A NATO-tagállamok az ankarai csúcstalálkozón tárgyaltak a megnövelt katonai kiadások terén elért előrehaladásról, miközben a progresszív erők ellenállásba ütköztek az ellentüntetések miatt.
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) tagállamainak állam- és kormányfői július 7–8-án csúcstalálkozón találkoztak Ankarában, Törökországban, amelynek középpontjában a 2025-ben vállalt megnövelt védelmi kiadások terén elért előrehaladás, a fegyveripar bővítése és az ukrajnai háború további szítása állt. Már a csúcs kezdete előtt a törökországi progresszív szervezetek és aktivisták erős elnyomásról és több tucat letartóztatásról számoltak be, mivel az Erdogan-kormányzat igyekezett minimalizálni az ellentüntetéseket.
A találkozó előtt Mark Rutte, a NATO főtitkára jelezte, hogy a vállalt 5%-os GDP-arányos kiadás elérésére irányuló „világos, konkrét és hiteles” nemzeti tervek kerülnek a középpontba. „És az eddigi bizonyítékok lenyűgözőek. Egy tízéves projekt mindössze egy év elteltével azt látjuk, hogy az európai szövetségesek és Kanada már GDP-jük körülbelül 4%-át fektetik védelemre és biztonságra” – mondta Rutte.
Miközben Rutte dicsérte ezeket a növekvő fegyverkezési kiadásokat – amelyeket ezrek vitattak szerte Európában –, a csúcs kísérőprogramja arra utal, hogy a találkozó elsődleges haszonélvezője a fegyveripar, különösen annak egyesült államokbeli képviselői. Az idei csúcsot a NATO-csúcs Védelmi Ipar Fórumával egybekötve tartják, ahol Rutte hangsúlyozta az új nagyszabású beszerzési szerződéseket. „A nap folyamán a szövetségesek és az ipar, mindkét oldalról, új jelentős projekteket fognak bejelenteni, és milliárdokra, szó szerint milliárd dollárra rúgó szerződéseket fognak aláírni” – jelentette ki a NATO-főtitkár.
Figyelemre méltó, hogy a második Trump-adminisztráció elégedetlensége mellett az európai szövetségesek háborús szövetségbe történő befektetéseivel és az (amerikai gyártmányú) fegyverek vásárlására ösztönző felhívásokkal kapcsolatban Rutte kiemelte az új transzatlanti katonai ipari partnerségeket. „Üdvözlöm, hogy az Egyesült Államok és több vezető védelmi vállalata, köztük az Anduril, a Boeing, a General Dynamics Land Systems, a Lockheed Martin és a Raytheon új ipari együttműködési kezdeményezésekről állapodott meg a védelmi szektor jelentős európai szereplőivel, mint például a Diehl, a PGZ és a Rheinmetall” – jelentette be Rutte kedden. „Ez lehetővé teszi számunkra, hogy kulcsfontosságú amerikai képességeket, mint az Abrams harckocsi, az AMRAAM-ok [levegő-levegő rakéták], az ATACMS-ek [rövid hatótávolságú szuperszonikus ballisztikus rakéta], a Barracuda-500M, a Small Diameter Bombs és a Stingerek itt, Európában gyártsunk vagy tartsunk fenn.”
A csúcs megnyitó beszédeiben Rutte azzal érvelt, hogy a NATO-ra fordított több pénz munkahelyeket és Európa ipari tájának újjáéledését fogja eredményezni – ezt a nézetet a szakszervezeti tagok és a békemozgalmak vitatták. Sokan közülük a csúcsot arra használták fel, hogy figyelmeztessenek a katonai ipar bővítésének valódi költségeire, amely a közberuházások rovására megy, és csak keveseknek hoz hasznot. Katalán szervezetek hangsúlyozták, hogy az ebbe az ágazatba történő befektetések jóval kisebb hozamot hoznak, mint a fenntartható energiába, oktatásba vagy egészségügybe történő beruházások, és elkerülhetetlenül a fegyveres konfliktusok – például az ukrajnai – folytatódásához vagy kiterjesztéséhez vezetnek.
A NATO háborús napirendjét bírálták a csúcsot fogadó országban is, különösen a Török Kommunista Párt (TKP) által július 4–12. között több helyszínen szervezett Nemzetközi NATO-ellenes Csúcstalálkozón keresztül. „E találkozó célja, hogy szélesebb közönség számára leleplezze a NATO valódi arcát, erősítse az imperialista-ellenes tudatot, és erős figyelmeztetést küldjön a törökországi és a világ más kormányai felé, hogy ne mélyedjenek el jobban az imperialista háborús tervekben” – írta a TKP.
„Azért gyűltünk össze itt, hogy tiltakozzunk egy véres, militarista szervezet ellen, amely megszállásokra, puccsokra és mészárlásokra épül” – tette hozzá Kemal Okuyan, a TKP főtitkára egy isztambuli tiltakozás során.
A Görög Kommunista Párt (KKE) is hangot adott ezeknek az érzelmeknek egy június végi TKP-nagygyűlésen. „A NATO megalapításának első napjától, 1949-ben, a kapitalizmus őrzője, az imperializmus fegyveres szárnya a népek ellen, és a Szovjetunió, a szocialista építés és a forradalmi mozgalom ellen irányuló antikommunista erő volt” – figyelmeztetett a KKE. „Bármilyen formát is öltsön a NATO – legyen az „globális”, „európai” vagy ahogy egyesek most „NATO 2.0”-nak vagy „NATO 3.0”-nak nevezik –, ugyanolyan veszélyes marad a népekre nézve.”
A TKP és más progresszív szervezetek bírálták a török kormányt, amiért úgy állítja be magát, mint amelyik kritikus a Nyugattal szemben olyan kérdésekben, mint a gázai népirtás, miközben tagja a háborús szövetségnek és bűnrészes annak káros terveiben. „Semmi sem változott a rendszer szabályai oldalán azóta, hogy Törökország 1952-ben csatlakozott a NATO-hoz” – írta a TKP. „Miközben hazafias retorikába burkolóznak [Igazság és Fejlődés Pártja, AKP], soha nem mondtak le arról a törekvésükről, hogy regionális hatalommá váljanak az imperialista országokhoz, mindenekelőtt az Egyesült Államokhoz való igazodással.”
Az elmúlt napokban a TKP NATO-ellenes tüntetéseket szervezett Isztambulban, Izmirben, Adanában és Szamszunban, többek között. Az elöljárók által elrendelt teljes tilalom ellenére Ankarában is felvonulásra került sor, ahol több mint 100 résztvevőt őrizetbe vettek, és több rendőri sérülésről számoltak be. Ezek a letartóztatások hozzáadódnak a NATO-csúcs ellenzésével kapcsolatos, nemzetközi aktivistákat is magában foglaló több száz őrizetbe vétel összesített számához.
„A NATO-csúcs előtt az Erdogan-kormány Törökországot olyan térré változtatta, ahol az alapvető demokratikus jogokat és szabadságokat szisztematikusan elnyomják” – írta a Jugoszláv Kommunista Ifjúsági Liga (SKOJ) egy közleményben tagja, Miloš Karavezić letartóztatásáról. „Ez év júniusa óta az ankarai ügyészséget politikai eszközként felhasználva egy úgynevezett „terrorellenes műveletet” indítottak. Eddig több mint 500 embert tartóztattak le, köztük progresszív politikai pártok tagjait, munkás- és ifjúsági aktivistákat.”
forrás: Breakthrough News