Irán azt is kijelentette, hogy az Ománnal közösen javasolt Hormuzi-szoros együttes irányításáról szóló regionális találkozót, amelyet hétfőre terveztek, Szaúd-Arábia közbelépése után lemondták.
Mohsen Rezaei, Irán Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsának titkára cáfolta Donald Trump amerikai elnök legújabb állításait, miszerint országa új tárgyalásokat keres. Megismételte, hogy nem lesz új tárgyalás az USA-val, amíg az nem hajtja végre a már megállapodott feltételeket.
„Ne engedjék, hogy eltereljék a figyelmüket az amerikai elnök kevert jelzései – a »nincs tárgyalás«-tól a »készen állunk a tárgyalásra«-ig. Az olaj és a szorosok körüli tét megváltozott. A kármentés nem állítja meg azt, ami közeledik” – mondta Rezaei egy X-en közzétett bejegyzésében 2026. szeptember 15-én, kedden.
Rezaei ezzel Trump legújabb, közösségi médiában tett állításaira válaszolt, miszerint Irán „gyorsan és nagyon” megállapodást akar. Trump „bukott nemzetnek” nevezte Iránt, és azt mondta, ő fogja eldönteni, „hogy az USA választja-e a kapcsolatfelvételt vagy sem”.
Maszud Pezeshkian iráni elnök a múlt héten Újdelhiben, a 18. BRICS-csúcstalálkozón tett látogatása során szintén azt mondta, nincs szükség új tárgyalásokra az USA-val, amíg a júniusban aláírt Iszlámábádi Egyetértési Nyilatkozat (MoU) feltételei nem teljesülnek.
Irán és Omán regionális konszenzusra törekszik
Hétfőn Irán azt állította, hogy véglegesítette Ománnal a Hormuzi-szoroson keresztüli hajózás irányításáról szóló megállapodást, és annak részleteit hamarosan bejelentik.
„Az Irán és Omán, mint két partmenti állam közötti megértés véglegesítésre került. Ománnal konzultálva döntünk a következő lépésről, beleértve azt is, hogyan hirdetjük ki vagy jegyezzük be a megértést” – mondta Esmail Baghaei, Irán Külügyminisztériumának hivatalos szóvivője egy szeptember 14-i, hétfői sajtótájékoztatón.
Azt is állította, hogy az öböl-menti országokkal erről a kérdésről hétfőre tervezett megbeszélést az utolsó pillanatban lemondták Szaúd-Arábia közbelépése után. A szaúdi lépést „meggondolatlannak” és elvesztegetett lehetőségnek nevezte.
Feltételezések szerint a szaúdi közbelépés a jemeni Ansar Allah erőinek területén végrehajtott legutóbbi támadásaival függ össze, amelyek egy kulcsfontosságú olajvezetéket és a Khalid király légibázist, valamint más infrastruktúrát értek.
Az Ansar Allah azt állította, hogy a Szaúd-Arábián belüli támadásai válaszul szolgálnak több száz szaúdi légicsapásra és az ország több mint egy évtizedes blokádjára.
Az Ansar Allah azt is bejelentette, hogy célba veszi a Vörös-tengeren, a Bab-el-Mandeben áthaladó szaúdi nyersolajszállító hajókat.
Korábban Szaúd-Arábia azzal vádolta Iránt, hogy katonailag támogatja az Ansar Allahot. Irán tagadta ezeket az állításokat, mondván, hogy az Ansar Allah saját független programmal rendelkező szövetséges.
Korábban Irán és Omán is azt állította, hogy a hétfői regionális találkozót nem halasztották későbbi időpontra, Badr Albuszaidi ománi külügyminiszter szerint a halasztás a „konszenzus érdekében” történt.
A Hormuzi-szoroson keresztüli forgalom Ománnal közös irányításáról szóló megállapodás tárgyalásai júniusban kezdődtek, miután Irán javaslatot tett rá.
Augusztus 25-én Irán és Omán bejelentett egy ideiglenes közös tengeri folyosó létrehozásáról és egy közös aknamentesítési projektről szóló előzetes megállapodást.
A megállapodás – miután véglegesítik – várhatóan „helyreállítja a biztonságos hajózást” a szoroson keresztül, miközben megőrzi a partmenti államok szuverenitását és szuverén jogait – jelentette a Press TV.
A Hormuzi-szoros le van zárva
Szeptember 14-én este egy szupertanker aknára futott, miután megpróbált áthaladni a Hormuzi-szoroson az Irán által „illegális útvonalként” emlegetett, ománi vizekhez közeli úton – közölte az Iszlám Forradalmi Gárdahadtest (IRGC) egy nyilatkozatban.
Később jelentették, hogy az említett hajó több legénységi tagja eltűnt.
Az IRGC megismételte figyelmeztetéseit a Perzsa-öböl összes hajója számára, hogy tartózkodjanak az USA által támogatott ománi útvonal használatától, megismételve azokat az állításokat, miszerint a Hormuzi-szoros le van zárva és teljes irányítása alatt áll.
Az IRGC ismételten megkérdőjelezte Donald Trump amerikai elnök azon állításait, miszerint helyreállt a szabad hajózás a szoroson keresztül, és ezeket hazugságnak nevezte.
A szoros, amelyen keresztül a globális energia kereskedelem csaknem 20%-a áramlott, mielőtt az USA–Izrael Irán elleni háborúja februárban megkezdődött, forgalma hatalmas mértékben visszaesett, ami az energiellátásban zavarokat okozott, miután az irániak válaszul korlátozták a forgalmat.
Az olajárak azóta többször átlépték a 100 dollárt hordónként. A héten ismét átlépték ezt a szintet a megújult eszkaláció és a Bab-el-Mandeben keresztüli olajkereskedelem blokádjától való félelem miatt, miután az Ansar Allah figyelmeztetett a szaúdi hajók célba vételére.
A globális energia kereskedelem csaknem 12%-a a Bab-el-Mandeben keresztül bonyolódik.
Hétfőn Irán megismételte, hogy az USA kizárólagosan felelős a régióban az olajkereskedelem blokádja által okozott globális hatásokért.
„Az USA Irán elleni háborúja és tengeri blokádja a szoros lezárásának közvetlen okai” – mondta Ali Bahreini, Irán genfi állandó képviselője az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) ülésén, arra kérve a nemzetközi közösséget, hogy ismerje el: az ilyen egyoldalú lépések károsak a világgazdaságra.
Irán biztosította, hogy abban a pillanatban feloldja a Hormuzi-szoros blokádját, amint az USA bejelenti háborújának végét, és feloldja Irán elleni tengeri blokádját és gazdasági szankcióit.
forrás: BreakThrough News