie, és amelybe Ukrajna az állami tulajdonban lévő természeti erőforrásokból származó jövőbeli bevétel 50%-át járulékként fizetné.
Ukrajna ásványkincsei hatalmasak, az ország több mint 100 jelentős kritikus ásványi lelőhely birtokában van, köztük titán, urán, kőolaj és földgáz, lítium, ritkaföldfémek, mangán, cirkónium és grafitércék. Az ilyen természeti kincsek különleges érdeklődést keltenek a Trump-kormányzat néhány ultragazdagjában, köztük a tech milliárdos Elon Muskban, aki a lítiumot „az új olajnak” nevezte. 2020-ban Musk válaszolt azokra a vádakra, hogy Bolívia lítiumkészletei miatt támogatta az államcsínyt. „Akit csak akarunk, azt megdöntjük! Ezzel meg kell birkóznod,” írta Musk a Twitteren (mielőtt birtokolta volna a platformot).
forrás: Peoples Dispatch