Subcomandante Moisés, a Zapatista Nemzeti Felszabadító Hadsereg (EZLN) parancsnoka és szóvivője azt nyilatkozta, hogy „a katonáknak nem kellett volna megölniük minket, mert mi sem akartuk megölni őket.” Példaként azt mondta, hogy „az elvtársak támogatói bázisa ezt megmutatta, mert 22 éve csak szerszámként őriztük meg fegyvereinket.”
A CompArte Fesztivál zárásaként a Roberto Barrios Caracol-ban, Chiapas északi zónájában a zapatista vezető megköszönte a támogatói bázisoknak, hogy bemutatták művészetüket: „Valami nagyszerűt adtak nekünk. Most mi szeretnénk elmondani nektek, hogy értjük, hogy a háború fegyvert használt, de mi itt megmutatjuk, hogy 22 éve nem akarjuk ezeket a fegyvereket, ha nem szükségesek. Megmutatjuk, hogy van más mód, hogy elérjük a szabadságot, igazságot és a demokráciát: hogy nem szükséges katonákat ölni, akikkel a gazdagok, a kapitalisták védik magukat.”
A CompArte Fesztivál, ahogy az alternatív kommunikációs média is jelentette, öt zapatista régiót szelt ált a költészet, táncok, dalok, festmények és más művészeti ágak bemutatásával, amelyen részt vettek a zapatista támogatói bázisok és szervezetek, valamint máskollektívák Mexikóból és szerte a világból.
Alább olvasható a Szabad Média teljes közleménye:
„Jó napot a támogatói bázisoknak, a Hatodiknak, testvéreknek és nővéreknek, akik minket hallgatnak!
Igazán nem is találunk szavakat hozzátok a nagy meglepetés miatt, amelyet az EZLN támogatói bázisának művész elvtársai mutattak.
Leckét adtatok nekünk, instrukciókat; így érzünk mi parancsnok elvtársak és elvtársnők.
A Caracoljainkat képviseljük, és sokat segítettetek nekünk; sokat tanítottatok nekünk, erőt adtatok és hatalmat is. Nagy feladatunk van, amelyet szintén ti adtatok, egy nagy munka, amit adtatok, és a gyakorlatunk miatt át kell ezt gondolnunk közösen a parancsnok elvtársakkal és elvtársnőkkel.
Valami nagyszerűt adtatok nekünk. Most mi szeretnénk elmondani nektek, hogy értjük, hogy a háború fegyvert használt, de mi itt megmutatjuk, hogy 22 éve nem akarjuk ezeket a fegyvereket, ha nem szükségesek. Megmutatjuk, hogy van más mód, hogy elérjük a szabadságot, igazságot és a demokráciát: hogy nem szükséges katonákat ölni, akikkel a gazdagok, a kapitalisták védik magukat.
A katonáknak nem kellett volna megölniük minket, mert mi sem akartuk megölni őket. Az támogatói bázis elvtársainak példái ezt megmutatták, mert 22 éve csak szerszámként őriztük meg fegyvereinket.
Meg akarjuk alkotni autonómiánkat, és megmutatni azt chiapasi, mexikói testvéreinknek és a világnak. Olyan módot kell találnunk, amelyben ez nem történik meg, de ha mégis szükséges védekezni, akkor megvédjük magunkat.
Képesek vagyunk ölés és halás nélkül megérteni, hogy véget akarunk vetni a kapitalizmusnak, akkor szerveződni kell, megalkotni egy új házat, vagy félrerakni a kapitalizmust. De most a lecke, amit adtatok az, hogy sok tennivaló és meggondolni való van.
Itt, Mexikóban megosztottak minket, a vidéken és a városokban. Annyira összezavartak minket, hogy fel sem fogjuk, mennyire manipuláltak lettünk, de ez a lecke, amit adtatok, ti, az EZLN támogatói bázisai az öt Caracol-ból, jobban nem is mondhatnánk, több volt, mint amit mondatok és amit mutattatok.
Igazán újratöltötte elemeinket. Látjuk elvtársaink munkájának gyümölcsét, amely az EZLN struktúrája.
Mi történne, ha az öt Caracol több ezer zapatista művészét itt látnánk? Valami sokkal nagyszerűbb keletkezne belőle. Sokféle fegyver van, de nem olyanok, amelyek ölnek, hanem amelyek megváltoztatják az életet, a gondolkodást és az eszmét. Minden Caracol-ban, amelyen áthaladtunk, ott találkoztunk egymással, és nem találtuk a szavakat, mivel el kellett mélyülnünk benne, de azok az anyagok, amelyeket a zapatista média csapat készített, sokat segítenek.
Most már elég anyagunk van a munkához, hogy belegondoljunk, és hogy konkretizáljunk, így ha a bázisok elfogadják, az valódi gyakorlattá válhat. Ez az a bölcsesség, amit hallunk, látunk és később átgondolunk, hogy gyakorlatba ültessük, ez a látás, a hallgatás művészetének szikrája, így később ezt láthatjuk a gyakorlatban, hogy az egész népet javát szolgálja.
A művészet és a tudomány igazán szükségesek, hogy elpusztítsuk a kapitalizmust. Nem tudjuk, hogyan, de bele kell gondolnunk. Nincs ok, hogy másképp lássuk a dolgokat, vidéken és városban is ugyanazon bennszülött népektől származunk.
És itt a művészet fontossága és nem csak Mexikó számára. Így, az instrukciók, amelyeket adtatok nekünk, még nem illeszkednek a fejünkbe, hanem újra át kell gondolnunk, ezt érezzük.
Köszönjük az öt Caracol támogatási csoportjainak és a meghívottaknak, hogy csatlakoztak hozzánk.
Köszönet testvéreinknek és nővéreinknek, a támogatói bázisoknak és a Hatodik elvtársainak.”
forrás: Desinformémonos