A politikusok ezen a héten a szokásos retorikával fogadták a COP29 nemzetközi klímatárgyalásokat, nagyívű tervekről és globális vezető szerepről beszélve.
Az elmúlt közel 30 év COP-tárgyalásai azonban nagyon kevés valós eredményt hoztak a klímaváltozás terén.
A korábbi tárgyalásokat gyakran a fosszilis tüzelőanyag-ipar központjaiban tartották. Tavaly az Egyesült Arab Emírségekben rendezték meg, és az Abu Dhabi Nemzeti Olajtársaság vezetője elnökölt rajta. Több ezer fosszilis tüzelőanyag-ipari lobbista vett részt, miközben a klíma- és emberi jogi aktivistákat elhallgattatták.
Idén a COP Azerbajdzsánban, Bakuban zajlik. Bár a hatalmas olajtermelő ország növeli a megújuló energiába való befektetéseit, ez nem helyettesíti a fosszilis tüzelőanyagokat. Valójában Azerbajdzsán vezetői azt tervezik, hogy megduplázzák a földgázexportot Európa felé, mivel a Nyugat Oroszország alternatíváit keresi. Azerbajdzsán elnöke, Ilham Alijev védi országa jogát a fosszilis tüzelőanyagok kitermelésére, és azokat „az istenek ajándékának” nevezi.
De a COP problémája nemcsak a rendezvény házigazdáiban rejlik. A világ minden tájáról érkező küldöttek saját országuk fosszilis tüzelőanyag-iparának érdekeit védik. Állandó versengés folyik, hogy az államok késleltessék és gyengítsék bármilyen értelmes intézkedés bevezetését.
Ráadásul, még ha vállalnak is elkötelezettséget, az országok nem cselekednek. A 2015-ös párizsi tárgyalásokat áttörésnek tekintették, amikor a küldöttek együttesen megállapodtak abban, hogy megpróbálják korlátozni a hőmérséklet-emelkedést 1,5 Celsius-fokban az iparosodás előtti átlagokhoz képest. Az ENSZ tavalyi globális jelentése azonban „feltűnő hiányosságot” talált a kibocsátáscsökkentésekben ahhoz képest, amire a cél eléréséhez szükség lenne.
A mostani tárgyalások idején Donald Trump készül visszatérni a Fehér Házba. Trump továbbra is azt állítja, hogy a klímaváltozás „egy nagy átverés”, annak ellenére, hogy saját országában tűzvészek és hurrikánok pusztítanak. Kampánya során Trump az Egyesült Államok olaj- és gázkészleteinek kiaknázásáról beszélt. „Nekünk van a legtöbb folyékony aranyunk a világon. Több, mint Szaúd-Arábiának. Több, mint Oroszországnak” – dicsekedett.
Azt ígérte, hogy elnöksége első napján megszünteti az offshore szélenergia-projekteket. 2017-ben Trump bejelentette, hogy az Egyesült Államokat kivonja a COP-tárgyalásokból.
A kilépés három évet vett igénybe, ami lehetővé tette, hogy Joe Biden visszalépjen, amint elnök lett. Ezúttal az ENSZ szabályai szerint az USA egy éven belül kiléphet. Biden Azerbajdzsánba küldi tárgyalóit. De semmi, amit a tárgyalásokon vállalnak, nem lesz kötelező érvényű Trump januári beiktatása után. „Az Egyesült Államok ezen a COP-on nem csupán egy béna kacsa, hanem egy halott kacsa” – mondta Richard Klein klímapolitikai szakértő.
Attól tartanak, hogy más országok nem fognak radikális kibocsátás-csökkentéseket végrehajtani, ha nem látnak valós lépéseket az Egyesült Államoktól.
De hogy Trump képes lesz-e megvalósítani a bolygóra vonatkozó terveit, még kérdéses. Hivatali ideje alatt Biden nagy összegeket csatornázott zöld energiába, amit nehéz lenne visszaszerezni.
A Nordex szélturbina-gyártó cég a múlt héten bejelentette, hogy Trump győzelme ellenére új gyárat fog létrehozni. Trump környezetvédelmi technológiák iránti ellenszenve feszültséget okozhat közte és a nagyvállalatok között, köztük milliárdos támogatója, Elon Musk között is, aki elektromos autók eladásából szerzi a bevételeit.
A valenciai árvizekre adott válasz pedig azt mutatja, hogy több millió hétköznapi ember aggódik a bolygó miatt – és teljesen magára hagyva érzi magát a politikusok részéről.
forrás: Socialist Worker