Több halász a Primicias című újságnak azt nyilatkozta, hogy amerikai hajók megtámadták, elrabolták és El Salvadorba vitték őket. Több eltűnt halász családja attól tart, hogy szeretteik sorsa is ez lehetett.
Egy ecuadori halász megdöbbentő állítást tett a Primicias újság nemrég megjelent riportjában. Erick Fabricio Coello Saltos azt állította, hogy őt és 19 másik halászt a nyílt tengeren drónok támadták meg, majd egy amerikai hajó elrabolta őket.
Vallomása szerint csuklyát húztak a fejükre, egyfajta konténerben tartották fogva, és több mint egy hétig szállították őket El Salvadorba. Ott az ecuadori halászokat átadták a helyi hatóságoknak, akik orvosi vizsgálat után egy befogadó központban tartották őket, amíg ki nem toloncolták őket Mantába (ami a családjaiknak közel 400 dollárjába került).
Visszatérése után a 27 éves Coello elmondta, hogy látásának közel 90 százalékát elvesztette, dobhártyája pedig jelentős károsodást szenvedett a Don Macát megrázó erős robbanástól. Bal dobhártyája perforált, jobbja pedig véglegesen tönkrement. Ezenkívül a halász azt mondja, hogy rémálmoktól szenved, és számos kérelmet nyújtott be, hogy pénzt szerezzen fizikai és pszichológiai bajainak kezelésére.
„Amit átéltünk, nagyon nehéz volt, ez a trauma velem marad. Néha éjszaka megijedek; visszajönnek az emlékek. Végleg felhagyok ezzel a halász élettel. Soha többé nem mennék halászni… Én voltam a leginkább érintett ember a hajón, mert mindez akkor történt, amikor a kabinban a ruháimat akasztottam ki, és nem tudtam lemászni” – mondta Coello a Primicias újságnak.
Elmondása szerint 7000 dollárra van szüksége a szemműtéthez és további 4500 dollárra a dobhártya-műtéthez, nem számítva a napi közel 60 dollárt, amit orvosi látogatásokra költ. Mantában több tombolát és bingójátékot szerveztek a pénzgyűjtésre; Coello azonban segítséget kért a hatóságoktól, de még nem kapott választ.
Egy támadás krónikája
Coello elmondja, hogy a támadás a nyílt tengeren történt. A halászok március 17-én indultak a Manabí tartományban található Manta kikötőjéből a Don Maca fedélzetén, hat vonóhálós hajóval együtt, amelyeket a halászok a nyílt tengeren halak fogására használnak, majd a zsákmányt átrakodják az anyahajóra.
Egy este, több napos tengeri tartózkodás után, észrevettek egy, a halászok napi műveletei számára ismeretlen hajót, amely a Don Macához közeledett; Coello szerint az egy tonhalhalász hajóra hasonlított. Nem sokkal később észrevettek egy drónt, amely a hajójuk felé közeledett, majd elrepült. Coello azt mondja, videóra vette a drónt és elküldte az apjának.
Két nappal később megtörtént a támadás: „Hirtelen egy robbanás volt, aztán egy másik; csupa vér voltam.” Ezt követően az ecuadori halász, egy 4 éves autista kisfiú apja elmeséli, hogy néhány halász csónakba szállt, és a különös hajóhoz evezett. Ott megkérdezték tőlük, hányan vannak, hányan sérültek meg, és hogy hozzák az összes halászt a hajójukhoz. A halászok engedelmeskedtek.
A halászok állítása szerint ott csuklyát húztak rájuk, megbilincselték őket, és bezárták őket, amíg meg nem érkeztek El Salvadorba. Coello szerint a feltételezett elfogók azt mondták a salvadori hatóságoknak, hogy találkozásuk véletlen volt, de szerinte ez hazugság: „A gringók azt mondták nekik, hogy a vízben találtak minket, fekve, sodródva, hajótöröttként. De nem így történt.”
Más hajók megtámadva és eltűnve
A Don Maca-incidens nem tűnik egyedülálló esetnek az ecuadori hajók elleni támadások között a nyílt tengeren. Néhány nappal ezelőtt a Negra Francisca Duarte II hajó eltűnt legénységi tagjait megtalálták El Salvadorban, és nagyon hasonlót jelentettek, mint amit a Don Maca halászai leírtak: drónok repkedtek felettük, robbanások a fedélzeten, a legénység fogva tartása és átszállításuk El Salvadorba.
„Halászatból tartottunk vissza; nem voltunk felfegyverkezve. Hirtelen megláttunk egy drónt, amely közeledett és felrobbant a kormányfülkében. Aztán hátranéztem; a tűz már terjedt… Két csónakkal egy amerikai hajóhoz közeledtünk, ők megbilincseltek és fogolyként bántak velünk. Féltünk, hogy megölnek minket” – mondta Hernán Flores, a Negra Francisca Duarte II kapitánya a Primiciasnak.
Ezek a közelmúltbeli beszámolók arra késztették a Fiorella fedélzetén munkába induló eltűnt halászok családjait, hogy attól tartsanak: nekik is ez lett a sorsuk. A nyolc halász Jaramijóból és Mantából 2026. január 20. óta eltűnt.
„Két személyzeti tag visszatért (egy kis csónakban), mert saját maguknak horgásztak, de mielőtt az (anya)hajó eltűnt, látták, hogy egy drón körözött felettük, mégis folytatták a halászatot; ezt követően füstöt láttak északra” – nyilatkozta Juan Alvia Cevallos, az eltűntek családjainak ügyvédje.
Az egyik eltűnt halász édesanyja, María Cueva a következőket mondta: „A két túlélő azt mondja, látták a drónt és egy járőrhajót. Biztosak vagyunk benne, hogy ők (az Egyesült Államok) vitték el őket, ahogy a többi hajóval is tették. Azt akarom, hogy a fiam hazajöjjön.”
Az ecuadori kormány „furcsa” válasza
Az ecuadori kormány részéről, amelyet a Trump-kormány szélsőjobboldali szövetségese, Daniel Noboa vezet, a körültekintő csend fenntartása mellett döntöttek. Amikor Ecuador külügyminiszterét, Gabriela Sommerfeldet megkérdezték az ecuadori halászok elleni esetleges amerikai támadásokról, a diplomácia vezetője kitért a kérdés elől: „Nem tudnám biztosra mondani, hogy milyen tevékenységekbe folytak bele a halászok, vagy milyen helyzetekbe kerültek… Az illetékes hatóságok, különösen a biztonságért felelősek, meg tudják majd mondani, milyen tevékenységeket végeztek.”
A halászok és családjaik kategorikusan elutasították a vádaskodást, miszerint a nyílt tengeren megtámadott és elfogott ecuadoriak drogdílerek lettek volna: „Ezek csak halászok, nem drogdílerek, tolvajok vagy gyilkosok – ez nem indok arra, hogy elvitték őket” – állítja María Mero, a Fiorella halászainak rokona.
Jorge Chiriboga ügyvéd egyetért: „Erőszakot kellett elszenvedniük a nyílt tengeren annak ellenére, hogy semmi közük illegális tevékenységekhez; fegyvertelenek, halászatból tartottak vissza, és megtámadta őket egy külföldi nemzet.”
Ezenkívül Chiriboga elmondta a Primiciasnak, hogy jogi panaszt tesz, és az ügyet az Országgyűlés elé viszi a tények kivizsgálása érdekében, és követelte az ecuadori hatóságoktól, hogy biztosítsák a más országok által megtámadott ecuadoriak tiszteletben tartását: „Ez egy terrortámadás az ecuadori halászok ellen az ecuadori állam kizárólagos gazdasági övezetében; ezért Ecuador, az Állam és a Kormány feladata, hogy megvédje az ecuadori polgárok érdekeit.”
Egyelőre a támadástól való félelem sok halászt arra késztetett, hogy ne menjenek ki a tengerre, és így lemondjanak az egyik kevés bevételi forrásról, ami Ecuador part menti területeinek lakosai számára elérhető. Ehhez jönnek a zsarolók és a halászokra leselkedő kalózhajók állandó fenyegetései, amelyek terror, bizonytalanság légkörét és a túléléshez létfontosságú bevétel elvesztésének kockázatát teremtették meg.
„Ez a város gazdaságát is károsítani fogja, és megnehezíti az emberek felvételét a tengeri munkára, mert a családjaik félnek attól, hogy nem térnek vissza” – mondta Chiriboga.
Quito és Washington: kétségbevonhatatlan katonai szövetség
A Noboa-kormány tagja az Amerika Pajzsa (Shield of the Americas) elnevezésű, féltekényi katonai szövetségnek, amely több latin-amerikai jobboldali kormány és Washington között jött létre, és amelynek keretében az amerikai erők vezetnék a terrorizmus elleni tevékenységeket az egész Amerikában.
Ecuador: a „Donroe-doktrínához” igazodó fél-diktatúra
Így Quito és Washington bejelentette az összehangolt katonai műveletek megkezdését ecuadori területen. Az egyik ilyen művelet során az amerikai és ecuadori erők egyaránt olyan videókat tettek közzé, amelyeken egy állítólag drogdílerek által használt épület bombázása látható, bár több emberi jogi csoport, helyi lakosok és a The New York Times azt állította, hogy egy tejüzem volt. A bombázást követően a térség lakosai arról számoltak be, hogy ecuadori erők megverték és áramütéssel kínozták őket.
forrás: Peoples Dispatch