Daniel Noboa ecuadori kormányzata az IMF által diktált neoliberális megszorító intézkedések, a társadalmi tüntetések erőszakos elnyomása, valamint az állami autoritarizmus fokozására és az ország az USA külpolitikájához való igazítására irányuló jogi reformok sorát jellemzi. Mindez egy példa nélküli biztonsági válság közepén zajlik.
A biztonsági válság
2025 első felében Ecuador 4619 emberölést regisztrált, ami új történelmi rekord, és 47%-os növekedést jelent 2024 azonos időszakához képest. Ez az adat teszi a kontinens legerőszakosabb országává. Senki sem tudja, miből áll a Noboa-kormány által 2024 óta megvalósított Phoenix Plan, és az nem hozott pozitív eredményeket. Ellenkezőleg, a polgári biztonságérzet romlott. Az ország militarizálásához vezető állandó rendkívüli állapotok sem tudták megfordítani a helyzetet.
Megszorító politika
2025 áprilisában újraválasztott Daniel Noboa az IMF követeléseivel összhangban lévő szélsőjobboldali programot hajtott végre. Júniusban 5000 köztisztviselőt bocsátott el, és négy minisztériumot egyesített. A legsúlyosabb esetben a környezetvédelmi feladatokat a Természeti Erőforrások és Szénhidrogének Minisztériumához csatolták, ami rávilágít a kormányzás extraktív (kitermelően fókuszáló) irányultságára. Ezek az intézkedés a neoliberalismus által hirdetett minimális állam felé vezető utat jelentik, és az IMF legújabb hitelének feltételeire adnak választ.
Szeptember 12-én Noboa visszavonta a dízelolajra vonatkozó támogatást, aminek ára decemberig gallononként 1,80 USD-ről 2,80 USD-re emelkedett. Ezt követően az ár egy nemzetközi piaci árakhoz kötött sávrendszertől függött. Ez az intézkedés szeptember 13-án országos közlekedési sztrájkot robbantott ki, melynek során a közlekedési dolgozók gyorsan megegyeztek a kormánnyal támogatások fejében, majd szeptember 18-án az Ecuadori Bennszülött Nemzetek Szövetsége (CONAIE) által szervezett országos sztrájk következett, amely az intézkedés visszavonását, az ÁFA 15%-ról 12%-ra történő csökkentését, a bányászat megállítását, a előzetes konzultációk tiszteletben tartását, valamint több befektetést oktatásba és egészségügybe követelte. Megjegyzendő, hogy a közkórházak nehéz körülmények között működnek, gyógyszerek és eszközök nélkül. A média arról számol be, hogy dialízis-kezelésre szoruló betegek meghaltak, mert nem kapták meg a kezelést.
Behódolás az Egyesült Államoknak és alkotmányos reformok
Június 3-án a Nemzetgyűlés, ahol a kormánynak többsége van, módosította az Alkotmány 5. cikkelyét, lehetővé téve külföldi katonai bázisok telepítését. Ez a módosítás az Alkotmánybíróság, majd népszavazás általi jóváhagyását igényelte. Szeptember 5-én az Alkotmánybíróság elutasított négyet a nyolc, Noboa által népszavazásra és közvélemény-kutatásra küldött kérdés közül, ideértve ezt a témát is.
Autoriter törvények és az Alkotmánybíróság mint utolsó bástya
2025 júniusában a kormánynak sikerült három új törvényt átjuttatnia, amelyeket gazdaságilag sürgősként küldtek be anélkül, hogy azok valóban azok lettek volna: a Hírszerzésről, a Nemzeti Szolidaritásról és a Közszolgálati Etikáról szóló törvények. A progresszív tábor 23 alkotmányossági kifogást nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, mivel ezek sértik a gyermekek és serdülők jogait, a véleménynyilvánítás szabadságát, a magánélet és a adatvédelem jogát, stb. A Bíróság ideiglenesen felfüggesztett 16 cikkelyt ezen törvényekből, ami a kormány által szervezett rágalmazó kampányt váltott ki a Bíróság ellen, hogy védtelenné teszi az országot a bűnözés ellen.
A Nemzeti Szolidaritás törvénye a „belső fegyveres konfliktus” fogalmának intézményesítését célozta, amelyet Noboa egy 2024 januári rendeletében használt. Ez magában foglalta: a hadsereg szabad felhasználását rendőri műveletekben; a biztonsági személyzet előzetes kegyelemben részesítését esetleges bűncselekmények és emberi jogi megsértések esetén; az ellenzéki szervezetek kriminalizálását fegyveres csoportokként való besorolásuk által; és az olyan területek, ingó és ingatlan vagyonok katonai célpontként való kezelését, amelyekről feltételezik, hogy bűnözői csoportokhoz tartoznak.
A Hírszerzési törvény célja az volt, hogy bírói rendelkezés nélkül lehallgasson bármilyen kommunikációt, bírói rendelkezés nélkül két napon belül információt követelhessen meg, bírói rendelkezés nélkül hozzáférjen személyes adatokhoz, visszaállítsa a titkos kiadásokat (átláthatatlan, meg nem indokolt forrásokat), és dokumentumokat elégetessen ahelyett, hogy azokat irattárolná.
Szeptember 27-én az Alkotmánybíróság véglegesen elutasított két törvényt, a Nemzeti Biztonsági törvényt és a Közszolgálati Etikáról szóló törvényt, mivel azok nyilvánvalóan alkotmányellenesek voltak.
Az Alkotmánybíróság az egyetlen állami szerv, amelyet a Noboa-kormány nem irányít. A Nemzeti Igazságszolgáltatási Bíróság és az Ügyészség a kormányt támogatta az ellenzék, különösen Rafael Correa Polgári Forradalom pártja elleni jogi háborúval (lawfare), miközben a jelenlegi kormány korrupciójára utaló jelek egyikét sem vizsgálták ki. Ezek közé tartoznak milliós értékű szerződések Noboa rokonai által birtokolt cégekkel, új bányászati engedélyek, amelyek szintén a rokonaihoz vezetnek, 48 megvásárolt generátor az áramellátás biztosítására, amelyek közül 30 nem kompatibilis az ecuadori rendszerrel, valamint a Progennel kötött, az elektromos rendszerre vonatkozó szerződés botránya, amelyért 149 millió amerikai dollárt fizettek ki eredmény nélkül, megnyitva annak lehetőségét, hogy a tavalyi napi 14 órás áramkimaradások megismétlődjenek.
Túlkapások, tüntetések és elnyomás
Szeptember 16-án Cuencában, az ország 800 000 lakosú harmadik legnagyobb városában, az ország történetének legnagyobb környezetvédő tüntetése zajlott: 100 000 ember vonult fel a Quimsacocha területén található Loma Larga bányászati projekt ellen, amely veszélyeztetné a mezőgazdasági és emberi felhasználásra szánt vízforrásokat. A projektet egy helyi bíróság már felfüggesztette, mert nem felelt meg az előzetes konzultáció és a környezetvédelmi követelmények szabályainak.
Szeptember 19-én Noboa rendelettel elrendelte a Nemzeti Választási Tanácstól, hogy szervezzen meg Nemzeti Alkotmányozó Gyűlést anélkül, hogy az Alkotmánybíróság véleményét kikérte volna, ami alkotmánysértés és államcsínykísérletként értelmezett. A Bíróság öt alkotmányossági vétség felperes indítványát fogadta el, és a rendelet végrehajtását blokkolták, bár a Nemzeti Választási Tanács gyorsan elindította az Alkotmányozó Gyűlés választásainak meghirdetését.
A cikk megjelenésekor a CONAIE által szervezett nemzeti sztrájk 20 nap után is tartott, több városban támogatással, különösen diákok részéről. Az útzárak, tüntetések és leállások az egész országban terjednek, de a legerősebbek a Sierra régióban, ahol a bennszülött mozgalom a népi tábor fő szereplője.
Tankok és katonai járművek verték szét a tüntetéseket Imbabura tartományban, még fegyvertelen bennszülött közösségekre is tüzeltek. A Kormányzati miniszter, Zaida Rovira azt mondta, hogy egy humanitárius konvoj „terrorista struktúrák által felállított csapdába” került. A konvoj előzetes figyelmeztetés nélkül érkezett, miközben minden internetes kommunikáció megszakadt, és nincsenek a történtekhez köthető terrorista csoportok. Efraín Fuérez-t a hadsereg ölte meg egy közeli területen. Egy a területen tudósító spanyol újságírót, Lautaro Bernatot kitoloncolták.
Legalább 100 embert tartóztattak le, és 10 eltűnt. Szeptember 26-án tizenkét letartóztatottat az egyik maximális biztonságú börtönbe szállítottak, ahol egy nappal korábban börtönmészárlás történt, 17 embert megölve. Ezek a mészárlások ismétlődtek még a 2024 óta katonai ellenőrzés alatt álló börtönökben is. Ezeket az embereket hamisan vádolták meg terrorizmussal és bűnügyi előélettel. A kormány befagyasztotta a népi vezetők és szervezetek bankszámláit bírói rendelkezés nélkül, és bizonyíték nélkül állítva, hogy a sztrájkot a venezuelai „Tren de Aragua” drogkereskedelmi szervezet finanszírozza.
A CONAIE volt elnöke, Leonidas Iza, a 2019-es és 2022-es felkelések vezetője ellen 2025. augusztus 18-án merényletet kíséreltek meg a Nemzeti Hírszerzési Igazgatóság ügynökei. Négy gyereket Guayaquil egyik külvárosából a hadsereg megkínzott és statáriális módon kivégzett 2024 decemberében. Az autoritarizmus szintje annyira magas, hogy maga az USA Államtitkársága is felrója azt egy olyan jelentésben, amely súlyos emberi jogi visszaélésekre mutat rá Ecuadorban 2024 és 2025 között. Nemzetközi jelentések azt mutatják, hogy 2024 óta nőttek a hivatali feladatok végrehajtásában elkövetett hatalommal való visszaélés, kínzás, kényszerű eltűnés és a hadsereg általi emberölések esetei.
Noboa válasza az Alkotmánybíróság két törvény elutasítására szeptember 30-án egy új, sürgős gazdasági törvény benyújtása volt, amely megkönnyítené a Nemzeti Rendőrség és a Fegyveres Erők számára történő adományozást.
Nincsenek tárgyalások a sztrájkban részt vevő szereplőkkel. A több demokrácia és állami befektetés iránti követelésekre a kormány megszorítással, fokozott elnyomással és egy olyan kommunikációs stratégiával válaszol, amely a hamis narratíva megteremtésére törekszik, miszerint minden tüntető bűnöző és/vagy terrorista. Ezzel összhangban, október 8-án az elnöki testőrség, miután megtámadtak egy bennszülött tüntetést Cañar tartományban, betörte az elnöki kíséret járműveinek ablakait, majd azt állította, hogy az elnök meggyilkolására tett kísérlet volt. Ez lenne az első alkalom, hogy egy elnök ellen kődobálással merényletet kíséreltek volna meg az elnöki kíséret ellen, amelyet a hadsereg, a rendőrség és a magánbiztonság véd, és akiket a polgármester napokkal korábban figyelmeztetett a tüntetésre.
Írta: Pilar Troya Fernández ecuadori antropológus, a gendertanulmányok mesterdiplomása, a Tricontinental Institute for Social Research kutatója. Tanácsadó volt a Nemzeti Tervezési Titkárságnál, a Nemzeti Felsőoktatási, Tudományos, Technológiai és Innovációs Titkárságnál, valamint Ecuador Felsőoktatási Főtitkár-helyettese. Jelenleg Brazíliában él.
Ezt a cikket a Globetrotter készítette