Takaró Mihály irodalomtörténész hírhedten rossz véleménnyel van számos magyar zsidó íróról, köztük a Nobel-díjas Kertész Imréről.
Közben persze olyan címeres fasisztákat emelt piedesztálra, mint Wass Albert, Tormay Cécile, Szabó Dezső és Nyírő József, akik erős jóindulattal írónak is középszerűek voltak, embernek pedig a hazai történelem söpredéke.
A Magyar Művészeti Akadémia honlapjának dokumentumai között jegyzett életrajza szerint (hogy került oda?) „2012-ben kezdeményezésére került az új Nemzeti Alaptantervbe többek között Herczeg Ferenc, Tormay Cécile, Szabó Dezső és Nyirő József”.
2012. október 23-án Pongrátz Gergely Érdemrenddel tüntették ki. Pongrátz volt egyike a Jobbikot alapító fasisztáknak, akik azelőtt 56-ban puskát adtak gyermekek kezébe, majd hősiesen nyugatra menekültek.
Az MMA honlapján lévő életrajz kiemeli azt a bődületes ostobaságot is, hogy „több mint ezer előadáson tanította, tanítja nemzedékünk egyetemes magyarságát annak hatalmas irodalmi kincsei ismeretére. Mindezt újszerűen, a marxista irodalomtörténet-írás torzító, egyoldalú fölfogásától megtisztítva, a valódi értékeket elfogulatlanul bemutatva teszi.”
Végül találunk egyéb politikai szálakat is: „2001-ben Nagyváradon a Magyar Református Világszövetség főtitkárává választották, melyet annak elnökével, Tőkés Lászlóval 2008-ig vezetett.”
Takaró Mihály szerint a Nyugat „kis példányszámú zsidó lap”. Természetesen megkapta a lovagkeresztet, és több műsora is volt a közszolgálati tévén.
Az MMA-n található életrajzot nem mellesleg a szintén szélsőjobboldali Raffay Ernő jegyzi, aki elég furán zárja a sorait: „Takaró Mihály életművére tekintve, eszünkbe juthatnak József Attila sorai: ’egész népemet fogom, nem középiskolás fokon tanítani’!”
Hát nekünk ez jutna legeslegeslegutoljára eszünkbe Takaró Mihály tevékenységéről.