A COP30-at jelentős kritika érte, többek között amiatt is, hogy nem foglalkozott komolyan az éghajlatváltozás egészségre jelentett veszélyeivel.
Ugyanakkor a fórumon jelen voltak a nagy élelmiszer- és agráripari vállalatok, amelyek kulcsszerepet játszanak mind az egészség, mind a környezet tönkretételében. Sok aktivista és bennszülött közösség riasztott, különösen figyelembe véve, hogy ezek a vállalatok továbbra is veszélyeztetik az emberek egészségét és megélhetését földfoglalásokkal, növényvédő szerek használatával és az ultra-feldolgozott élelmiszerek (UFF) forgalmazásával.
Ezek a problémák, a globális észak kormányainak újabb kísérleteivel párhuzamosan, hogy elkerüljék pénzügyi felelősségük vállalását az éghajlatváltozáshoz való hozzájárulásukért, és a vállalati részvétel és befolyásolás aggodalma együttesen azt a benyomást keltették sok megfigyelőben, hogy a COP30 messze elmaradt a szükséges intézkedésektől. Belémben a remény ehelyett a civil alapú kezdeményezésekben rejlik.
UFF és agráripari óriások a COP-on
Az O Joio e o Trigo brazil médiaprojekt riporterei dokumentálták az agrobiznisz befolyását a COP30 előkészítésében és lebonyolításában. Megjegyezték, hogy néhány, egy fenntarthatóbb mezőgazdasági víziót vázoló kulcsfontosságú dokumentumot valójában erősen befolyásoltak az iparág szereplői. Az egyik dokumentum például azt javasolta, hogy a mai agráripari modell képes véget vetni a világéhségnek anélkül, hogy károsítaná a közösségeket vagy a bolygót. A riporterek szerint ezek az állításak mélyen félrevezetőek, nem utolsósorban azért, mert kikerülik az ipari mezőgazdaságból származó legsürgetőbb veszélyeket.
Ebben az összefüggésben az egyik legszembetűnőbb hiányosság a Brazília mezőgazdaságában alkalmazott növényvédő szerek hatásának figyelmen kívül hagyása volt. „Ha a növényvédő szereket figyelmen kívül hagyják, akkor az általuk okozott károk is figyelmen kívül maradnak; ez a hallgatás süketítő, miközben egyre több bizonyíték gyűlik a növényvédő szereknek kitett közösségek károsodására és azok gyanús kapcsolatára a rák gyakoriságának növekedésével” – figyelmeztetett a O Joio e o Trigo.
Olyan vállalatok, melyekről dokumentált, hogy aláássák az emberi és a bolygó egészségét, szembetűnő módon jelen voltak a COP30-on. A Bayer és a Nestlé például feltűnő standokat rendezett be. A Nestlé láthatóan ingyen kávéval és csokoládéitalokkal csábította a látogatókat. Ez szinte tökéletesen egybeesett egy új, a The Lancetben megjelent cikksorozat közzétételével, amely kiemelte a vállalatot mint a globális élelmiszeripari hálózatok fő szereplőjét, amelyek az UFF-fogyasztás következményeit enyhíteni hivatott közegészségügyi szabályozások megakadályozásán dolgoznak. Már az UFF-k előállításának ökológiai lábnyoma is elegendő ok lehetne ezen vállalati részvétel szkeptikus kezelésére, ennek ellenére az ehhez hasonló cégek még mindig sikerrel pozicionálják magukat a klímaváltozásról folytatott diskurzus legitím résztvevőiként.
Radikálisan más víziót képviseltek azok a tízezrek, akik a COP30 hivatalos terein kívüli alternatív eseményeken és felvonulásokon vettek részt. Sokan, köztük a Népek Egészségmozgalma (PHM) aktivistái a Népek Csúcsán (People’s Summit) gyűltek össze. Az ülés nyilatkozata az olyan szereplőket, mint a Nagy Élelmiszeripart, az éghajlatválság központi hajtóerejének azonosítja. „A transznacionális vállalatok, a globális észak kormányaival összejátszva, a kapitalista, rasszista és patriarchális rendszer hatalmi központjában állnak, és ők azok a szereplők, akik a leginkább okozzák és profitálnak a sokszoros válságokból, amelyekkel szembenézünk” – áll a dokumentumban.
Az aktivisták szerint az éghajlatválság kezelésében való valódi változás csak úgy érhető el, ha a civil alapú mozgalmakat helyezzük középpontba. „Ha ma, itt Belém do Pará-ban a nemzetközi politika, a környezet és az éghajlatváltozás kerül megvitatásra, akkor azoknak, akiket ezek a változások a leginkább érintenek, az élvonalban kellene lenniük” – mondta Vivi Reis gyógytornász és parlamenti képviselő az Outra Saúde-nak.
„Már világos, hogy a gyakorlatban a COP-oknak csekély befolyásuk volt az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, és hogy a valódi válaszokat és alternatívákat valójában a terepen dolgozók építik fel” – mondta Reis.
A nagyvállalatokkal ellentétben, amelyek úgynevezett megoldásai a fosszilis tüzelőanyagokon, a föld pusztításán és a kizsákmányoló gazdálkodáson alapulnak, a civil alapú mozgalmak a társadalmi igazságosság és az ősi tudásra épülő modelleket helyezik előtérbe. „A népek egészséges élelmiszert termelnek, hogy táplálják az embereket, hogy megszüntessék az éhséget a világban, együttműködés és a népi irányítás alatt álló technikákhoz és technológiákhoz való hozzáférés alapján” – áll a Népek Csúcsának nyilatkozatában. „Ez egy példa a valódi megoldásra az éghajlatválsággal való megbirkózására” – teszi hozzá, hangsúlyozva a népi földreform és az agroökológia szükségességét.
A nyilatkozat megnevezi a globális észak más folyamatban lévő trendjei, nevezetesen a militarizmus és az éghajlatválság közötti kapcsolatokat is, ismételten hangsúlyozva, hogy egy értelmes átmenet átfogó kell legyen és minden igazságtalanság forrását kezelnie kell. „Követeljük a háborúk befejezését, követeljük a leszerelést „– olvasható benne. – „Hogy a háborúkra és a hadiiparra fordított összes pénzügyi forrást a világ átalakítására irányítsák át. [Megköveteljük], hogy a katonai kiadások az éghajlati katasztrófák által érintett régiók helyreállítására és felépítésére legyenek irányítva.”
forrás: Peoples Dispatch