Az Anglia Ruskin Egyetem és az Aktuáriusi Intézet új jelentése szerint a biodiverzitás csökkenése, az éghajlati összeomlás és a világ körüli háborúk hatásai egyre nagyobb nyomást helyeznek az élelmiszer-biztonságra.
Az emberi túlélés veszélybe kerülhet, ahogy a globális élelmiszerrendszer szétesik. Ez a sokkoló megállapítása az Anglia Ruskin Egyetem és az Statisztikai Intézet új jelentésének.
A jelentés szerint a biodiverzitás csökkenése, az éghajlati összeomlás és a világ körüli háborúk hatásai egyre nagyobb nyomást helyeznek az élelmiszer-biztonságra.
Hugh Montgomery, a University College London intenzív osztályának vezetője kommentálta a jelentés megállapításait. Arra figyelmeztetett, hogy a hatások „teljesen katasztrofálisak” lesznek, hacsak nem teszünk „most radikális lépéseket”.
Hozzátette: „Aggódom az emberi túlélésért most, és amikor az emberi túlélésről beszélek, nem a jövő generációira gondolok.”
A jelentés megállapította, hogy a vízhiány és a talajromlás már most is csökkenti a terméshozamokat, emeli az árakat és befolyásolja az élelmiszer elérhetőségét.
Például az Amazonas élőerdőinek irtását – amelyet az ipari méretű mezőgazdaság és az ásványkitermelés hajt – csökkenti az esőzéseket, amelyek elengedhetetlenek a stabil terméshozamokhoz.
Ezt tovább súlyosbítják a növekvő hőmérsékletek. 2024-ben az Amazonas térségében rendkívüli aszályok sújtották milliók életét.
A jelentés arra is figyelmeztetett, hogy a tengeri ökoszisztémákat olyan állapotba sodorták, ahol a halállomány összeomolhat. Ennek okai a túlhalászás, a szennyezés és az éghajlatváltozás.
Nagy-Britanniában a gazdák már most több milliárdot veszítettek az elmúlt néhány év aszályai és árvizei miatt, amelyek az éghajlati összeomlás következtében egyre hevesebbek. Az infláció pedig tovább emeli az élelmiszerek árát.
A háborúk és konfliktusok további nyomást helyeznek az ellátási láncokra. A jelentés vezető szerzője, Sandy Trust hozzátette, hogy az Öböl térségében zajló konfliktus „jelentősen nagyobb kockázatot jelent a globális élelmiszer-biztonságra”, mint a 2022-es, Oroszország Ukrajna elleni inváziója által kiváltott energiaválság.
A globális élelmiszerrendszerek a fosszilis tüzelőanyagoktól függenek a mezőgazdasági gépek működtetéséhez, és ezeket egyre szélesebb körben használják az öntözéshez szükséges víz szivattyúzására is.
A mezőgazdaság emellett egyre inkább függ a műtrágyáktól és növényvédő szerektől. A Hormuzi-szoros tényleges lezárása mindezt megnehezíti. Csökkenti az üzemanyag-ellátást, valamint a műtrágyák olyan kulcsfontosságú összetevőinek elérhetőségét is, mint a karbamid, a kén és az ammónia.
Palesztinában és Libanonban az izraeli megszállás közvetlen hatással van az emberek azon képességére, hogy táplálják magukat. Az izraeli offenzíva Gázában a halászati ipar összeomlásához vezetett, és a mezőgazdasági területek hatalmas részét romhalmaz alá temette.
A jelentés szerzői szerint a természet a társadalom és a gazdaság kritikus alapja.
Jól látják, mennyire függ az emberi civilizáció a természeti világgal való kapcsolatától. Amikor egy profitvezérelt rendszer megbontja ezt a kapcsolatot, aláássa társadalmunk alapjait.
Ahogy Aled Jones, a jelentés másik vezető szerzője mondja: „Jelenlegi gazdaságunkat úgy alakították ki, hogy hatékonyságot, profitot és ezáltal egy éppen időben működő rendszert biztosítson, amely egyrészt táplálja ezt a fenyegetést, másrészt alig vagy egyáltalán nem nyújt ellenálló képességet vele szemben.”
A jelentés szerint az élelmiszerválság miatti „polgári elégedetlenség” akár Nagy-Britanniában is kialakulhat a következő évtizedekben. Elismeri, hogy az élelmiszerellátás szűkülése politikai felforduláshoz vezethet, ahogyan azt a 2008-as élelmiszerár-válság idején szerte a világban láthattuk.
Ha az ökoszisztémák összeomlása miatt tömeges bevándorlás indulna Nagy-Britanniába, a kormányok becsaphatnák az ajtót a mozogni próbáló emberek előtt – a munkáspárti kormány már most is ezt teszi. De egy Reform UK-kormány még rosszabb lenne.
A polgári elégedetlenség a legkiszolgáltatottabbak elleni erőszakot fog-e jelenteni, vagy az emberek haragja a főnökök és a háborús nyerészkedők ellen irányul? Ez részben a szervezett szocialisták mostani tetteitől függ.
forrás: Socialist Worker